A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40254/2015/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Gáspár Mónika, Ócsai Beatrix

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.254/2015/4/III.

A Fővárosi Ítélőtábla a Zoltán és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. március 13. napján kelt 35.G.40.006/2015/7. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásában meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperesnek az alperessel 2008. március 10-én kötött .../009844 számú hitelszerződése 7. pontjában foglalt szerződési feltétel tisztességtelen, e kikötés érvénytelenségéből fakadó jogkövetkezmények érvényesítésének joga a felperest megilleti;

az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek és az alperesnek személyenként 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költsége merült fel, a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összege 176.000 (Egyszázhetvenhatezer) forint.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a fellebbezés tekintetében is irányadó tényállás szerint a felperes mint adós és az alperes mint hitelező között 2008. március 10. napján változó kamatozású, CHF alapú, változó futamidejű fogyasztói hitelszerződés jött létre gépjármű finanszírozásához. A hitel 2.220.000 forint volt, futamideje 120 hónap, a havonta esedékes törlesztőrészlet 23.903 forint.

A hitelszerződést a hitelező részéről az ... Kft. írta alá, amely társaság 2001. augusztus 29. napján együttműködési megállapodást kötött az alperessel. A megállapodás 5. pontja értelmében az alperes felhatalmazta az ... Kft.-t arra, hogy az általa forgalmazott járművekkel kapcsolatos kölcsönszerződések megkötésénél közreműködjön, a szerződéseket az alperes helyett és nevében aláírja. A Kft. e megállapodásra tekintettel egyedi meghatalmazások alapján volt jogosult az alperes helyett és nevében az alperes által meghatározott tartalmú kölcsönszerződés aláírására. Az ... Kft. részéről aláírt szerződés alapján az alperes a kölcsön összegét folyósította a felperesnek.

A hitelszerződés 7. pontjának második bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit."

A hitelszerződés 12. pontjában a felek megállapodtak, hogy a szerződésben és mellékleteiben nem szabályozott kérdések körében a hitelező üzletszabályzata az irányadó, amelynek átvételét a felperes a szerződés aláírásával elismerte, valamint azt, hogy az üzletszabályzat tartalmát megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tekinti.

Az üzletszabályzat 18.3.4. pontja a szerződés 7. pontjával azonosan rendelkezik az árfolyam-kockázat felperes általi vállalásáról. A 21. pontja értelmében: "...A havi törlesztőrészletek a hitelfolyósítás napjától 1 hónapos törlesztési periódusonként esedékesek. Az esedékesség napja - amennyiben a Felek a Szerződésben másként nem rendelkeztek - minden naptári hónapban az a nap, amely számánál fogva megegyezik a hitelfolyósítás napjával, illetve amennyiben az adott hónapban nincs ilyen számú nap, úgy a hónap utolsó napja....".

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az F/2 alatt csatolt kölcsönszerződés a Ptk. 217. § (1) bekezdése alapján alakiság megsértése miatt, a Hpt. 3. §-ában és 47. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 210. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel semmis; míg másodlagosan az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés (7. pont) nem megfelelő volta miatt a Ptk. 209/A. § (2) és 209. § (1) bekezdéseiben, valamint a Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontjában foglaltak alapján semmis; míg harmadsorban a teljes kölcsönszerződés semmisségének megállapítását a Ptk. 200. § (2) bekezdésének első fordulata alapján jogszabályba ütközés címén kérte megállapítani a Hpt. 210. § (2) bekezdésében és 213. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra figyelemmel. Valamennyi esetben jogkövetkezményként a Ptk. 237. § (2) bekezdésének első fordulata alapján az érvénytelen szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását akként kérte, hogy a felperes 2014. december 22. napján 876.774 forint összeget tartozik megfizetni az alperesnek, úgy, hogy a folyósítás dátuma 2008. március 10. napja, a folyósított összeg 2.220.000 forint és a felperes által teljesített összes befizetés 2.115.913 forint. A jogkövetkezmény körében az összegszerűséget akként határozta meg, hogy a felperes az alperes részére a teljes tőkeösszeget a folyósítás napjától kezdődően a tőke visszafizetéséig a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján naptári félévenként az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetése mellett teljesítette és teljesíti.

Keresetének elsődleges jogalapja körében kifejtette, hogy a Hpt. 210. § (1) bekezdése és a Ptk. 217. § (1) bekezdése a szerződésre írásbeli formát írnak elő. Az alperes meghatalmazott útján aláírhatta a szerződést, de magának a meghatalmazottnak kellett a Hpt. 3. § (4) bekezdése szerinti PSZÁF engedéllyel rendelkeznie, azonban az ... Kft. autókereskedő sem PSZÁF engedéllyel, sem megfelelő felhatalmazással a hitelszerződés aláírására nem rendelkezett. Ezért az általa kötött és aláírt szerződés, mivel az nem felel meg a szükséges alaki követelményeknek, semmis. Álláspontja szerint az autókereskedő "A" típusú ügynökként járt el, az alperes javára, nevében és felelősségére, valamint kockázatára írta alá a szerződést a PSZÁF engedély nélkül. A tevékenységéhez megkívánt engedélyt utólagos jóváhagyással sem lehet pótolni.

A másodlagos jogcím tekintetében az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződés 7. pont második bekezdése körében arra hivatkozott, hogy nem állapítható meg, hogy az árfolyamkockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben a felperes viseli, és hogy annak nincsen felső határa. Nem tartalmaz arra vonatkozó tájékoztatást sem, hogy az árfolyamváltozás milyen hatást gyakorol a felperes forintban kifejezett tartozására, valamint hiányolta a külön okiratba foglalt kockázatfeltáró nyilatkozatot.