A Szegedi Ítélőtábla Pf.21059/2015/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 193. §, 195. §, 206. §, 254. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.059/2015/6. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű és IV.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos IV. rendű felpereseknek - a dr. Szántai Katalin ügyvéd és a Kismarton Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kismarton Judit ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe a dr. Papp Dezső ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 23. napján kelt 11.P.21.316/2014/27. számú ítélete ellen az I.-IV. rendű felperesek részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-IV. rendű felpereseket, 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az I. és III. rendű felperesek élettársak, a II. rendű felperes az I. rendű felperes első házasságából született - egészséges - gyermeke, míg a IV. rendű felperes az I. és III. rendű felperesek közös gyermeke.

Az I. rendű felperes 2004. október 26-án jelentkezett először az alperesi kórházban, amikor 9 hetes terhességét állapítottak meg. A terhesgondozás során testsúlyát rendszeresen regisztrálták, a 9. várandóssági héten 79 kg, a 35. héten 88 kg, szülőszobai felvételekor pedig 90 kg volt.

A várandósság 24. hetében az I. rendű felperesnél aranyeres, valamint jobb alsó végtag visszértágulata okozta panaszok jelentkeztek. Visszérbetegsége miatt érsebészeti szakvizsgálatára is sor került, a szülés utánra műtétet javasoltak, a terhesség idejére pedig alacsony molekulasúlyú heparinkezelést és rugalmas pólya használatát írták elő. A 32. hetén az I. rendű felperesnél jobb alsó végtagi duzzanat jelentkezett, melyet felületes visszérgyulladásként diagnosztizáltak, valamint e betegségektől függetlenül, ezzel egyidejűleg húgyhólyag- és hüvelygyulladás miatt antibiotikumos és gombaellenes kezelésben részesült. A terhesség 34. hetétől, 2005. április 19-től kezdve a gondozását végző orvos heti gyakoriságú NST vizsgálatot rendelt el, amely a magzati szívműködés és a méh fájástevékenységének egyidejű vizsgálata, majd 2005. május 17-én magzati ultrahang vizsgálatot írt elő "szomatometria" megjelöléssel, amely a magzati méretek megállapítását és ezen keresztül a méhen belüli magzat súlybecslését jelenti.

