A Budapest Környéki Törvényszék P.23618/2005/24. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 295. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 29. §, 47. §, 67. §, 94. §] Bíró: Ruff Edit

PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

22.P.23.618/2005/24.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság ifj. Dr. Orbán György ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Enczi János ügyvéd (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránti perében a bíróság meghozta az alábbi

R É S Z-, É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes megsértette az alperes szerzői jogát amikor az alperes - mint tervező - előzetes hozzájárulása nélkül az alperes által tervezett ................(...... hrsz.) épületéhez bejárati szélfogót és portát épített, valamint a tetőtér egy részét beépítette.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Pest Megyei Bíróságon 3 (három) példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

A bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapítja meg:

A felperes jogelődje a .................Kft. adott megbízást a tulajdonában álló ............hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon felépülő irodaház tervezésére a .................. Kft. számára. Az épületet ténylegesen az alperes, Ybl díjas építész tervezte.

Az épület tetőterét utóbb a ...............Kft. a ................és ...................számú jogerős építési engedély alapján beépítette és .................Megyei Jogú Város Jegyzője ............. számú határozatával a helységekre a végleges használatbavételi engedélyt is megadta.

Ezt követően a felperes további építkezésbe fogott, aminek során bejárati szélfogó, porta és egyéb - a beépített tetőtéri részben - helységek kialakítására került sor engedélyek nélkül.

....................Megyei Jogú Város Főjegyzője ............... számú határozatával kötelezte a felperest mint építtetőt, hogy a ...................hrsz.-ú ingatlanon lévő épület építési engedély nélkül beépített tetőtéri részére, és az engedély nélkül átalakított bejárati szélfogó, porta kialakítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül nyújtson be fennmaradási engedély iránti kérelmet. Az építési hatóság megállapította, hogy az építtető e munkálatokat engedély nélkül végeztette el, holott ezen építmény bővítése, átalakítása építési engedély köteles lett volna.

Mivel az alperes által megtervezett épület, mint építészeti alkotás, és annak terve, szerzői jogvédelem alá esik, ezért annak megváltoztatásához a felperesnek be kell szereznie a jogosult, az alperes engedélyét is.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alperes jognyilatkozatát. Az alperesnek a tervek módosításához történő hozzájárulásának megtagadása álláspontja szerint kimeríti a joggal való visszaélés tilalmát, az joggal való visszaélésnek minősül, és mivel e joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltányolást érintő magánérdeket sért, a bíróság a fél nyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Álláspontja szerint, ha valamely magatartás megtételéhez egy másik személy beleegyezése szükséges, és ennek megtagadását a törvény nem köti kifejezetten feltételhez, a beleegyezés megtagadásának korlátját a joggal való visszaélés jelenti. Ezen elv alkalmazandó, ha valamely építkezéshez, átalakításhoz, fennmaradási engedélyhez a szerzői jog jogosultjának beleegyezése szükséges.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében kifejtette, hogy az Szjt. 1. § (2) bekezdés k.) pontja alapján szerzői jogvédelem alá tartozik az építészeti alkotás és annak terve egyéni, eredeti jellege alapján.

Az Szjt. 29. §-a alapján a szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, illetve erre másnak engedélyt adjon. Ahhoz, hogy a felhasználó átdolgozhassa az ügyet, a szerző külön, kifejezett írásba foglalt engedélye szükséges (Szjt. 47. §). Engedély hiányában a felhasználó a művet jogosulatlanul változtatja meg, és ezzel személyhez fűződő jogot sért. Mindennemű, az eredeti szerző által készített, engedélyezett és megvalósult tervektől eltérő, szerzői hozzájárulás nélkülivé változtatás, a szerzői jogot sértő átdolgozásnak minősül.