A Nyíregyházi Törvényszék Bf.542/2009/8. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 75. §, 99. §, 277. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 78. §, 331. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 372. §, 381. §, 386. §] Bírók: Fázsi László, Lengyelné dr. Katona Piroska, Pokoraczki András

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

3.Bf.542/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Nyíregyházán, a 2010. évi április hó 1. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt H.Cs. vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 2009. évi május hó 12. napján kihirdetett 39.B.934/2008/34. számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy H.Cs. vádlottat 3 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmenti, valamint a kényszergyógyításának elrendelését mellőzi.

H.Cs. vádlottat kötelezi 7.500 (Hétezer-ötszáz) forint másodfokú bűnügyi költség megfizetésére is.

A H.Cs. vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetés tartamába a 2009. május 13. napjától 2010. április 1. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt továbbmenően beszámítja.

Az ítélet ellen az ügyész, a vádlott és a védő fellebbezhet. A fellebbezést az ítélet kihirdetését követően szóban jelenthetik be, a fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást az ítélet kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságnál kell előterjeszteni.

Indokolás

A Nyíregyházi Városi Bíróság H.Cs. vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 321. § (1) bekezdés], testi sértés bűntettében [Btk. 170. §. (1) (2) bekezdés], 4 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 277. § (1) bekezdés], testi sértés bűntettében [Btk. 170. § (1) (2) bekezdés], testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 170. § (1) (2) bekezdés], valamint lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) (2) bekezdés c.) pont (4) bekezdés b/1 pont], ezért, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által 2008. június 26. napjától 2008. június 27. napjáig, 2008. augusztus 13. napjától 2009. május 12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

Kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg magánfél részére 2.800 forint kártérítést, az államnak 7.000 forint illetéket. Kötelezte 74.240 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen H.Cs. vádlott és védője elsődlegesen felmentésre, másodlagosan büntetés enyhítésére irányulóan jelentett be fellebbezést, amelyet H.Cs. vádlott és védője a nyilvános ülésen akként pontosított, hogy kizárólag a rablás bűntette miatti felmentésre irányul a felmentés végett bejelentett fellebbezése. H. Cs. vádlott a másodfokú eljárás során kitartóan hivatkozott arra, hogy a sértett sérelmére elkövetett rablás bűntettét nem követte el.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője Bf. 5704/2008/2. számú átiratában az ítélet helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy álláspontja szerint a rablás bűntette folytatólagosan elkövetett.

A nyilvános tárgyaláson a Legfelsőbb Bíróság 1/2009. számú jogegységi határozatára hivatkozással a vádlott terhére rótt 4 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alóli felmentését indítványozta - figyelemmel arra, hogy H.Cs. vádlott a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem a birtokban tartás szándékával vette el sértett okiratait, hiszen azokat a bűncselekmény helyszíne közelében megtalálták.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése alapján vonta felülbírálata körébe. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a büntető eljárásjogi szabályokat megtartotta, a releváns bizonyítékokat beszerezte és azokat a Be. 78. § (3) bekezdése szerint egyenként és összességében okszerűen értékelve alapvetően megalapozott tényállást állapított meg. Tekintettel arra, hogy H.Cs. vádlott a sértett sérelmére elkövetett cselekményt írásbeli beadványában tagadta, a megyei bíróság a Be. 352. § (1) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörénél fogva bizonyítás kiegészítését rendelte el - H.Cs. vádlott előterjesztett védekezésére figyelemmel, - amelynek keretében kihallgatta sértett által tett feljelentést jegyzőkönyvbe foglaló nyomozót, valamint H.Cs. vádlott azon nyilatkozatára figyelemmel, hogy a sértett nem ismerhette fel, hiszen a vádbeli időpontban hosszú haja és szakálla volt, - teljesen másképpen nézett ki - a megyei bíróság beszerezte a H.Cs. 2008. július 19-én történt gyanúsítottkénti kihallgatásakor készült bűnügyi fotókat.

A bizonyítás kiegészítésére is figyelemmel a megyei bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ily módon a Be. 351. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára is irányadó volt.

A megyei bíróság mellőzte H. J. tanú kihallgatását, mint szükségtelent, figyelemmel arra, hogy nem várható minden kétséget kizáróan annak megállapítása e tanú kihallgatása alapján sem, hogy az előző éjszakát ténylegesen mettől-meddig töltötte el H. Cs. vádlottal a Nyíregyháza, Luther utcán, amiről a tanú a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult nyomozás során 2008. július 19-én tett vallomást. A megyei bíróság nem találta szükségesnek H. Cs. vádlott által indítványozott poligráfos vizsgálat elrendelését sem, miután ettől az eljárás jelenlegi szakában bizonyító erejű eredmény nem várható.

A rablási cselekmény alóli felmentésre irányuló védelmi fellebbezések nem alaposak.

A megyei bíróság által bizonyítás kiegészítése keretében kihallgatott sértett feljelentését jegyzőkönyvbe foglaló előadta, hogy a sértett elé azon hajléktalan személyek fotóját tárta, akik a bűncselekmény helyszínén lehettek az elkövetése idején, akik akkoriban egy társaságban, együtt mozogtak. Z. tanú vallomása megerősítette sértett H.Cs vádlottat következetesen terhelő vallomásának a hiteltérdemlőségét, hiszen a 2008. július 25. napján készült felvételeknek a sértett által megtekintett és hivatkozott fotóval való összevetése is alátámasztotta, hogy olyan körülmény, - ami a sértettet alapvetően befolyásolhatta volna, - nem merült fel a sértett felismerhetősége szempontjából, hiszen a sértett sértet következetesen hangoztatta, hogy régóta ismerte H.Cs vádlottat, mint hajléktalant, csak a nevét nem tudta, egyébként a 2008. július 19. napján kelt rendőri jelentés szerint 4192/2008. bü számú nyomozási iratok 19. oldala) a vádlottra illő személyleírást adott.