Az I. rendű felperes 2005. május 26-án 14 óra 45 perckor került felvételre az alperesi intézetbe. Szülőszobai elhelyezésekor a szülészeti kórlapon a panaszok rovatban "20 kg-ot hízott" feljegyzést tettek, az anyai medence leírásánál "részarányos" bejegyzés szerepel. A kórlapon ezen túlmenően a méhszájra, a burokra, az elöl fekvő részre, a magzat fekvésére és a fájásokra nézve található bejegyzés, a méhtevékenység kezdeteként pedig 12 órát rögzít. A méhszáj vonatkozásában az alperes orvosa megállapította, hogy az 2 harántujjnyi tágasságú, részben kifejtett, a magzatburokról pedig azt rögzítették, hogy az "nem álló, tiszta magzatvíz szivárog". A burokrepedés az I. rendű felperes felvételét kb. 1 órával megelőzően történt, az orvosi dokumentáció szerint az elöl fekvő magzati részként észlelt koponya az anyai medence bemenetelébe illeszkedett. Intézeti felvételekor kóros eltérés nélküli leletet készítettek. A szülésznői észlelőlap tartalmazza, hogy 15 órakor 500 ml Ringer infúzióban 1 ampulla (5 nemzetközi egység) Oxytocint kötöttek be, melyet I. sorszámmal jelöltek. Az orvosi dokumentációban 16 órakor rögzített állapot szerint "renyhe, rendszeres méhtevékenység észlelhető, jó szívhangok, 140-150/min alapfrekvencia. Néha fájással szinkron 110-125/minig mélyülő decelerátió, szivárog a tiszta a magzatvíz". A szülést vezető orvos megfigyelést, CTG-t és oxigén biztosítását írta elő. A 16 óra 40 perckor írt bejegyzés szerint "rendszeres méhtevékenység, csepeg az Oxytocinos infúzió, jó szívhangok, 140-150/min alapfrekvencia, változó típusú decelerátiók". A szülészeti kórlaphoz tartozó észlelő lap az Oxytocinos infúzió bekötésének időpontját 15 órában tartalmazza. A vajúdás során az I. rendű felperes kezelőorvosa manuális vizsgálattal ellenőrizte a méhszáj tágulását, a fej fekvését, azonban az I. rendű felperes kifogásolta a vizsgálatok gyakoriságát és kivitelezését, nem volt kooperatív, többször is eltávolította magáról a CTG készüléket, a készülék folyamatos használatát megakadályozta, annak vizsgálófejeit a szülésznő tartotta a hasához. Az I. rendű felperes a vajúdás ezen szakaszában már jajgatott, dobálta magát, császármetszés elvégzését kérte, a szülőágyról felkelt, a CTG készüléket magáról levetette, ezért a kezelőorvos először a III. rendű felperest, majd az I. rendű felperes édesanyját hívta be a szülőszobába annak érdekében, hogy rábírják az együttműködésre. Édesanyja tettlegesen is megpróbálta elfogadóbbá tenni, az I. rendű felperes azonban továbbra is megtagadta a kooperációt, lábait összezárta, amelyet a szülésznő, valamint a szülőszobában tartózkodó másik orvos igyekezett szétfeszíteni. Ezt rögzítették az orvosi dokumentációban és az észlelőlapon is. 16 óra 50 perckor - a kezelőorvos bejegyzése szerint - "rendszeres méhtevékenység, jó szívhangok, 140-150/min alapfrekvencia, változó típusú lassulások, szivárog a tiszta magzatvíz, láztalan, több ember segítségével sikerült bimanuális vizsgálatok, kop. az üregben". A későbbi időszakban a szülésznő és (orvos neve) szülészorvos a kooperáció hiánya miatt kézzel ellenőrizték a fájásokat, a méh működését. A szülésznői észlelőnapon 17 óra 10 percre 20 egység Oxytocin szerepel, valójában az I. rendű felperes 2 ampullányi mennyiséget kapott. Ezt az orvos utasítására a szülésznő kötötte be az eredeti 500 ml infúzióba, amelyből ekkor még mintegy ¾-e megvolt. 18 óra 10 percre 500 ml Ringer infúzióban ismételt 2 ampulla Oxytocin bekötése került feljegyzésre, amelyet II. sorszámmal jelöltek. Az orvosi dokumentációban nincs olyan adat, amely a méh hipertóniás fájástevékenységére vagy tetániára utalt volna.

A IV. rendű felperes születése során a fej kigördülését követően a tolófájások elmúltak, a szülés nem egy fájással folyt le. Közben vállelakadás nem történt, így műfogásokat nem alkalmaztak. A IV. rendű felperes 2005. május 26-án 17 óra 30 perckor született 4380 g súllyal, 59 cm testhosszal, 35 cm fejkerülettel. Az orvosi dokumentáció a vajúdás és a szülés teljes időtartalmát 5 óra tágulási, 30 perc kitolási és 5 perc placentáris szakban adja meg. Megszületésekor a gyermek életviszonyait 5/8 Apgar ponttal jellemezték, majd 2005. május 27-én a (város neve)-i Egyetem Gyermekklinikájára helyezték át. A IV. rendű felperes kibocsátási leletén a diagnózisok sorában idő előtti burokrepedést, enyhe és közepes fokú szülési oxigénhiányos állapotot és kari idegfonat szülési sérülést tüntettek fel. 2005. június 2-án jó általános állapotban bocsátották otthonába, 2005. július 1-jétől a ...-i Állami Gyermekgyógyintézet Fejlődés Neurológiai Osztályán kezelték, ahol agyi, valamint jobb oldali karidegfonat károsodását állapították meg. A 2005. július 22-én elvégzett ultrahangvizsgálat a IV. rendű felperesnél a kétoldali fejbiccentő izom szakadását írta le.