A Debreceni Ítélőtábla Pf.20832/2016/10. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 17. §, 55. §] Bírók: Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Molnár Tibor Tamás, Pribula László

Pf.I.20.832/2016/10.

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Varga István ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és a Dr. Pacsika Ügyvédi Iroda (címe.; ügyintéző: dr. Pacsika István ügyvéd) által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék 25.P.20.012/2015/32. számú ítélete ellen a felperesek részéről 37. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket a felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az állam részére.

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 200 000 (Kétszázezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 2 500 000 (Kétmillió-ötszázezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A G Kft. 2007. augusztus 27. napján a közöttük 2000. május 31. napján létrejött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettség megszegésére hivatkozva a II. rendű felperessel - amely gazdasági társaság egyik tulajdonosa az I. rendű felperes - szemben 6 119 000 forint kártérítés megfizetése iránt keresetlevelet terjesztett elő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (a továbbiakban: a Választottbíróság) előtt.

A G Kft. választottbíróként dr. V. L-t, a II. rendű felperes pedig dr. H. J-t jelölte, a két választottbíró az eljáró tanács elnökéül dr. K. A-t választotta meg. A Választottbíróság által 2008. február 4. napján megtartott tárgyaláson dr. K. A. tájékoztatta a feleket arról, hogy ő és dr. V. L. főállásban ugyanazon a munkahelyen, az....... Tanszékén dolgoznak. A tájékoztatást a G Kft. és a II. rendű felperes is tudomásul vették, kijelentették, hogy ezzel kapcsolatban kifogásuk nincs.

A II. rendű felperes 2008. május 21. napján kizárási indítványt terjesztett elő dr. K. A.sal és dr. V. L.sal szemben arra hivatkozva, hogy a G Kft. képviseletét ellátó ügyvéd óraadóként szintén az ....Tanszékén dolgozik. A kizárási indítványra mindkét érintett választottbíró úgy nyilatkozott, hogy a G Kft. jogi képviselője csupán díjazás nélküli óraadó, aki nem vesz részt a tanszék működésében, velük nem áll munkakapcsolatban, ezért a kizárási kérelem alaptalan. A Választottbíróság Elnöksége a 2008. június 18. napján kelt határozatával a kizárási indítványt elutasította azzal az indokolással, hogy a tanszéken főállásban dolgozó munkatársak és az eseti szerződéssel foglalkoztatott óraadók között nincs munkakapcsolat. Rámutatott arra is, hogy az International Bar Association (IBA) által a nemzetközi választottbíráskodásra vonatkozóan kidolgozott irányelv (IBA irányelv) értelmében az oktatási tevékenység során keletkező munkakapcsolat nem eredményez olyan potenciális érdekkonfliktust, amelyből a pártatlanság és függetlenség sérelme következne. A II. rendű felperes 2008. augusztus 1. napján ugyanezen indokok miatt az alperestől is kérte mindkét választottbíró kizárását, az alperes azonban a 2008. november 25. napján kelt 9.Gpk.41.164/2008/11. számú végzésével a kizárást a Választottbíróság Elnöksége által kifejtett okok miatt megtagadta.

A Választottbíróság a 2009. november 21. napján kelt VB/07181. számú ítéletével kötelezte a II. rendű felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a G Kft.-nek 4 988 000 000 forintot, valamint 2 813 000 000 forint után 2007. január 1. napjától, 2 175 000 000 forint után pedig 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, továbbá 75 000 000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat és 4 239 612 forint szakértői költséget, a G Kft. ezt meghaladó keresetét pedig elutasította.

A II. rendű felperes 2009. december 3. napján terjesztett elő keresetlevelet az alpereshez a G Kft.-vel szemben a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt, amelyben - egyebek mellett - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §-a (1) bekezdésének e./ pontja alapján arra hivatkozott, hogy a Választottbíróság összetétele nem felelt meg a Vbt. rendelkezéseinek, a G Kft. jogi képviselőjével közvetlen munkakapcsolatban álló választottbírák ugyanis a Vbt. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében haladéktalanul kötelesek lettek volna feltárni ezt a pártatlanságukban kételyt ébresztő körülményt.

Az alperes a 2010. február 1. napján meghozott 9.G.42.076/2009/13. számú jogerős ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 7 500 000 forint + áfa perköltséget. A Vbt. 55. §-a (1) bekezdésének e./ pontjára alapított érvénytelenítési okkal kapcsolatban kifejtette, hogy az IBA irányelv értelmében nem áll fenn tényleges érdekkonfliktus akkor, ha a választottbírák valamelyike az egyik fél ügyvédjével azonos szakmai közösségben vagy társadalmi szervezetben fennálló tagsága révén áll kapcsolatban. Ebben az esetben a választottbíráknak nincs feltárási kötelezettsége, aminek az az indoka, hogy ésszerűségen alapuló határt kell szabni a feltárásoknak, bizonyos helyzetekben az objektív vizsgálatnak felül kell írnia a tisztán a felek szemével végzett szubjektív vizsgálatot; a választottbírák függetlenségét és pártatlanságát megkérdőjelező állítások nem alaposak. Rámutatott arra is, hogy a Választottbíróság a magyar polgári kötelmi jog szabályait alkalmazta, a bizonyítékok mérlegelése alapján döntött a jogvitában, nem olvasható ki az ítéletből, hogy méltányosság alkalmazásával vagy baráti közvetítőként ítélkezett volna.

Időközben, 2010. január 20. napján a Választottbíróság ítélete alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság végrehajtást rendelt el a II. rendű felperessel szemben, amely erre tekintettel 2010. február 15. napján csődeljárást kezdeményezett magával szemben, majd 2010. március 24. napján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az alperes ítéletének hatályon kívül helyezése és a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt. A Legfelsőbb Bíróság a II. rendű felperes kérelmére - a felülvizsgálati illeték kiegészítése érdekében kiadott hiánypótlási felhívásokat követően - a 2010. június 8. napján kelt Gfv.X.30.141/2010/9-I. számú végzésével elrendelte a választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztését.

A II. rendű felperessel szemben indult csődeljárás során 2010. május 22. napján csődegyezségi tárgyalásra került sor, amelyen azonban csődegyezség nem jött létre; ezért az alperes a csődeljárást a 22.Cspk.01-10-000010/21. számú végzésével megszüntette, és megállapította a vagyonfelügyelő díját. A Fővárosi Ítélőtábla a 2010. augusztus 5. napján kelt 15.Cspkf.44.545/2010/2. számú végzésével az alperes elsőfokú végzését a vagyonfelügyelő díja tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A csődeljárás jogerős megszüntetésére tekintettel az alperes a 2010. augusztus 27. napján kelt 9.Fpk.01-10-008189/3. számú végzésével a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 21/B. §-a, valamint a 27. §-a (2) bekezdésének e./ pontja alapján hivatalból megállapította a II. rendű felperes fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolását.