A Szolnoki Törvényszék P.21316/2014/21316. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 7. §, 114. §, 164. §, 182. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 348. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 26. §, 77. §, 136. §] Bíró: Kis István

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.21316/2014/27., *Szolnoki Törvényszék P.21316/2014/21316.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.21059/2015/6., Kúria Pfv.21297/2016/5.

***********

Törvényszék

11.P.21.316/2014/27. szám

A Törvényszék, Szűcs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű, kk. II. rendű, III. rendű és kk. IV. rendű felpereseknek - dr. Szántai Katalin ügyvéd, Kismarton Ügyvédi Iroda és közalkalmazott által képviselt alperes ellen - kártérítés iránt indított perében - melybe dr. Papp Dezső ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó az alperes pernyertességének az előmozdítása végett beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt perköltségként fizessenek meg az alperesnek 1.416.000,- (egymillió-négyszáztizenhatezer) forintot, míg a beavatkozónak 443.700,- (négyszáznegyvenháromezer-hétszáz) forintot.

A le nem rótt 900.000,-(kilencszázezer) forint eljárási illetéket és a 807.964,- (nyolcszázhétezer-kilencszázhatvannégy) forint előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 6 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéknél kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha

a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per iratai, a peres felek és a beavatkozó nyilatkozatai, 1. számú tanú, 2. számú tanú, 3. számú tanú, 4. számú tanú, 5. számú tanú tanúvallomása, 1. számú igazságügyi szülész-nőgyógyász és 2. számú igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértők szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I. és III. rendű felperesek élettársak. A II. rendű felperes 1994. június 2-án az I. rendű felperes első házasságából született. A IV. rendű felperes az I. és a III. rendű felperesek kapcsolatából 2005. május 26-án született.

1. számú tanú (továbbiakban: 1. számú tanú) és 3. számú tanú szülész-nőgyógyász orvosként, 5. számú tanú csecsemő-gyermekgyógyász szakorvosként, 4. számú tanú szülésznőként dolgozik az alperes alkalmazásában. 2. számú tanú az I. rendű felperes szülője.

A II. rendű felperes egészségesen 2750 grammal hüvelyi úton született.

Az I. rendű felperesnél 2004. október 26-án az alperesi kórházban történő első jelentkezés alkalmával 9 hetes várandóságot állapítottak meg. A terhesgondozás során az I. rendű felperes testtömegét rendszeresen regisztrálták. Testtömege a 9. várandósági héten 79 kg volt, a 35. héten 88 kg, a szülőszobai felvételekor pedig 90 kg volt.

Az I. rendű felperesnél várandóság alatt aranyeres panaszok, valamint a jobb alsó végtag visszértágulata okozta panaszok jelentkeztek a 24. héten. Visszérbetegsége miatt érsebészeti szakvizsgálatára is sor került, mely a szülés utánra műtétet javasolt, várandóság ideje alatt pedig alacsony molekulasúlyú heparinkezelést és rugalmas pólya használatát írták elő. A 32. héten jobb alsó végtagi duzzanat jelentkezett, melyet felületes visszérgyulladásként véleményeztek. Ettől függetlenül ezzel egyidejűleg húgyhólyag és hüvelygyulladás miatt antibiotikus és gombaellenes kezelésben részesült.

A terhesség 34. hetétől kezdve - 2005. április 19-étől - a gondozást végző orvos hetente NST vizsgálatot rendelt el (magzati szívműködés és a méh fájástevékenységének egyidejű vizsgálata). 2005. május 17-én a gondozást végző orvos magzati ultrahangvizsgálatot rendelt el "szomatometria" megjelöléssel, mely a magzati méretek megállapítását és ezen keresztül a méhen belüli magzat súlybecslést jelenti.

Az I. rendű felperes 2005. május 26-án 14 óra 45 perckor került felvételre az alperesi intézetben. Szülőszobai elhelyezésekor a szülészeti kórlapon a panaszok rovatban feltüntették, hogy "20 kg-ot hízott". A kórlapon az anyai medence leírásánál "részarányos" feljegyzést tettek. A kórlapon ezen túlmenően a méhszájra, a burokra, az elől fekvő részre, a magzat fekvésére és a fájásokra nézve található bejegyzés. A méhszáj vonatkozásában az alperes orvosa megállapította, hogy az kettő harántujjnyi tágasságu részben kifejtett. Az orvosi dokumentáció, a kórlap a méhtevékenység kezdeteként 2005. május 26-a 12 órát tartalmaz. Magzatburokról azt rögzítették, hogy az "nem álló, tiszta magzatvíz szivárog". A burokrepedés az I. rendű felperes felvételét kb. 1 órával megelőzően megtörtént. Az orvosi dokumentáció szerint az elől fekvő magzati részként észlelt koponya az anyai medence bemenetre illeszkedett.

Az I. rendű felperes alperesi intézeti felvételekor kóros eltérés nélküli leletet készítenek, mely az aktív vajúdás és a tágulási szak kezdetén lévő vajúdóra utalt.

A dokumentáció következő orvosi bejegyzése 16 órakor történt. E szerint " Renyhe, rendszeres méhtevékenység észlelhető, jó szívhangok, 140-150/min alapfrekvencia. Néha fájással szinkron 110-125/minig mélyülő decelerátió, szivárog a tiszta magzatvíz". A szülést levezető orvos megfigyelést, CTG-t és oxigén biztosítását írta elő.

16 óra 40 perckor az orvosi dokumentáció azt tartalmazza, hogy "rendszeres méhtevékenység, csepeg az Oxytocinos infúzió, jó szívhangok, 140-150/min alapfrekvencia változó típusú decelerátiók".

A szülészeti kórlaphoz tartozó észlelő lap az Oxytocinos infúzió bekötésének időpontját 15 órában tartalmazza.

Az I. rendű felperes kb. 1 órája már a szülőszobában tartózkodott, amikor élettársát, III. rendű felperest az 1. számú tanú behívta. Mindezt az indokolta, hogy az I. rendű felperes a szülésznő és az orvos utasításait nem követette, szülőágyról felkelt, CTG készüléket magáról levette. Mivel a III. rendű felperes jelenléte sem nyugtatta meg az I. rendű felperest, 1. számú tanú a szülőszobába 2. számú tanút a felperes szülőjét is behívatta.