A Tatabányai Törvényszék Pf.21051/2008/3. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. Bírók: Bicskey István, Décsiné dr. Papp Emőke, Kiss Éva
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG
1.Pf. 21.051/2008/3.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság dr. Hajba Tamás (...) ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Hidas János ügyvéd (...) által képviselt .. I. r., és ... II. r. alperesek ellen, házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt indított perében a Tatabányai Városi Bíróság 2008. június hó 16. napján kelt 8.P.20.367/2006/52. sorszámú ítélete ellen a felperes által benyújtott 53. sorszámú, az I. r. alperes által benyújtott 54. sorszámú fellebbezése folytán tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő
Í t é l e t e t:
Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a felperes házassági vagyonközösség jogcímén megszerzett tulajdoni hányadát 27/125 hányadra módosítja, I. r. alperes által fizetendő megváltás összegét 3.170.000,- ( azaz Hárommillió-százhetvenezer) Ft-ra leszállítja.
A felperes által fizetendő elsőfokú illeték összegét 409.800,- (azaz Négyszázkilencezer-nyolcszáz) Ft-ra felemeli, I. r. alperes által fizetendő peres illeték összegét 190.200,- (azaz Százkilencvenezer-kétszáz ) Ft-ra leszállítja.
Kötelezi a felperest, hogy 47.600,- ( azaz Negyvenhétezer-hatszáz) készkiadást (szakértői díj) 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek.
Kötelezi felperest, hogy 126.500,- (azaz Százhuszonhatezer-ötszáz) Ft, alpereseket 118.200,- (azaz Száztizennyolcezer-kétszáz) Ft fellebbezési illetéket az államnak felhívásra fizessenek meg.
Kötelezi a felperest, hogy bruttó 219.600,- ( azaz Kétszáztizenkilencezer-hatszáz) Ft elsőfokú, bruttó 69.000,- (azaz Hatvankilencezer) másodfokú ügyvédi munkadíjat az I. r. alperesnek 15 napon belül fizessen meg.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s:
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy felperes a T. belterület .... hrsz-ú, természetben T., V. u. 39. szám alatti házas ingatlan 43/125 tulajdoni hányadát házassági vagyonközösség jogcímén megszerezte, ezt meghaladó felperesi keresetet elutasította. Feljogosította I. r. alperest, hogy a felperes tulajdoni illetőségét 4.128.000,- Ft megváltási árért magához váltsa, amelyet 15 napon belül köteles megfizetni. A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleményének munkadíját 135.600,- Ft-ban állapította meg, amely összeget a Komárom-Esztergom Megyei Bírósági Gazdasági Hivatalnál letétbe helyezett összeg nem fedezte, ezért kötelezte I. r. alperest, hogy 35.600,- Ft-ot 15 napon belül helyezzen letétbe. Kötelezte a felperest, hogy 300.000,- Ft, és az I. r. alperest, hogy 300.000,- Ft feljegyzett illetéket az államnak felhívásra fizessenek meg. Kötelezte továbbá I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.100,- Ft perköltséget.
Az ítélet indokolása szerint a T., V. u. 39. szám alatti ingatlan a II. r. alperesé volt, aki 1995-ben holtig tartó haszonélvezete fenntartásával átruházta fiának az I. r. alperesnek. A házas ingatlant lebontották, felperes az I-II. r. alperes és a családtagok közreműködésével a régi ingatlant átépítették, ráépítettek. Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy ½-ed részben tulajdonosa az ingatlannak, amelynek értékét 25.000.000,- Ft-ban állapította meg, a II. r. alperes haszonélvezetének értékét 5.000.000,- Ft-ban. Az alperes ellenkérelmében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 4/5-öd része különvagyona, a közös vagyon 1/5-öd rész, ezért a felperes tulajdonszerzését 1/10-ed részben ismerte el. A perben kijelölt igazságügyi szakértő az ingatlan értékét 15.000.000,- Ft-ban állapította meg, a telek értékét ennek 25 %-ában, illetve 3,5 millió forintban. A régi ingatlan visszabontott értékét 1.410.000,- Ft-ban állapította meg. Az alperes különvagyonát 39/125-öd részben az ingatlan értéknövekedését 9.090.000,- Ft-ban, amely az ingatlan 85/125 része, ennek ½-ed részét állapította meg az elsőfokú bíróság a felperes tulajdonaként. Az ítélet indoklása szerint az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak az I. r. alperes álláspontját a tekintetben, hogy az átépítés egy része az életközösség megkezdése előtt készült el, így az alsó szint az ő különvagyonát képezi, ugyanígy alaptalannak találta a bíróság a felperes családja részéről az építkezés során történt közreműködésre vonatkozó különvagyoni igényét. II. r. alperest megillető holtig tartó haszonélvezet értékét az ingatlantörvény 72. §-a szerinti értékkel vette figyelembe.
Az ítélet ellen a felperes és az I. r. alperes fellebbezett.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság részben történő megváltoztatását kérte. A fellebbezésben előadta, hogy családja részéről szakmunkával történő közreműködés történt, kifejezetten a felperesnek nyújtott szolgáltatásként, ajándékként elszámolandó. A II. r. alperes részéről nyújtott segítség nem volt számottevő tekintettel, hogy az építkezéskor beteg volt, sem az alperes, sem a felperes személyes közreműködése nem számolható el különvagyoni teljesítésnek. Elismerte, hogy az alapozást a felperes és édesapja készítette, a II. r. alperes készítette a villanyszerelést, a víz- és csatornarendszert, a fűtésrendszert I. r. alperes készítette, továbbá a melegburkolatokat a felperes és az alperes együtt készítette. Az I. r. alperes viszont segítségére egyetlen konkrét adat merült fel, amely másfélnapos segédmunka volt. A szakértő a családtagok által elvégzett munkanemeket és munkadíjakat figyelembe véve 2.297.000,- Ft-ra tette ennek értékét, amelynek ½-ed részét 1.148.500,- Ft-ot kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest az ítéletben foglalt megváltáson felül ezen összegnek a megfizetésére.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!