A Balassagyarmati Törvényszék P.20012/2015/32. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §]

A ...-i Törvényszék a ...(fél címe 3 szám) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve. (...szám) I. rendű és II.rendű felperes neve. "fa" II. rendű felpereseknek az ...(...) ... által képviselt alperes neve (... szám) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívására 1.500.000.- (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéknél lehet írásban három példányban benyújtott, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg:

A ..Kft. 155.023/172.470 arányú tulajdonosa volt a ... ... hrsz.-ú természetben a ... szám alatti ingatlannak, melyen egy műemlékileg védett barokk lőportár is található. A II.rendű felperes több alkalommal értékesített a ... részére a tulajdonában álló ingatlan hányadból tulajdoni hányadokat, melyek vonatkozásában megállapodtak az ingatlanrészek elkülönült használatáról. A második értékesítéskor 2000. május 31-én két szerződés jött létre a felek között, az első szerződés XX. pontjában az eladó kijelentette, hogy a vevő "beépítési szándékát indokolatlanul akadályozni nem fogja, és amennyiben indokolatlanul (értsd: jogerősen elutasított) fellebbezéssel mégis hátráltatja a vevő beruházási tervét, úgy vele szemben teljes kártérítést tartozik megfizetni, melynek fedeznie kell a vevő készköltségein és többletköltségein túl annak elmaradt hasznait is". A szerződés XXI. pontjában kötötték ki a ... mellett szervezett választott bíróság hatáskörét, az ebből a szerződésből eredő, vagy azzal összefüggő kérdések elbírálására. Az eljárásra a választottbíróság saját eljárásrendjét, az alkalmazandó jogként a magyar jogot kötötték ki.

2001. október 29-én a felek a 2000. május 31-én kötött két ingatlan adásvételi szerződést módosították azért, mert a telekmegosztási vázrajz szerinti telekalakítás meghiúsult. Az eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy a megosztás megvalósulását nem akadályozza, annak érdekében a vevővel együttműködik, a végleges telekmegosztási vázrajzot aláírja. A felek és a többi tulajdonostárs által aláírt megállapodás alapján a ...Hivatal telekalakítást engedélyező határozatát követően megindult földhivatali eljárásban a ...Földhivatala által ... számon hozott határozat ellen az eladó nyújtott be fellebbezést 2002. október 25-én. E fellebbezésben kifogásolta, hogy a földhivatal a megosztás következtében létrejött ... hrsz.-ú ingatlan esetében is bejegyezte a műemléki védettséget, holott az csak a ... hrsz.-ú ingatlanon található lőportárra vonatkozóan indokolt. A másodfokú hatóságként eljáró ...-i Földhivatal ... számú határozatában az egész határozatot felülbírálva azt megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította az első fokon eljárt földhivatalt.

A ...Földhivatala a megismételt eljárásban hozott ... számú határozatával a telekmegosztást bejegyezte, mely ellen az eladó ismét fellebbezett, részben eljárásjogi hiba, részben a ... Hivatal határozatának hibája, részben pedig kártalanítási igénye érvényesítésének sikertelensége miatt. A fellebbezés alapján másodfokon eljárt ...-i Földhivatal ... számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a telekalakítás iránt benyújtott kérelmet elutasította. Az elutasító határozat ellen a vevő által benyújtott keresetet a ...-i Bíróság ... számú ítéletével elutasította, a ... Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság azonban 2006. október 3-án kelt ... számú ítéletével azt megváltoztatta és az elsőfokú közigazgatási határozatot, azaz a bejegyzés elrendelését hagyta helyben.

Időközben a felek, a tulajdonostársak és az érdekelt ...-i Önkormányzat 2006. június 6-án megállapodást kötöttek a közös tulajdon megszüntetéséről, melyet 2006. szeptember 14-én módosítottak. Ennek alapján a ...Hivatal 2006. október 18-án kelt határozatában engedélyezte a telekalakítást, ami az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre került.

A ... mellett szervezett Választottbíróság előtt a fentiek kapcsán ... szám alatt volt eljárás folyamatban a ... Kft. felperes és a ... Kft. mint alperes között kártérítés, szerződés érvénytelensége és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránt.

A választottbíróság a 2009. november 21-én napján kelt ítéletével kötelezte az alperest, jelen per II. rendű felperesét, hogy 30 napon belül fizessen meg a ... felperesnek 4.988.000.000.- forintot és 2.813.000.000.- forint után 2007. január 1-től, 2.175.000.000.- forint után pedig 2005. január 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, továbbá 75.000.000.- forint + Áfa ügyvédi munkadíjat, valamint 4.239.612.- forint szakértői költséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A ... Kft. felperes a keresetindításával választott bíróként ... jelölte, míg jelen per II. rendű felperese ...

A felek által választott bírák és a megválasztott elnök egyaránt nyilatkoztak a jelölésre és a megválasztásra, kijelentve, hogy a felektől függetlenek és nem volt tudomásuk semmilyen olyan körülményről, amely az ügyben való pártatlanságukat és/ vagy függetlenségüket érintette volna. Kötelezték magukat, hogy amennyiben az eljárás során későbbiekben ilyen körülmény jutott volna tudomásukra, arról a választottbíróságot haladéktalanul tájékoztatják.

A két fél által jelölt választottbíró az eljáró tanács elnökéül ... választotta meg, az ügyben tárgyalás 2008. február 4-ére került kitűzésre.

A megtartott tárgyaláson a választottbíróság tanácsának elnöke tájékoztatta a feleket arról, hogy a .... Kft. felperes által jelölt választott bíró és a tanács elnöke ugyanazon a munkahelyen dolgoznak főállásban. A felek képviselői ezt a tájékoztatást tudomásul vették és ennek ismeretében kijelentették, hogy a választott bíróság összetételére észrevételük, kifogásuk nincs. Jelen per II. rendű felperese a 2008. május 21. napján kelt beadványával kizárási indítványt terjesztett elő ..., az eljáró tanács elnökével és ..., a választottbíróság előtt folyó per felperese által jelölt választottbírákkal szemben, zon indokkal, hogy a két választottbíró barátinak tűnő beszélgetést folytatott a .... Kft. felperes meghatalmazottjával, ez a beszélgetés pedig önmagában is sértő volt rá nézve. Ezt meghaladóan a választottbíróság eljárási cselekményeit úgy értékelte, hogy azok egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozták a választottbírósági eljárásban jelen per II. rendű felperesét.