A Győri Ítélőtábla Pf.20199/2016/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 261. §, 525. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Szalay Róbert, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.199/2016/4.szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd) által képviselt felperesnek a Juhász Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Juhász László ügyvéd) által képviselt I.r. és a személyesen eljáró II.r. alperesek ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Tatabányai Törvényszék 2016. szeptember 7. napján kelt 20.P.21.148/2016/7. számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről 8. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperesnek a kölcsönszerződés IV.1. pontja kilencedik bekezdése szerinti kikötése tisztességtelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasítja. Az I.r. alperes által az állam javára fizetendő feljegyzett elsőfokú eljárási illeték összegét 18.000 (tizennyolcezer) Ft-ra leszállítja, és megállapítja, hogy a további 18.000 (tizennyolcezer) Ft összegű elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Mellőzi az I.r. alperest a felperes javára 20.000 (húszezer) Ft és 5.400 (ötezer-négyszáz) Ft ÁFA elsőfokú perköltségben marasztaló rendelkezést és megállapítja, hogy a felek viselik az elsőfokú eljárásban felmerült egyéb költségeiket.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Megállapítja, hogy az I.r. alperes 24.000,- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítését kérheti az illetékügyben eljáró adóhatóságtól.

A felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a felperes és a II.r. alperes, mint adósok és zálogkötelezettek, valamint az I.r. alperes, mint hitelező és zálogjogosult között 2007. november 30. napján közjegyzői okiratban foglalt ""A"" megnevezésű Jelzálog-típusú kölcsönszerződés jött létre az adósok és az I.r. alperes között korábban létrejött "Felújítási célra fordított jelzáloghitel" megnevezésű kölcsönszerződés kiváltására.

A kölcsön összegét a felek 6.600.000,- Ft összegben határozták meg azzal, hogy azt devizában (japán yenben) tartják nyilván.

A kölcsön biztosítékául az adósok 1/2-1/2 arányú tulajdonában álló Település 1 ... 1 helyrajzi számú ingatlanra az I.r. alperes részére jelzálogjogot alapítottak.

A szerződés III. pontjának második bekezdése értelmében "A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az Adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az Adósoknak a Hitelezőnél vezetett számlái és a Hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az Adósok és a Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az Adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a Hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

A szerződés IV.1. pontjának kilencedik bekezdése tartalmazta, hogy "Ha a zálog romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a zálogból való kielégítést veszélyezteti, a Zálogjogosult felhívására a Zálogkötelezettek a felhívásban megszabott határidő alatt kötelesek a zálogfedezetet az eredeti értékre kiegészíteni. Amennyiben a Zálogkötelezettek a fenti felhívás ellenére a Zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a fedezetet az eredeti értékre nem egészítik ki, a Zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelés lejárta hiányában is gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető kielégítési jogot."

A szerződés IV.1.g) pontjában szerint az ingatlan hitelbiztosítéki értékét 17.500.000,- Ft összegben jelölték meg.

A felperes a keresetében a kölcsönszerződés III. pont második bekezdése, és a IV.1. pont kilencedik bekezdése szerinti kikötések tisztességtelensége folytán a hivatkozott rendelkezések semmisségének megállapítását kérte azzal, hogy a szerződés az érvénytelen rendelkezések továbbra is köti a feleket. Kérte továbbá a II.r. alperest a fentiek tűrésére kötelezni.

Az I.r. alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a felperes keresete nem felel meg a 2014. évi XL. törvény 37.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, másodlagosan pedig arra hivatkozott, hogy a megállapítási kereset Pp. 123.§ -a szerinti feltételei nem állnak fenn.

Érdemben a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a támadott szerződéses rendelkezések nem tisztességtelenek.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéltével a felperes keresetének helyt adott, megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés III. pont második bekezdése és a IV.1. pont kilencedik bekezdése érvénytelen. Rendelkezett arról, hogy a fenti érvénytelen kikötések 2007. november 30. napjától nem jelentenek kötelezettséget a felperesre és a II.r. alperesre nézve, a szerződés azonban e kikötések mellőzésével egyebekben változatlanul köti a feleket.

Az I.r. alperest a felperes részére 20.000,- Ft + 5.400,- Ft ÁFA perköltség, míg az állam javára 36.000,- Ft illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélete indokolásában mindenekelőtt megállapította, hogy a felperes eleget tett a 2014. évi XL. törvény 37.§ (1) bekezdésének. A támadott rendelkezések alapján a felek között fizetési kötelezettség nem keletkezett, így összegszerűen megjelölt kereseti kérelmet a felperesnek előterjesztenie nem kellett, az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló kereseti kérelmet pedig a felperesi petitum tartalmazott.

Az I.r. alperes másodlagos védekezésére reagálva úgy foglalt állást, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének Pp. 123.§-a szerinti feltételei fennállnak.

A kereset érdemi vizsgálata során hangsúlyozta, hogy a Ptk. 209.§-a értelmében azt kellett megítélnie, hogy a támadott rendelkezések a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen, indokolatlanul és egyoldalúan a felperes hátrányára megállapított rendelkezések-e.

A szerződés III. pont második bekezdése szerinti rendelkezés vonatkozásában megállapította, hogy az a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§ (1) bekezdés b) és j) pontjába ütközik.

A támadott rendelkezés ugyanis kizárólag a bank számláit, bizonylatait tekinti irányadónak az adós fennálló tartozása megállapítása szempontjából, továbbá lehetővé teszi, hogy a bank nyilvántartásai, könyvei, bizonylatai alapján egyoldalúan meghatározott tartozásról közjegyzői okirat készüljön. A közjegyzői okirattal szembeni ellenbizonyítás során a bizonyítási teher megfordul, az a felperest terheli, ezáltal nehezítve a fogyasztó helyzetét.