A Fővárosi Törvényszék G.40006/2015/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 217. §, 301. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 47. §, 203. §, 210. §, 213. §] Bíró: Bata Tímea

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

35.G.40.006/2015/7.

A Fővárosi Törvényszék

a Zoltán és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Zoltán Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek (cím)

a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd) által képviselt alperes neve (cím) ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000.- (százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 132.000.- (százharminckettőezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban előterjeszteni, legalább 3 példányban.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, az általuk becsatolt okiratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes mint adós, az alperes mint hitelező 2008. március 10. napján változó kamatozású, CHF alapú, változó futamidejű fogyasztói hitelszerződést kötöttek gépjármű finanszírozásához. A hitel összege 2.220.000.- Ft, futamideje 120 hónap volt, a havonta esedékes törlesztőrészlet összege 23.903.- Ft volt.

A hitelszerződés 7. pontjának második bekezdése szerint: "Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A Hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit."

A hitelszerződés 12. pontja szerint "Az Üzletszabályzat: A jelen Szerződésben és annak mellékleteiben nem szabályozott feltételekben a Hitelező Üzletszabályzata az irányadó. Az Adós a jelen Szerződés aláírásával kijelenti, hogy az Üzletszabályzatot átvette, megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az Üzletszabályzat 18.3.4. pontja szerint "Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyamának és a kamatának alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A Hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik."

Az Üzletszabályzat 21. pontja szerint "...A havi törlesztőrészletek a hitelfolyósítás napjától 1 hónapos törlesztési periódusonként esedékesek. Az esedékességek napja - amennyiben a Felek a Szerződésben másként nem rendelkeztek - minden naptári hónapban az a nap, amely számánál fogva megegyezik a hitelfolyósítás napjával, illetve amennyiben az adott hónapban nincs ilyen számú nap, úgy a hónap utolsó napja...."

A hitelszerződést a felperes adósként aláírta, a hitelező részéről az A.-D. Kft. írta alá, akit az alperes a 2001. augusztus 29. napján kelt együttműködési megállapodás 5. pontja értelmében felhatalmazott, hogy az általa forgalmazott járművekkel kapcsolatos kölcsönszerződések kötésének körében a kölcsönszerződéseket az alperes helyett és nevében aláírja. Az A.-D. Kft. ezen megállapodás alapján jogosult volt egyedi meghatalmazások alapján alperes helyett és nevében meghatározott tartalmú kölcsönszerződést aláírni. Az alperes az A.-D. Kft. részéről eljáró személy magatartását utólagosan jóváhagyta, a kölcsön összegét átutalta a felperes részére.

Az A.-D. Kft. az alperes, mint pénzügyi vállalkozás Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjában szabályozott úgynevezett "B" típusú ügynök volt, önálló kötelezettséget nem vállalhatott, a kockázatvállalásról az alperes döntött.

* * *

A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a perbeli hitelszerződés teljes semmisségét. Elsődlegesen a Ptk. 217. § (1) bekezdése, Hpt. 3. §-ban, Hpt. 47. § (1)-(2) bekezdésében és a Hpt. 210. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alakiság megsértése címén, másodlagosan az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés (szerződés 7. pont második bekezdése) nem megfelelő volta miatt figyelemmel a Ptk. 209/A. § (2) bekezdés és a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint a Kúria 2/2014. PJE határozata 1. pontjában foglaltak alapján, harmadlagosan a Ptk. 200. § (2) bekezdés első fordulata alapján jogszabályba ütközés címén, figyelemmel a Hpt. 210. § (2) bekezdésében és a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján.