A Veszprémi Törvényszék Pf.20639/2017/13. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 121. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:183. §, 6:89. §, 6:90. §] Bírók: Kovácsfi László, Sepsi Erika, Vargáné dr. Keresztes Klára
Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
1.Pf.20.639/2017/13.
A Veszprémi Törvényszék dr. Mód Péter (fél1 címe.) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I. r. felperes címe.) I. r., II. r. felperes neve (II. r. felperes címe.) II. r. felpereseknek - dr. Kertész Éva (fél2 címe) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe.) I. r., II.rendű alperes neve (II. r. alperes címe.) II. r., és a személyesen eljáró III.rendű alperes neve (III. r. alperes címe.) III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelensége és elbirtoklás megállapítása iránt indított perében a Veszprémi Járásbíróság 5.P.21.340/2016/40-I. számú ítélete ellen az I-II. r. felperesek 41. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a III. r. alperes mint eladó, és az I-II. r. alperesek mint vevők között 2016. június 2-án a város1 belterületi hrsz1 hrsz.-ú, természetben cím1 szám alatti ingatlan adásvétele tárgyában kötött szerződés érvénytelen.
Mellőzi az ítélet felpereseket perköltségben marasztaló rendelkezését;
Egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi I-II. r. alpereseket mint egyetemleges adóstársakat, hogy fizessenek meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 712.250,- (hétszáztizenkettőezer-kettőszázötven) Ft első-, másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság a felpereseknek mind a szerződés érvénytelenségének megállapítása, mind pedig az elbirtoklás megállapítása iránti kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte őket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 200.000 Ft + ÁFA perköltséget, ezen túlmenően a 21. sorszámú ideiglenes intézkedését hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek édesanyja, valamint a III. r. alperes nagymamája testvérek voltak, és osztatlan közös tulajdonukat képezte a város1 hrsz2 hrsz. alatti ingatlan, amelyet hrsz3 és hrsz1 hrsz.-okra osztottak meg. A megosztás szerint a hrsz1 hrsz.-ú, természetben cím1 szám alatti ingatlan III. r. alperes nagymamájának, míg a hrsz3 hrsz.-ú, természetben cím2. szám alatti ingatlan I-II. r. alperesek édesanyjának tulajdonába és birtokába került. Az 1970-es években ikerház építésére kaptak engedélyt, amely véglegesen 1978-ra készült el. Az ingatlan-nyilvántartási adatoktól eltérően a testvérek felcserélve építették fel a nyaralót, a hrsz1 hrsz.-ú ingatlant a felperesi jogelődök, míg a hrsz3 hrsz.-ú ingatlant a III. r. alperesi jogelőd építette fel, e szerint vették birtokba és a jogutódok is ekként használják. A felperesek az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint az édesanyjukkal kötött tartási szerződés jogcímén kerültek tulajdonosként bejegyzésre a hrsz3 hrsz.-ú, ténylegesen cím2. szám alatti ingatlanra, míg a hrsz1 hrsz.-ú, ténylegesen cím1 szám alatti ingatlan tulajdonosaként a III. r. alperes volt bejegyezve öröklés jogcímén.
A III. r. alperes az általa birtokolt és tulajdonának hitt hrsz3 hrsz.-ú cím2. szám alatti ingatlant hirdetés útján értékesíteni kívánta, a hirdetésre I-II. r. alperesek jelentkeztek vevőként, akik 2016. május 27-én az ingatlant meg is tekintették. A megtekintést követően együttesen mentek be a helyi önkormányzat építésügyi osztályára, ahol kiderült, hogy a III. r. alperes által megmutatott cím2. szám alatti ingatlan tulajdonosaként nem a III. r. alperes van bejegyezve, amit az időközben lekért tulajdoni lap is alátámasztott. Megállapítást nyert, hogy az ikernyaraló cím1. szám alatti ingatlanrésze, azaz a hrsz1 hrsz.-ú ingatlan bejegyzett tulajdonosa a III. r. alperes, míg a cím2. szám alatti ingatlan tulajdonosait III. r. alperes az I-II. r. alperesek előtt a saját rokonaiként azonosított. Az adásvételi szerződés kötésének időpontjában továbbá a hrsz3 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján - melyet a III. r. alperes sajátjaként birtokolt - felperesek édesanyjának, név1nak a haszonélvezeti joga volt feltüntetve.
