A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27635/2018/15. számú határozata megtérítés tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 114. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/M. § (2) bek.]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

102.K.27.635/2018/15.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Botos-Turák Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Botos Mihály ügyvéd) által képviselt felperesnek - a kamarai jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága alperes ellen költségvetési támogatás megtérítésének tárgyában hozott közigazgatási határozat - mint közigazgatási cselekmény - jogszerűsége vizsgálata iránt indított közigazgatási perben meghozta a következő:

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes .... sz. iktatószámú határozatát megsemmisíti.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 127.000.- (százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a megelőző közigazgatási és a peres eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes - mint nem állami szerv fenntartó intézmény - köznevelési feladatai ellátásához több éven keresztül költségvetési hozzájárulást kapott.

Az alperes a 2017. évre vonatkozó támogatásról 2017. március 14-én kelt ... sz. határozatában döntött. Ebben a felperes támogatásra való jogosultságát megállapította, mint nem állami köznevelési intézményt fenntartó, a fenntartó által működtett intézményben ellátott köznevelési feladatokra tekintettel az igénybejelentés és a rendelkezésére álló adatok alapján.

A határozat a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló számított gyermek tanulói létszámot összesen 114 főben rögzítette, és az összes átlagbéralapú támogatásra jutó összeget 30.610.843.- Ft-ban állapította meg.

Az állami támogatással érintett intézményben évek óta nincs nappali tagozatos képzésben részesülő hallgató, így volt ez a 2017-es esztendőben is.

Az alperes 2017. január 01-től 2017. december 31-éig tartó időszakra vonatkozóan a felperes - mint intézményfenntartó esetében - a ... Szakgimnázium és Szakközépiskola ... telephelyeire vonatkozóan, a fenti határozatban rögzített költségvetési támogatás felhasználásának a jogszerűségét vizsgálta.

Az ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy az alperes .... sz. határozatával megállapította, hogy a felperest a 2017. január 01-től 2017. december 31-éig terjedő időszakra a 2017. évben igényelt központi költségvetés támogatás igénybevétele jogosságának és felhasználásának elszámolására vonatkozóan 31.690.431.- Ft visszafizetési, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás után 565.812.- Ft igénybevételi kamatfizetési, összesen 32.256.243.- Ft fizetési kötelezettség terheli. Határozat indokolásában hivatkozott a Szakképőzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.) 34/A. § (2) bekezdésében foglaltakra, azzal, hogy e szakasz értelmezése kapcsán kizárólag a 2015. június 12-ét követően keletkezett tanulói jogviszonyban állókat kell figyelembe venni és a 3 év átlagára vonatkozó rendelkezést felmenő-rendszerben kell alkalmazni, azaz 2015/2016. tanévben 1 tanévre, 2016/2017. évben 2 tanév átlagában, míg 2017/2018. tanévben 3 tanév átlagában.

Rögzítette, hogy az Szt. 34/A. § (2) bekezdése a szakképzőiskolákban folyó felnőttoktatásra vonatkozik, a létszámarányt az adott intézményben nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók számához mérten kell meghatározni, azonban a vizsgált intézmény esetében nappali rendszerű oktatás nincs. A határozat indokolás szerint mivel felperes által a szakképzőiskolában folyó oktatásra beiskolázott tanulók között a 2016. október 01-i és 2017. október 01-i hivatalos statisztikai létszámban egyetlen fő nappali oktatásban részesülő tanuló sem szerepel (akinek a tanulói jogviszonya 2015. június 12. napját követően keletkezett volna), így a felperes nem jogosult egyetlen tanuló után sem támogatásra.

A felperes kereseti kérelmében ennek a határozatnak a jogszerűsége vizsgálatát kezdeményezte, kérte az alperes .... sz. közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését, hivatkozva egyrészt arra, hogy a döntés ellentétes a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 13. napján hozott jogerős ítéletével, másrészt pedig a 2011. évi CLXXXVII. törvény 34. /A.§ (2) bekezdését az alperes helytelenül értelmezte.

