A Szegedi Ítélőtábla Pf.20003/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.003/2017/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kiss Elemér Kálmán ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Törőcsik Béla ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2016. október 5. napján kelt 11.P.20.282/2016/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes édesapja 2014. szeptemberében vásárolta meg az (X) forgalmi rendszámú (Y) típusú személygépkocsit, melynek üzembentartójaként a felperes édesanyját tartják nyilván. A gépjárművet a felperes rendszeresen használta. 2015. szeptember 18-án a kocsi kormányozhatatlanná vált, emiatt édesapja kérésére azt az alperes a fóti telephelyére szállíttatta, ahol munkafelvevője megállapította, hogy a kocsi kormányozhatatlanságát feltehetően a jobb oldali kormányösszekötő rúd görbülete okozta, amely külső behatásra eltört. Ugyanezt állapította meg a szervizvezető is, és ezt rögzítették a "munkalap árajánlaton" 2015. szeptember 22-én.

A felperes édesapja időközben megbízta (szakértő neve) igazságügyi műszaki szakértőt, aki szemrevételezéssel először azt állapította meg magánszakértői véleménye elkészítése során, hogy a kormányösszekötő rudat fűrészelték, majd alaposabb vizsgálattal, az alkatrészt kiszerelve arra a következtetésre jutott, valószínűleg anyaghibából eredő repedés keletkezett, terhelés hatására pedig az alkatrész eltört.

Az alperes a sérülés jellegére figyelemmel a kormányösszekötő rudat a gyártóhoz vizsgálatra küldte. A részletes anyagvizsgálat eredménye szerint az alkatrész anyaghibától mentes. A kárkép alapján megállapítható, hogy a kormányösszekötő rúd az "erőszakos", azaz mechanikai túlterhelés hatására létrejött törés előtt erős külső erőhatásra szabályosan elgörbült. Ilyen ún. erőszakos törés akkor fordul elő, amikor a jármű akadálynak ütközik, vagy nem a rendeltetésének megfelelően használják. Rögzítették, annak megítélése, hogy a kormányösszekötő rúd milyen konkrét külső behatásra tört el, szervizoldalról utólag nem lehetséges.

A felperes mellé családja testőrt fogadott, mert attól tartottak, hogy valaki elfűrészelte az alkatrészt, rövid ideig bérelt kocsit használt, majd a családtól új személygépkocsit kapott. A felperes a (szakértő neve) szakvéleményében írtak hatására nyugodott meg.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát és ezzel összefüggésben 1.000.000,- Ft sérelemdíjat igényelt. Indokolásként arra hivatkozott, az alperes a meghibásodás okaként - édesapján keresztül - azt hozta a tudomására, hogy a kormányösszekötő rúd alsó részét valaki szándékosan befűrészelte, ez a közlés számára lelki traumát és sérülést okozott. Halálfélelme volt, mert ezzel lényegében arról tájékoztatták, hogy valaki az életére próbált törni. Hangsúlyozta, megnyugodni csupán akkor tudott, amikor az igazságügyi szakértő minden kétséget kizáróan megállapította, hogy fűrészelésre utaló nyomot az alkatrészen nem talált.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsősorban vitatta a felperes perbeli legitimációját, mivel a gépjárműnek nem ő volt a nyilvántartott tulajdonosa. Tagadta továbbá, hogy a kormányösszekötő rúd elfűrészelésére vonatkozó kijelentés bármely alkalmazottja részéről elhangzott volna. Álláspontja az volt, a felperes személyiségi jogát nem sértette meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen megállapította, hogy a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik. Majd a tanúvallomásokat értékelve úgy foglalt állást, a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperes szervízvezetője és munkafelvevője kijelentette volna, hogy a kormányösszekötő rudat szándékosan befűrészelték. Kiemelte, a felperes és tanúként meghallgatott édesapja részben ellentmondásos nyilatkozatokat tettek, a hivatkozott e-mail pedig nem tartalmazza az állított kijelentést. Rámutatott, a bíróságnak nem azt kellett vizsgálnia és minden kétséget kizáróan megállapítania, hogy a kormányösszekötő rúd törését mi okozta, hanem azt, hogy az alperes dolgozói részéről elhangzott-e a felperes által sérelmezett állítás, melynek következtében halálfélelme keletkezett. Mivel a személyiségi jogot sértő kijelentés megtörténtét nem találta bizonyítottnak, a további bizonyítást a felperes lelki egészségének megsértése körében szükségtelennek tartotta.