A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39366/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 3. §, 13. §, 21. §] Bírók: Bauer Jánosné, Darák Péter, Kovács Ákos

Kfv.III.39.366/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kaló Ágnes ügyvéd által képviselt M. Ingatlanforgalmazási és Beruházó Kft. felperesnek, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen környezetvédelmi-hulladékigazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt - amelybe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr.Bihary Tibor ügyvéd által képviselt M. Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft., az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr.Némethy Éva ügyvéd által képviselt K. Zrt. I.r., a Budapest Főváros Önkormányzata II.r. beavatkozó - a Fővárosi Bíróság 2007. július 5. napján kelt 13.K.31.593/2005/19. számú jogerős ítélete ellen a II.r. alperesi beavatkozó által 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. október 14. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 13.K.31.593/2005/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a II.r. alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint + ÁFA összegű, a felperesi beavatkozónak 25.000.- /azaz huszonötezer/ forint + ÁFA összegű felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a II.r. alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes 2003. február 5. napján Budapest Főváros Főjegyzőjéhez címzett beadványában bejelentette, hogy a gazdálkodása során keletkező EWC 20 03 01 kóddal jellemzett települési szilárd hulladék kezelésére a felperesi beavatkozóval szerződést kötött. Úgy nyilatkozott, hogy telephelyén kizárólag gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezik hulladék. A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Kommunális Ügyosztálya a Főjegyző megbízásából eljárva hozott határozatában a felperes kérelmét e hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából való törlés iránti kérelemnek minősítve 2004. február 4. napján kelt határozatával a kérelmet elutasította. A fellebbezés alapján eljárt alperesi jogelőd 2004. május 17. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban az elsőfokú hatóság hiánypótlásra hívta fel a felperest, amelynek a felperes eleget tett. Az elsőfokú hatóság 2004. december 7. napján kelt határozatával a felperes kérelmét ismételten elutasította, amelyet a felperesi fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd 2005. július 20. napján kelt határozatával helybenhagyott.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperesi jogelőd határozatait az elsőfokú határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény /a továbbiakban: Hgt./ 3. § c/ pontja, 13. §-a, 21. §-a, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 61/2002./X.18./ Főv. Kgy. rendelet /a továbbiakban: Tszr./ 15. és 17. §-a, továbbá a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001./VII.18./ KöM rendelet /a továbbiakban: Hjr./ 1. számú melléklete rendelkezéséből az a következtetés vonható le, hogy a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladékra a gazdálkodó szervezetnek nem kell igénybe vennie hulladékkezelési közszolgáltatást, ha azt a hulladékkezelésre feljogosított hulladékkezelőnek átadja, és a hulladékkezelés díját megfizeti. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék fogalmát törvény nem határozza meg, ezért azt megszorítóan nem lehet értelmezni. A gazdálkodó szervezet gazdasági üzleti tevékenysége körébe tartozik az üzleti partner, ügyfél vendéglátása, a tárgyalás során keletkező hulladék, valamint a gazdálkodó szervezet dolgozója által végzett tevékenység folytán keletkező hulladék, azaz nemcsak a közvetlen termeléssel, bevételszerzéssel, hanem a szélesebb értelemben vett üzleti gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkező települési hulladék is a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladéknak tekintendő. A Fővárosi Bíróság kiemelte, hogy az alperesi határozatokból nem tűnik ki, hogy milyen bizonyítékok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felpereseknél gazdasági tevékenységen kívüli hulladék is keletkezik. Kifejtette, hogy önmagában az EWC 20 03 01 kód hatálya alá tartozó egyéb települési hulladék alkalmazása esetén nem lehet kizárni azt, hogy a hulladék gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Álláspontja szerint azt a körülményt, hogy a hulladék gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik-e a gazdálkodó szervezet erre vonatkozó nyilatkozata megfelelően igazolja. A jogerős ítélet indoklása kitért arra, hogy Budapest Főváros Főjegyzője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./ 19. § /6/ bekezdése értelmében az ügy intézéséből nem volt kizárt, mert a nyilvántartásból való törlési eljárás nem minősül a Főjegyző saját ügyének.

Az új eljárásra a Fővárosi Bíróság azt az iránymutatást adta, hogy az elsőfokú hatóság a határozathozatalhoz szükséges tények tisztázására bizonyítási eljárást folytathat le, és döntését konkrét ténnyel, adattal kell alátámasztania abban az esetben is, ha álláspontja szerint a felperes hulladéka nem gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett.

A jogerős ítélet ellen a II.r. alperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Hgt. 21. § /2/ bekezdésébe, az Önkr. 15. § /5/ bekezdésébe, a Kjr., továbbá a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./ előírásaiba, illetve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 339/B. §-ába ütközik. Sérelmezte, hogy a bíróság bizonyítási eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú közigazgatási szervet a vonatkozásban, hogy a felpereseknél keletkezik-e a gazdasági tevékenységen kívüli hulladék.