A Szolnoki Törvényszék P.20282/2016/12. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bíró: Kis István

Szolnoki Törvényszék

11.P.20.282/2016/12. szám

A Szolnoki Törvényszék Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - Dr. Törőcsik és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen - személyiségi jogvédelem és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 127.000,- (egyszázhuszonhétezer) forint perköltséget az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 96.000,- (kilencvenhatezer) forint illetéket az erre irányuló felhívásra az Államnak térítsen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, három példányban a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéknél kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A felperes a fellebbezést az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújthatja be.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, továbbá, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per iratai, a peres felek nyilatkozatai, tanú1, tanú2, tanú3 és tanú4 tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Tanú1 a felperes szülője 2014. szeptemberében újonnan vásárolta meg a felperesnek a ... forgalmi rendszámú Mercedes-Benz A180 CDI típusú személygépkocsit, melynek üzembentartójaként a felperes szülőjét jegyezték be a gépjármű nyilvántartásban. A személygépkocsit a felperes rendszeresen használta helység1-ben és helység2-ben. 2015. szeptember 22-én a személygépkocsi futásteljesítménye 25199 km volt.

2015. szeptember 18-án a felperes helység1 belterületén közlekedett, amikor az kormányozhatatlanná vált, ezért a felperes a személygépkocsit a szülei udvarába szállíttatta.

A gépkocsit tanú1 kérésére az alperes trailerrel az alperes a helység3 telephelyére szállíttatta. A telephelyen tanú2 az alperes munkafelvevője megállapította, hogy a személygépkocsi kormányozhatatlanságát feltehetően a jobb oldali kormány összekötőrúd görbülete okozta, mely külső behatás hatására eltört. Ugyanezt állapította meg tanú3 az alperes szervizvezetője is. Sem a vizsgálat napján, sem később tanú2, illetve tanú3 részéről olyan kijelentés nem hangzott el tanú1 felé, miszerint a kormányösszekötő rudat szándékosan befűrészelték, azon a törési nyom emiatt keletkezett.

Az alperes a kormányösszekötő rudat a gyártóhoz vizsgálatra elküldte, ahol a kormányösszekötő rudat tanú1 kérésére igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő is megvizsgálta, aki az elsődleges vizsgálat alkalmával azt a megállapítást tette, hogy "úgy tűnhet, mintha fűrészelték volna a kötőelemet". A szakértő az alkatrészt kiszerelve a törés metszetében azonban már fűrészelésre mutató nyomot nem talált. A szakvélemény szerint valószínűleg anyaghibából eredő repedés keletkezett, majd terhelés hatására az alkatrész eltört.

Tanú2 tanú1-hez írt elektronikus levelében nem írt arról, hogy a kormányösszekötő rudat elfűrészelték volna.