A Miskolci Törvényszék K.700897/2020/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. § (3) bek., 221. § (1) bek., 340. §, (1) bek., 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 4. § (1) bek., 9. § (1) bek., (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:43. § (1) bek., (1) bek., (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (2) bek.] Bíró: Gyurán Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék K.700897/2020/10.*, Kúria Kfv.37994/2020/13.

***********

Miskolci Törvényszék 2

1.K.700.897/2020/10/ít

Miskolci Törvényszék

11.K.700.897/2020/10. szám

A Miskolci Törvényszék dr. Helmeczy László (cím11 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Felperes1 (Cím2. szám alatti lakos) I.r. felperes, Felperes2 (Cím4 szám alatti lakos) II.r. felperes, valamint Felperes3 (Cím4 szám alatti lakos) III.r. felperesnek - Dankóné dr. Nagy Enikő kormánytisztviselő által képviselt alperes1 (Cím1 szám alatti székhelyű) I.r. alperessel, valamint a Dr. Bátonyi Ügyvédi Iroda (cím12 szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Bátonyi Richárd ügyvéd) által képviselt Alperes2 (cím13 szám alatti székhelyű) II.r. alperessel szemben kisajátítási közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi felpereseket, hogy együttesen fizessenek meg I.r alperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint, II.r. alperesnek 70.000,- (hetvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az államnak külön felhívásra - a felhívásban közölt módon és számlára - 30.000,- (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

[2] A Magyar Állam nevében eljáró II.r. alperes kisajátítási kérelmet terjesztett elő, melyben a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 2. § e) pont, valamint a 4. § (1) bekezdés d), de) pont alapján közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében, országos közút építése/fejlesztése érdekében kérte az I. és II.r. felperesek tulajdonát képező, továbbá III.r. felperes özvegyi jogával terhelt ingatlan részkisajátítását. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. számú mellékletének 1.213 pontja kiemelt jelentőségű beruházások közé sorolta a helység1 elkerülő út megvalósítását, valamint az 1/a. melléklet 1.63 pontjában foglaltak szerint nevezett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásnak minősül.

[3] A közigazgatási eljárás során az I.r. alperes az Kft.1.-t kérte fel igazságügyi szakértői vélemény beszerzésére, mely szakértő kft. az I.r. felperes 33/40, továbbá II.r. felperes 7/40 arányú tulajdonát képező helység1 3197/13 hrsz.-ú ingatlan 1549 m2 területű részét 2016. augusztus 12-én 1.000.025,- Ft-ban javasolta elfogadni azzal, hogy III.r. felperes, mint özvegyi jog jogosultja részére 205.000,- Ft-ot határozott meg. Ezen szakvéleményben az ingatlan fajlagos vételárát 500,- Ft/m² áron határozta meg. Felperesek a kisajátítási eljárás során sem a kisajátítás jogalapját, sem annak összegszerűségét nem fogadták el, azt vitatták.

[4] Ezt követően I.r. alperes 2016. december 23. napján kelt határozatszám1. számú határozatában a helység1 3197/13 hrsz.-ú, kivett, beépítetlen terület megnevezésű, összesen 6524 m2 nagyságú ingatlan 1549 m2 területét közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű cél megvalósítása érdekében a Magyar Állam javára kisajátította. A kisajátítandó ingatlanrész forgalmi értékéért 774.500,- Ft, míg a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenéseként 248.750,- Ft, vagyis összesen 1.023.250,- Ft kártalanítást állapított meg akként, hogy

- 33/40 arányban I.r. felperes részére 808.367,- Ft-ot,

- személy1 özvegyi jogáért 35.814,- Ft-ot,

- 7/40 arányban II.r. felperes részére 143.255,- Ft-ot,

- személy1 özvegyi jogáért 35.814,- Ft-ot.

[5] Ezután I.r. alperes 2017. január 5. napján kelt határozatszám2. számú határozatában személy1 nevét III.r. felperesre kijavította.

[6] Felperesek a határozattal szemben törvényes határidőn belül kereseti kérelmet terjesztettek elő vitatva mind a kisajátítás jogalapját, mind az előzetes szakvélemény alapján megállapított forgalmi érték alapján kiszámított kártalanítási összeget.

[7] A bíróság 2017. május 5. napján kelt 7. sorszám alatti közbenső ítéletével a felperesek keresetét a kisajátítás jogalapja tekintetében elutasította.

[8] Felperesek keresetlevelükben a kártalanítás összegszerűsége vonatkozásában előadták, hogy szakértő1 szakértő figyelmen kívül hagyta a helyben kialakult forgalmi és értékviszonyokat. Álláspontjuk szerint az ingatlan vonatkozásában igen lényeges körülmény, hogy annak minősítése ipartelep, ahol családi gazdasági vállalkozást kívántak megvalósítani és amelyet hátrányosan érint az elkerülő útnak a tervezett útvonalon történő átvezetése és emiatt a tulajdonukat képező terület kisajátítása. Vitatták, hogy a szakértői vélemény megfelelő összehasonlító adatokon alapulna, hisz az nem felel meg a jogszabályban meghatározott kritériumnak, nevezetesen a teljes, feltétlen és azonnali kártalanításnak. Előadásuk szerint az ingatlan helység1 olyan frekventált helyén található, amely kiválóan alkalmas bármilyen mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenység folytatására is akár. Három ingatlan vonatkozásában is érintettek, tekintettel arra, hogy két szomszédos ingatlannak is ők a tulajdonosai és egyesíteni kívánták a három telket és saját vállalkozást szerettek volna indítani részben, részben pedig egy multicég szerette volna megvenni az egyébként ipartelep minősítésű területet telephely létesítésére, amely helység1 város számára is hasznos lett volna munkahely-teremtés miatt. Néhány km-re van helység1 város központjától és a telekkönyvi besorolás is telephely, ahol gyakorlatilag bármilyen kiemelt beruházás is megvalósítható, hiszen előtte megy el a közút. A kisajátítással azonban elveszítik vállalkozás kialakítására lehetőségüket, továbbá hivatkoztak arra is, hogy a kisajátítással érintett telket átlósan átszeli egy magas feszültségű vezeték és három, ezeket tartó oszlop is van az ingatlanon. A kisajátításra kerülő terület az út és a vezetékek között van, tehát a területnek a hasznosítás szempontjából a legértékesebb részén, mivel ezen terület fölött nem megy el vezeték. Vagyis a visszamaradt ingatlanrész jelentősen leértékelődik az új pozíciója miatt, mert a tulajdonukban maradó terület felett halad el a vezeték és az oszlopok ezen úgy állnak, hogy az útról való bejárat rendkívül szűk marad és a visszamaradó terület szinte eladhatatlanná válik. Mindezek alapján az összegszerűség vonatkozásában I.r. alperes határozatának megváltoztatását kérték akként, hogy a kártalanítási összeg összesen 12.392.000,- forintban kerüljön megállapításra 8000,- ft/m2 áron számolva. Ebből I.r. felperes részére 9.789.674,- forintot, II.r. felperes részére 1.734.880,- forintot, III.r. felperes részére 867.446,- forintot kértek megállapítani. A per során tartott tárgyaláson kereseti kérelmüket leszállították a perszakértő által megállapított összegekre.