A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33061/2017/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 14. §, 15. §, 18. §, 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 100. §, 116. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 147. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.33.061/2017/3.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Fülöp Péter Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző ügyvéd: dr. Fülöp Péter) által képviselt felperes neve (felperes címe) a dr. Novoth Zoltán által képviselt Nemzetgazdasági Miniszter (cím.), mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke jogutódja alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (3156430273) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes 2014. május 12-én kelt 3156430273 számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Az illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézbesítését követő 15 napon belül fizessen meg felperesnek 1.000.000 (azaz egymillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a .... számú megbízólevél alapján. Az ellenőrzés alá vont időszak 2011. és 2012. adóévek voltak. Az ellenőrzés tárgya általános forgalmi adó adónem volt. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság a 3473524440 számú határozatával a bevallásokhoz képest megállapítást nem tett, egyéb eltérést nem tapasztalt. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában 2013. június 13-án jogerőre emelkedett.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 116.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a NAV Elnöke az elsőfokú adóhatóság által .... vizsgálati naplószámon elvégzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés felülellenőrzését rendelte el 2011. és 2012. adóévekre az alapeljárásban vizsgált adónemre kiterjedően. A felülellenőrzés megállapításait a 2014. január 28-án kelt 3527770014 számú jegyzőkönyvben rögzítette a felülellenőrzési hatóság. A jegyzőkönyvre felperes észrevételt tett. Majd ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Felülellenőrzési Főosztály a 2014. február 20-án kelt 3527775031 számú határozatával a NAV Dél-budapesti Adóigazgatóság 2013. május 8-án kelt 3473524440 számú határozatát megváltoztatta és az alapellenőrzés megállapításaihoz képest felperes terhére a bevalláshoz viszonyítva 34.473.000.-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Ezen kívül felperes terhére általános forgalmi adóban 2011. november hónapra 17.306.000.-Ft folyószámlára nem könyvelendő adókülönbözetet is megállapított. Kötelezte felperest 34.473.000.-Ft általános forgalmiadó különbözet megfizetésére, és 17.236.000.-Ft adóbírság, valamint 6.648.000.-Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. Határozatának indokolásában megállapította, hogy felperesre a levizsgált időszak tekintetében az adóhatóság végrehajtandó kötelezettséget nem rótt ki. A vizsgált időszakra több esetben módosította felperes önrevízióval áfa bevallásait. A felülellenőrzés felperes által beadott önellenőrzéseket elfogadta, ezek figyelembe vételével tette meg megállapításait. Felperes médiaszolgáltatások megrendelésével és nyújtásával foglalkozik, továbbá nyomdaipari termékeket és repülőjegyeket is értékesít partnerei részére. Az értékesítéséről kibocsátott áthárított adó összeget tartalmazó számlái alapján felperesnek adófizetési kötelezettsége keletkezett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa.tv.) 147.§-ában foglalt rendelkezések alapján. Felperes adófizetési kötelezettségét ezen törvényhely alapján állapította meg az ellenőrzéssel együttesen az elsőfokú határozat. A felülellenőrzés a bizonylatok és nyilvántartások átvizsgálása alapján az alapellenőrzés által elvégzett vizsgálat jegyzőkönyvének jogerős megállapításaihoz képest rögzítette, hogy felperes két számlát fogadott be a Kft.1-től alkatrész értékesítésről szólóan. A felülellenőrzés felperes könyveléséből megállapította, hogy a befogadott számlákban szereplő áfa mindösszesen 34.472.980.