A Fővárosi Törvényszék K.704524/2020/10. számú határozata állami támogatás tárgyában. [229/2020. (V. 25.) Korm. rendelet 7. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.704524/2020/10.*, Kúria Kfv.35534/2020/4., 3194/2022. (IV. 29.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 102.K.704.524/2020/10.

A felperesek: Felperes1 (felperesek címe.)

Felperes2 (felperesek címe.)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64.)

Az alperes képviselője: dralperesi képviselő jogi referens

A per tárgya: lakáscélú állami támogatással összefüggő közigazgatási jogvita (6536/3/2020.) elbírálása

Í t é l e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 20.000.- (Húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 30.000.- (Harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek a hitelintézet.-hez (a továbbiakban: hitelintézet) a meglévő kölcsönszerződésük alapján 2019. szeptember 27. napján gyermekvállalási támogatás igénybevételére irányuló kérelmet nyújtottak be a 2019. augusztus 16. napján született gyermekükre tekintettel. A hitelintézet a kérelmet 2019. október 22. napján elutasította arra való hivatkozással, hogy a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet) 19.§ (2) bekezdésben foglalt jogszabályi feltétel esetükben nem áll fenn. Ezt követően Felperes2 felperes - a Támogatási rendelet 20. § (1) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően - 2020. január 29. napján kérelmet nyújtott be Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: alperes) XIII. Kerületi Hivatala Lakástámogatási Főosztályára gyermekvállalási támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében.

[2] Az alperes 2020. március 10. napján kelt, 6536/3/2020. számú határozatával a felperesek kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy a felperesek a kölcsönkérelem benyújtását követő első várandósságot, illetve gyermekszületését igazolták, ezért a kölcsönszerződés alapján a 2019. augusztus 16. napján születetett gyermekükre tekintettel gyermekvállalási támogatásra nem, kizárólag kamattámogatásra jogosultak.

A felperes keresete, az alperes védirata

[3] A felperesek 2020. április 16. napján keresetet terjesztettek elő az alperes 6536/3/2020. számú elutasító határozatával szemben. Keresetükben a határozat hatályon kívül helyezését és a Támogatási rendelet alapján a lakáscélú állami támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelésük megállapítását, valamint a megfelelés megállapításából eredő jogkövetkezményeknek a 2019. szeptember 27. napjától történő elrendelését kérték. Előadták, hogy a Támogatási rendelet 19.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a rendelet szerinti teljes fennmaradó kölcsöntartozásnak megfelelő összegű vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak, ugyanis 2019 augusztus 16. napján született a harmadik gyermekük, tehát a rendelet 19. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek. Álláspontjuk szerint az alperes határozatában a Támogatási Rendeletet tévesen értelmezte, annak magyarázatában a jogszabály rendelkezéseit önhatalmúlag tovább szűkítette, illetőleg szigorította. Előadták továbbá, hogy a Támogatási rendelet 19. § (2) bekezdése azt a feltételt támasztja, hogy "A gyermekvállalási támogatás a) a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennálló várandósság esetén, a támogatott személyeknek a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után igényelhető". Ennek a feltételnek álláspontjuk szerint megfelelnek, hiszen a kölcsönkérelmet 2019. július 12. napján nyújtották be, amikor a várandóság már fennállt, hiszen gyermekünk 2019. augusztus 16. napján született. Megítélésük szerint a Támogatási rendelet 19.§ (1) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy az a) pontban említett második, illetve a b) pontban említett harmadik gyermek testvéreinek, vagyis az a) pont esetén az elsőnek, illetőleg a b) pont esetén az első és második gyermeknek is meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. Pernyertességük esetére perköltségigénnyel nem éltek.

[4] Az alperes védiratában a felperesek keresetének az elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte. Rögzítette, hogy a hitelintézet a felperesek kérelmét a Támogatási rendelet 19.§ (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja alapján utasította el. Részletesen kifejtette, hogy a Támogatási rendelet 19. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a gyermekvállalási támogatás a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennálló várandósság esetén, a támogatott személyeknek a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után igényelhető és e rendelet hatálybalépését követően született, a támogatott személyek által közösen örökbefogadott gyermek után igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé. Mindezek alapján a Támogatási rendelet fenti jogszabályhelye tekintetében az érvényesül, hogy a rendelet csak azon magzatok, illetve gyermekek után enged támogatást folyósítani és csak azokat a magzatokat, illetve gyermekeket veszi számításba, akik a hatályba lépését követően - a várandósság alatt - legalább 12. hetét betöltötték vagy születtek. A Támogatási rendelet ezért használja "a hatályba lépését követően" szófordulatot. A Támogatási rendelet 19. § (1) bekezdése pedig meghatározza, hogy a 19. § (2) bekezdésben foglaltaknak is meg kell felelni, emellett a támogatási feltételeknek a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában kell fennállniuk.

[5] A felperesek a bírósághoz 2020. június 19. napján érkezett nyilatkozatukban előadták, hogy az alperes a védiratában semmilyen új információt nem közölt, a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály alkalmazása helyett ismételten csak jogszabályértelmezésbe bocsátkozott, azon belül is szűkítő értelmezésbe. Kifejtették, hogy az alperes a jogszabály értelmezése során többes számban beszél, azonban a jogszabály egyes számban íródott, tehát a feltételek a harmadik gyermekre egyes számban vonatkoznak, mely alapján nem lehet úgy értelmezni, hogy az első két gyermeknek is meg kell felelnie a jogszabályi előírásnak. Erre tekintettel - álláspontjuk szerint - a harmadik gyermekük a Támogatási rendelet 19.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, ezért a teljes fennmaradó kölcsöntartozásnak megfelelő összegű, vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak.

A bíróság döntése és annak jogi indokai

[6] A kereset alaptalan.