A Balassagyarmati Törvényszék Gf.20256/2015/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ENGEDMÉNYEZÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 328. §] Bírók: Barsi József, Benkó Anna, Nádai Mónika

Balassagyarmati Törvényszék

7.Gf.20.256/2015/8. szám

A Balassagyarmati Törvényszék ..név... (..cím...) ügyvezető által képviselt ... Kft. (..cím..) I. rendű, ..név.. (..cím..) II. rendű és ..név.. (..cím..) III. rendű felpereseknek - dr. Bencze Béla (3300 Eger, Árpád u. 58. fsz. 6.) ügyvéd által képviselt ... Nyrt. (..cím..) I. rendű, dr. Varjas Adrienn (1302 Budapest, Pf. 16.) ügyvéd által képviselt ... Zrt. (..cím.) II. rendű és dr. Kerék Máté jogtanácsos által képviselt ... Zrt. (..cím..) III. rendű alperesek ellen, engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Salgótarjáni Járásbíróságon indított perében a 4.G.20.010/2014/27. számú végzéssel kijavított 2014. november 20-án meghozott 4.G.20.010/2014/25. számú, ítélet ellen a felperesek által 26. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a járásbíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és a II. r. alpereseknek személyenként 35.000,- (harmincötezer) Ft, a III. r. alperesnek 35.000,- (harmincötezer) Ft + 27 % ÁFA másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy az államnak - az illetékhatóság külön felhívására - fizessenek meg egyetemlegesen 2.188.915,- (kétmillió-száznyolcvannyolcezer-kilencszáztizenöt) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A járásbíróság kijavított ítéletével elutasította a II. és III. r. felperesek, valamint az I. r. alperes között 2010. július 29-én létrejött készfizető kezességvállalási szerződés, valamint a II. és a III. r. alperesek között 2012. február 10-én létrejött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a felperesek által előterjesztett kereseti kérelmet. Kötelezte a felpereseket, hogy az államnak egyetemlegesen fizessenek meg 1.479.000,- Ft le nem rótt eljárási illetéket, az I. és a III. r. alpereseknek személyenként 73.950,- Ft + 27 % ÁFA, a II. r. alperesnek pedig 73.900,- Ft perköltséget.

A készfizető kezességvállalási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem elutasítását a járásbíróság azzal indokolta, hogy a kért megállapítás a felperesek jogainak az alperesekkel szemben való megóvása végett szükséges ugyan, azonban a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában írt másik feltétele, miszerint a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet, hiányzik, ugyanis a hitelszerződés alapján teljesítés történt, a felperesek a Fővárosi Törvényszék előtt kártérítés (marasztalás) iránt pert indítottak. A szerződés érvénytelenné nyilvánítása nem öncél, az ezzel kapcsolatos igény a szerződés teljesítése iránti perben védekezésként érvényesíthető. Ugyanakkor a szerződés érvénytelenségére alapított kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy az érvénytelenség melyik törvényi jogkövetkezményének alkalmazását milyen tartalommal kéri a fél, amely kérelemnek konkrétnak kell lennie. Ha a fél a jogkövetkezmények alkalmazását - tehát a teljesítést - nem kéri, az 1/2005. PK vélemény alapján a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról nem dönthet, ezért az ilyen keresetet el kell utasítania azzal, hogy nincs helye megállapítási kereset előterjesztésének.

A Ptk. 239/A. § (1) bekezdésében foglaltak pedig nem alkalmazhatók, mert ezen rendelkezéseket a hatályba lépésüket, 2012. május 26-át követően keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni, a készfizető kezességvállalási szerződés pedig ezt megelőzően, 2010. július 29-én jött létre.

A II. és a III. r. alperesek között létrejött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem elutasítását a járásbíróság azzal indokolta, hogy az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége csak az engedményezési szerződés alanyainak - az engedményezőnek és az engedményesnek - a jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség a felperesek (adósok) fizetési kötelezettségét nem érinti, a felperesek mint kötelezettek személye változatlan marad, helyzetük nem válik terhesebbé, teljesítési kötelezettségük továbbra is fennmarad. Tehát az engedményezési szerződést perbeli legitimáció hiányában semmisségre hivatkozással a felperesek, mint kötelezettek nem jogosultak megtámadni.

Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmüknek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárásra utasítását kérték.

Fellebbezésük indokaként egyrészt előadták és részletesen kifejtették azon álláspontjukat, hogy mivel az engedményes csak érvényes engedményezési szerződés esetében válik az engedményező jogutódjává, a kötelezettnek magától értetődő jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az engedményes jogszerzését, azaz az engedményezési szerződés érvényességét vitathassa. Mivel pedig a II. r. alperes engedményesként érvényesít követelést a felperesekkel szemben, a felperesek szempontjából mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból lényeges, releváns kérdés, hogy az engedményesnek van-e alanyi joga az engedményezési szerződés alapján. Ezért az első fokon eljárt bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a felperesek által támadott engedményezési szerződés létrejött-e, ha igen, érvényes-e vagy sem.

Másrészt a fellebbezés szerint a járásbíróság által felhozott 5/2012. PJE határozat nem tartalmaz olyan kijelentést, mely szerint a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet csak a szerződő felek terjeszthetnének elő, ellenkezőleg, olyan megállapításokat tesz, melyek túlmutatnak a szerződő felek egymás közötti jogviszonyán.

A II. r. alperes anyagi jogosultsága (ennek alapján a felperesekkel szembeni igénye) elsősorban azon múlik, hogy megszerezte-e az állított engedményezési szerződéssel a III. r. alperestől a felperesekkel szembeni követelést, aminek jelentősége van a II. r. alperes által a tartozás megfizetése iránt a felperesekkel szemben megindított, a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztett perben.

A fellebbezés szerint tévesen tagadta meg a járásbíróság a kártérítési perre is hivatkozással a megállapítás iránti kereseti kérelem érdemi tárgyalását, ugyanis marasztalás a jogviszony természete folytán nem kérhető, és a kártérítési felelősség jogi és ténybeli alapja egészen más megítélés alá esik, mint az érvénytelenség anyagi jogi következményeinek levonása.

Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt nem csatoltatta az alperesekkel a felperesek által támadott engedményezési szerződést felperesi indítvány ellenére.

Így az alperesek nem bizonyították, hogy engedményezési szerződésük érvényes, aminek következményét nekik kell viselniük, amire figyelemmel a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalának lett volna helye.