Hivatkozott arra, hogy a határozat az Ákr. 123. § (1) bekezdés f) pontja alapján azért semmis, mert ellentétes a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... sz. általa csatolt ítéletével. Állította, hogy bár a felperesnek nem voltak nappali képzésben tanulói, "de ezt elbírálni mindaddig nem lehet, amíg a hivatkozott évi átlaglétszám-számítást az alperes jogszerűen el nem végzi a 2015. év alapján, tehát nem ekkortól, hanem ezt megelőzően 3 év átlagszámítása alapján".

Nem vitatta, hogy a vizsgált időszakban és előtte nem volt nappali tagozatos képzésben résztvevő tanuló az ellenőrzéssel érintett oktatási intézményben.

A felperes 2016. november 02. napján pontosította keresetét, hivatkozva arra, hogy az alperes korábban már megállapította a felperes 2017. évi támogatásra való jogosultságát, majd azt saját hatáskörében - a Ket. 114. § (1) bekezdése alapján - módosította. Álláspontja szerint az Szt. 34/A. § (2) bek. kizárólag azokra a szakképzőiskolákra vonatkozik, amely nappali rendszerű iskolai oktatást és felnőttoktatást egyaránt végeznek (mely egyébként megvalósulhat nappali, esti, vagy levelőzőoktatási munkarendben). A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás tartalmát tekintve azonos, vagy nagy mértékben megegyezik a nappali rendszerű oktatással, ezért az állami támogatásokra való jogosultság szempontjából nincs szakmapolitikai indoka a két képzési forma állami támogatása megkülönböztetésének. Az Sztv. 34/A. § (2) bekezdésében rögzített szabály általános működési szabály, nem pedig az állami támogatás jogosultságára vonatkozó finanszírozási követelmény, az alperes jogértelmezése szerint a kizárólag szakképzőévfolyamokkal működő, nappali rendszerű oktatást nem nyújtó felnőttoktatást végző szakképzőiskolák egyáltalán nem is működhetnének annak ellenére, hogy az Nktv. 13. § (2) bekezdése kifejezetten nevesíti ezt az iskolatípust és érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. Előadta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása nem kötelező érvényű, egyebekben pedig a jogállamiság sérelmét is felveti az Sztv. 34/A. §-ának alperesi jogértelmezés szerinti alkalmazása. A jogszabály - nyelvtani értelme alapján, mivel az összehasonlítást tartalmaz - csak azon szakképzőiskolákra vonatkozik, amelyekben felnőttoktatás és nappali rendszerű képzés is folyik, a felperes által fenntartott intézményben azonban felnőttoktatás történik.

Hivatkozott arra, hogy a jogszabály hatályba lépésének napjától eltelt 3 év, azaz első ízben a 2018-as évre vonatkozó igény előterjesztésekor határozható meg a 3 tanítási év hivatalos októberi statisztikai létszámának átlaga, a vizsgált időszakban (2017. év) azonban ez az időszak nem még nem telt el és a rendelkezés kizárólag a jogszabály valamennyi tényállási elemének teljesülésével hatályosulhat. A hivatalos igénylőlap tárgyi esetben egyébként nem is biztosítja 3 év tényadatának feltüntethetőségét, az a csak a 2016. október 01-i ténylétszám és a 2017. október 01-i becsült létszám kitöltésére ad lehetőséget. Hivatkozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számos ítéletében foglaltakra - ezeket csatolta is - (30.K.32.963/2017/11., 24.K.32.592/2017/11., 9.K.33.324/2017/9., 9.K.32.691/2017/9., 9.K.32.699/2017/14., 6.K.33.088/2017/11.), azzal, hogy ezzel ellentétes jogértelmezésről is tudomása van, így kérte, hogy a bíróság függessze fel a pert és kérjen jogegységi eljárást a Kúriától. A keresetváltoztatás tilalmával és a Kp. 78. § (4) bekezdésével kapcsolatban előadta, hogy az utóbb hivatkozott bírósági ítéleteket a keresetlevél előterjesztését követően vette kézhez, egyebekben a felperes az eredeti kereseti kérelmének B. pontjában foglaltakat utóbb csak pontosította. Perköltségként 1.100.000.- Ft igényt érvényesített.