I-II. r. alperesek ezt követően 2016. május 27-én, a megtekintés napján, miután a III. r. alperessel a 7 millió Ft-os vételárban megállapodtak, 1 millió Ft foglalót kifizettek, a megállapodásban a vételár tárgyaként a hrsz1 hrsz.-ú, cím1. szám alatti ingatlan szerepelt.
I-II. r. alperesek az ingatlanról térképmásolatot kértek, majd pedig 2016. június 2-án a szerződést készítő ügyvéd jelenlétében III. r. alperes a lakásán írta alá az adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartás szerint tulajdonában lévő város1 hrsz1 hrsz.-ú, ténylegesen cím1 szám alatti ingatlanra. A szerződés aláírásakor nem került szóba, hogy a tulajdoni viszonyok eltérnek a tényleges használattól. A fennmaradó 6 millió Ft vételár a szerződés aláírását követően III. r. alperes részére kifizetést nyert, aki ezzel egyidejűleg átadta I-II. r. alperesnek a birtokában lévő cím2. szám alatti ingatlan kulcsait. Az adásvételi szerződés szerint I-II. r. alperesek 2016. június 27-én léptek volna az ingatlan birtokába, addigra vállalta III. r. alperes az ingatlan kiürítését, de mikor III. r. alperes június 11-én város1re utazott az ingatlan kiürítése céljából, azt észlelte, hogy I-II. r. alperesek a szomszédos cím1. szám alatti ingatlant vették birtokba, kiürítették, és megkezdték annak felújítását. III. r. alperes ekkor észlelte első ízben, hogy I-II. r. alperesek nem az általa eladni kívánt ingatlant vették birtokba, és tájékoztatta I-II. r. felpereseket, unokatestvéreit a kialakult jogi helyzetről.
A felperesek keresetükben elsődlegesen az I-II. r. alperesek mint vevők és III. r. alperes mint eladó között 2016. június 2-án a város1 hrsz1 hrsz.-ú ingatlan tárgyában létrejött adásvételi szerződést támadták meg a Ptk. 6:90.§-án alapuló tévedés jogcímén. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 6:112. §-a alapján kérték a bíróságot az eredeti állapot helyreállítását akként, hogy I-II. r. alperesek tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból törölje, és jegyezze vissza a III. r. alperes tulajdonjogát. Kötelezze ezzel egyidejűleg I-II. r. alpereseket a cím1. szám alatti ingatlan elhagyására, és az eredeti birtokállapot visszaállítására.
Másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy a felperesek a város1 hrsz1 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén egymás között egyenlő arányban megszerezték, és kérték, hogy a bíróság keresse meg az illetékes földhivatalt az I-II. r. alperesek tulajdonjogának törlése és I-II. r. felperesek 1/2-1/2 arányú tulajdonjogának bejegyzése iránt.
I-II. r. alperesek a kereset teljes elutasítását kérték. Védekezésük arra irányult, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek tulajdont. A III. r. alperes az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában nem volt tévedésben, de legalábbis a rendelkezésre bocsátott iratokból és információkból esetleges tévedését felismerhette volna. A III. r. alperes tévedését nem az I. és II. r. alperesek okozták. Álláspontjuk szerint, amikor számukra nyilvánvalóvá vált, hogy a III. r. alperes nem a cím2. szám alatti nyaralóingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, erről haladéktalanul tájékoztatták, és mind a foglaló átadásáról szóló megállapodásban, mind az adásvételi szerződésben a vétel tárgyaként a város1 cím1. szám alatti ingatlan nyert megjelölést annak pontos helyrajzi számával.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!