A Kúria Kfv.35225/2018/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11. §] Bírók: Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

A termék vállalkozásból történő kivonásának minősül, ha az adózó a beszerzés napján azt értékesítés, értékvesztés selejtezés elszámolása vagy megsemmisülés hiányából azt nyilvántartásaiból ki is vezeti, mérlegeiben, beszámolójában nem jelenti meg.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.V.35.225/2018/3. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Stefancsik Márta előadó bíró

Dr. Kurucz Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Fülöp Péter Ügyvédi Iroda

Az alperes: Nemzetgazdasági Miniszter

Az alperes képviselője: dr. Novoth Zoltán jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. február 13. napján kelt 16.K.33.061/2017/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.061/2017/3. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi és a keresetet teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 600.000 (azaz hatszázezer) forint elsőfokú eljárási, 300.000 (azaz háromszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy, fizessen meg az államnak felhívására 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint eljárási és 3.447.300 (azaz hárommillió-négyszáznegyvenhétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke 2013. július 16-án a felperesnél a 2011. január 1.-2012. december 31. időszakra általános forgalmi (áfa) adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés felülellenőrzését rendelte el.

[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Felülellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2014. február 20-án kelt határozatával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága 2013. május 8-án kelt határozatát megváltoztatta, a felperes terhére 2011. 12. hónapra 34.473.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, kötelezte ezen összeg, valamint 17.236.000 Ft adóbírság és 6.648.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

[3] A fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke (a továbbiakban: alperes) a 2014. május 12. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § első bekezdésére, 55. § (1) bekezdésére, 68. §-ára, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdésére, 18. §-ára, 23. § (1) bekezdésére és 28 § (1)-(2) bekezdésére alapította.

[4] Határozata indokolása szerint a felperes a P. H. Kft.-től (a továbbiakban Kft1.) 137.891.921Ft + 34.472.980 Ft áfa összegben gépjárműalkatrész értékesítésről fogadott be két számlát, amelyek nettó értékét a beszerzés napján a "814. Eladott áruk beszerzési értéke" főkönyvi számla tartozik oldalán, pozitív előjellel elszámolta a ráfordításai között, majd ugyanezen a napon negatív előjellel is lekönyvelte a 814-es főkönyvi számla tartozik oldalán. A számviteli nyilvántartásokból a beszerzett alkatrészek kivezetésre kerültek, azokat a felperes a vagyona részeként nem tartotta nyilván, nem szerepeltek a vizsgált időszak mérlegeiben és a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletekben, a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolókban. A felperes az alkatrészek vonatkozásában káresemény miatti megsemmisülést, értékvesztést, selejtezést nem számolt el.

[5] Értékelte az alperes a felperes által a P. Ny.Kft.-vel (a továbbiakban: Kft2. 2011. november 24-én megkötött bizományosi szerződést, a 2013. november 23-i szerződés-hosszabbítást, a leltározási jegyzőkönyvet és leltárjegyzékeket, kapcsolódó vizsgálatot folytatott a Kft2.-nél, és megállapította, hogy a számla szerinti alkatrészek a bizományosnál sem kerültek számviteli nyilvántartásba, a felperes azokat a vállalkozásából véglegesen kivonta. A bizományba átadott termékeket azok értékesítéséig a felperesnek könyveiben készletként szerepeltetnie kellett volna. A felperes a helyes könyvvitelről tudomással is bírt, mert a Kft2.-nek szintén bizományosi értékesítésre átadott papírkészletet az áruk nyilvántartására használt 2512 főkönyvi számlán idegen helyen tárolt bizományba adott készletként kimutatta.

A kereseti kérelem és az ellenkérelem