A Pécsi Ítélőtábla Pf.20159/2018/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233/A. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 200. §, 205. §, 209. §, 237. §, 374. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.159/2018/10. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd (fél címe 3) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Ádám Sándor ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2018. október 3. napján kelt 4.P.21.067/2016/30. számú ítélete ellen a felperes által 32. sorszám alatt benyújtott és Pf.3. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő- é s r é s z í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - az alábbiak szerint változtatja meg:

-megállapítja, hogy a peres felek ...-... (...) számú kölcsönszerződése az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége okán érvénytelen;

-mellőzi a kölcsönszerződésnek a kamat éves, százalékban kifejezett mértéke feltüntetésének hiányából eredő érvénytelensége miatti érvényessé nyilvánítását;

-kötelezi az alperest, hogy a XXX-000 forgalmi rendszámú személygépkocsi törzskönyvét tizenöt napon belül adja ki a felperesnek;

-mellőzi a felperes elsőfokú perköltségben történő marasztalását, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 74.100 (hetvennégyezer-egyszáz) forint elsőfokú perköltséget.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása és az elszámolás körében az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 67.050 (hatvanhétezer-ötven) forint másodfokú perköltséget.

A másodfokú eljárásban a fentieket meghaladóan felmerült perköltséget a felperes és az alperes esetében is személyenként 163.000 (egyszázharminchatezer) forintban, a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összegét 411.000 (négyszáztizenegyezer) forintban állapítja meg. (egyszázhatvanháromezer) jav.Pf.VI.20.159/2018/12. szám alatt

A közbenső- és részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a V Zrt. mint hitelező (a továbbiakban: hitelező) a 2007. június 25. napján kötött ...-... számú kölcsön- és opciós szerződéssel egy V típusú 9.486.000 forint bruttó vételárú személygépkocsi megvásárlásához 60 hónap futamidőre, a teljes futamidőre számított 1.174.666 forint kamat mellett 6.640.200 forint svájci frank alapú kölcsönt nyújtott a felperesnek. A szerződés rögzítette az alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyamot, a THM tájékoztató mértékét; a törlesztőrészletek összegét (87.749 forint) és esedékességeit az ún. részletező tartalmazta. A szerződés egyedi részében a felperes tudomásul vette, hogy a forintban meghatározott törlesztőrészlet összege és a kamat összege módosul CHF alapú szerződés esetében, ha a szerződés megkötésének napján és a folyósítást megelőző banki értéknapon irányadó HUF/CHF deviza-vételi, illetve deviza-eladási árfolyam eltér egymástól. Tudomásul vette továbbá, hogy a teljes futamidőre kiszámított kamat a szerződéskötés napján irányadó referencia kamatlábak alkalmazásával kiszámított kamatösszeg, amely nem tartalmazza a referencia kamatláb változásából adódó kamatlábváltozást és nem tartalmazza (deviza alapú szerződések esetében) az árfolyamkülönbözetet sem. A törlesztőrészleteket az értesítő alapján, az adott részletre vonatkozó számla hiányában is köteles megfizetni.

A szerződés 5. pontjában a felperes a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 375.§-a alapján vételi jogot biztosított a hitelezőnek a perrel érintett járműre a teljes tartozás megfizetéséig, legfeljebb azonban öt évig, azzal, hogy amennyiben a kölcsön futamideje hosszabb mint öt év, és az öt év lejárata előtt a hitelező úgy ítéli meg, hogy a vételi jogra, mint biztosítékra a kölcsönszerződés megszűnéséig igényt tart, úgy erről értesíti adóst, aki vállalja, hogy a hitelezővel új vételi jogot alapító szerződést köt vagy más, a hitelező által elfogadott biztosítékot nyújt. Amennyiben sem vételi jogot alapító szerződés, sem pedig egyéb biztosíték nyújtására nem kerül sor, hitelező jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

A szerződés 6. pontjában az adós hozzájárult ahhoz, hogy a közúti közlekedési nyilvántartásba, a jármű forgalmi engedélyébe a hitelező elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be, amely a vételi jog biztosítására, annak hatálya alatt, illetve mindaddig fennáll, amíg az adós meg nem fizette a hitelező felé a teljes tartozását. Az adós tudomásul vette, hogy a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki. A törzskönyvet a teljes tartozás megfizetéséig a hitelező őrzi.

Az általános szerződési feltételek 5.3. pontja a kölcsön ügyleti kamatáról rendelkezve a referencia kamatlábat az egy vagy három hónapos LIBOR-ra utalással határozta meg. A hitelező az 5.4. pontba foglalta a referencia kamatláb felülvizsgálatára, módosítására vonatkozó kikötéseket. A 6.3. pont árfolyamkockázat címszó alatt tartalmazta, hogy nem forintban nyújtott kölcsön esetében az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az adós viseli. A hitelező ugyanitt fenntartotta a jogot arra, hogy az adós részére biztosított árfolyamot, illetve árfolyam feltételeket a pénzpiaci változások figyelembevételével előzetesen írásbeli értesítés mellett egyoldalúan módosítsa, azzal, hogy a megváltozott árfolyam, illetve árfolyam feltételek az értesítést követően kötött szerződésekre alkalmazandóak.

A felperes részére tájékoztatást tanú üzletkötő adott. A tájékoztatás kiterjedt a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének a lehetőségére is. A felperes tudott arról, hogy a szerződés deviza alapú, mert erről az üzletkötő őt tájékoztatta.

A felek a kölcsönszerződést 2009. szeptember 3. napján fix deviza konstrukcióra változtatták. A hitelező jogutódja 2009. október 1. napjától az alperes. 2012. július 27. napján ismételt módosítás történt, a tartozást átütemezték. Az alperes a felperessel elszámolt, az elszámolás felülvizsgáltnak tekintendő.

A felperes 19.P.21.067/2016/4. szám alatt kiegészített keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli kölcsönszerződés az 1959. évi Ptk. 205.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában létre sem jött, mert az alperes nem megfelelően tájékoztatta az adott pénzügyi termékről és annak kockázatairól, illetve a törlesztőrészletek pontos meghatározása nem történt meg. Másodlagosan a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Érvénytelenségi okként a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213.§ (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjával kapcsolatos semmisségi okokat jelölte meg, az 1959. évi Ptk. 209.§ (1) és 209/A.§ (2) bekezdésére figyelemmel hivatkozott továbbá arra, hogy az árfolyamkockázat áthárítása tisztességtelen szerződési feltétellel történt, az általános szerződési feltételek 6.3 pontjában foglalt kikötés, mint átláthatatlan feltétel tisztességtelen.