-Ft, alapot képező összegeket felperes a számlákon szerepeltetett napokon 814 eladott áruk beszerzési értéke főkönyvi számla tartozik oldalán + előjellel elszámolta ráfordításai között, majd ugyanezen a napon - előjellel is lekönyvelte ezeket az összegeket a 814-es főkönyvi számla tartozik oldalán. Felperes könyvelésének eredményeként a beszerzett alkatrészek kivezetésre kerültek felperes nyilvántartásaiból, azokat felperes nem tartja nyilván vagyonának részeként sem könyvelésében, sem pedig a vizsgált időszak mérlegeiben, a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletekben sem szerepeltette. A rendelkezésre álló bizonylatok alapján a felülellenőrzés megállapította, hogy a Kft.1-től befogadott 2db számlában (201027779, 201027806 sorszámú számlák) foglalt termékeket felperes véglegesen kivonta vállalkozásából. Felperes nyilvántartásai is ezt támasztják alá, mivel a 2db számla szerinti, felperes tulajdonába került alkatrészek nem szerepelnek felperes vagyontárgyai között sem a könyvelésében, sem pedig felperes 2011., valamint 2012. évi, könyvvizsgáló által hitelesített beszámolóiban annak ellenére, hogy felperes a 2db számlában beszerzett alkatrészeket nem értékesítette felperes által kibocsátott számlák alapján a vizsgált időszakban. Felperes tulajdonában lévő készletekkel kapcsolatban káresemény miatti megsemmisülést, értékvesztést, selejtezést nem számolt el könyveiben a vizsgált időszakban. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 18.§-ának előírásai szerint az éves beszámolóban szerepelnie kell a vállalkozás valamennyi vagyonának, így az eszközeinek is teljes körűen. Felperes az alkatrészek sorsával kapcsolatosan a felülellenőrzés tudomására hozta, hogy az általa alkalmazott könyvelési eljárást azzal indokolta, hogy a Kft.1-től történő beszerzéshez kapcsolatos speciális, ún. Trade Credites (továbbiakban: TC) ügylet által kialakított számviteli elszámolása a következő. Egyrészről mivel a vásárolt készlet teljes értéke TC-vel került kiegyenlítésre, ebből következően felperes kötelezettsége az eladó, jelen esetben a Kft.1 felé megszűnt. Másodrészt a TC felhasználás csak bevételre számolható el, minden más megoldás elképzelhetetlen a Számviteli tv. alapelveinek megsértése nélkül. Felperes olyan eszközzel tudott fizetni a szállítónak, amelyet maga hozott létre a szerződés erejénél fogva. Harmadrészt ezért az ELÁBÉ-n csak átvezetésre kerülhet a nettó érték, azzal az elszámolt bevételt kell csökkenteni. Negyedrészt a valós összkép alapján a készlet mérlegértéke nulla, és ezt nem értékvesztés elszámolásával érjük el. A beszámolóban történő bemutatás az elszámolás szerint következetesen megtörtént. A felülellenőrzésnek azon kérdésére, hogy felperes beszámolóiban miért nem szerepel a Kft.1-től beszerzett alkatrészek értéke, felperes könyvelését végző vállalkozás vezetője a felülellenőrzés részére megküldött tájékoztatásában azt válaszolta, hogy a beszámolóban a készletek értékét a beszerzés ellenében adott TC értékével azonosan mutatták ki. A beszerzéskor elszámolt ELÁBÉ, és ezzel egy időben elszámolt TC felhasználás bevétele év végén összevezetésre került a számviteli politikának megfelelően. A beszerzésen a levonható áfának megfelelő összegben Tao alap növekedés keletkezik. Ez a gyakorlat a könyvvizsgálóval egyeztetett bemutatás a beszámolóban. Az eljárás minden tekintetben támaszkodik a Számviteli tv. 15.§ (3), (5) bekezdések és 16.§ (3) bekezdés számviteli alapelvekre, nevezetesen a valódiság elvére, a következetesség elvére, a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvekre. A felülellenőrzés felperesi magyarázatot nem tudta elfogadni, miután felperes állításai tekintetében ezen hivatkozások nem megfelelőek. Felperes állította hogy a készlet értéke nulla. Feltéve, de meg nem engedve, hogy azért nem szerepelnek az alkatrészek a beszámolóban, mert először az ELÁBÉ-ról át kellett volna vezetnie a készletek közé az alkatrészek számlázott értékét, mivel az adott évben nem került értékesítésre, majd a beszámoló elkészítése során a Számviteli tv. 56.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglalt értékelési eljárások szerint értékvesztés elszámolásával csökkenthették volna az értéket a törvényi rendelkezésben foglalt feltételek fennállása esetén. Az alkatrészek értéke azonban így sem lehetett volna nulla, hiszen a Számviteli tv. 56.§ (2) bekezdése alapján legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken kell szerepelnie a készleteknek a mérlegben.