A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21521/2007/3. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 29. §, 67. §] Bírók: Kertészné dr. Princzinger Márta, Kovács Zsuzsanna, Lesenyei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.521/2007/3.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla az ifj. dr. Orbán György ügyvéd (....) által képviselt (korábbi nevén: felperes neve) (....) felperesnek, a dr. Enczi János ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen, jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2007. szeptember 20. napján kelt, 22.P.23.618/2005/24. számú rész- és közbenső ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének nem fellebbezett - közbenső ítéleti - rendelkezését is részítéletnek tekintve nem érinti, fellebbezéssel érintett részítéleti rendelkezését helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította továbbá, hogy a felperes megsértette az alperes szerzői jogát amikor az alperes - mint tervező - előzetes hozzájárulása nélkül az alperes által tervezett ... (....) épületéhez bejárati szélfogót és portát épített, valamint a tetőtér egy részét beépítette.

A megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje a .... adott megbízást a tulajdonában álló .... alatti ingatlanon felépülő irodaház tervezésére a .... számára. Az épületet az alperes, Ybl díjas építész tervezte.

Az épület tetőterét utóbb a .... jogerős építési engedély alapján beépítette és arra végleges használatbavételi engedélyt is kapott. Ezt követően a felperes bejárati szélfogót, portát és a beépített tetőtéri részben egyéb helyiségeket alakított ki engedély nélkül.

A Veszprém Megyei Jogú Város Főjegyzője határozatával kötelezte a felperest, hogy az ingatlanon lévő épület építési engedély nélkül beépített tetőtéri részére és az engedély nélkül átalakított bejárati szélfogó és porta kialakítására nyújtson be fennmaradási engedély iránti kérelmet, mert megállapította, hogy ezek a munkálatok építési engedély kötelesek és engedély nélkül készültek.

Mivel az alperes által megtervezett épület, mint építészeti alkotás és annak terve, szerzői jogi védelem alatt áll, annak megváltoztatásához a felperesnek be kellett szereznie az alperes engedélyét is.

A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alperes jognyilatkozatát a Veszprém Megyei Jogú Város Főjegyzője előtt folyamatban lévő fennmaradási engedélyezési eljárásban. Keresetének jogalapjaként a Ptk. 5. §-át, másodlagosan a Ptk. 295. §-át jelölte meg.

Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy a felperes által a mű átdolgozásához adott engedélye nélkül végzett átalakítási munkák torzítják a művet (Szjt. 29., 47. és 67. §), ezzel a felperes megsértette a szerzői jogát és az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján 2.000.000 Ft nem vagyoni kárának megfizetése iránti igényt is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság indokolásában rögzítette, hogy a felperes kereseti kérelméről a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján részítélettel határozott, a viszontkereset tekintetében pedig mivel a viszontkeresettel érvényesített jog fennállása és az alperest ennek alapján megillető követelés összege tekintetében a vita elkülöníthető volt, a jog fennállását közbenső ítélettel állapította meg a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján.

Nem vitatott tényként rögzítette, hogy a felperes az alperes által megtervezett épületen az alperes előzetes engedélye nélkül további építkezést folytatott, melynek során újabb helyiségek kialakítására került sor.

Megállapította, hogy a felperesnek ez a magatartása az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdésében és 29. §-ában foglaltakra is tekintettel megvalósította az Szjt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az alperes által tervezett mű jogosulatlan megváltoztatását.

Ismertette, hogy a kereseti kérelem a felperes által előidézett jogellenes állapot megszüntetésére irányult oly módon, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alperesnek a felperes által elvégzett módosításokhoz való utólagos hozzájárulására vonatkozó jognyilatkozatát.

Az elsőfokú bíróság a jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlásának törvényi feltételeit nem látta fennállni. Álláspontja szerint az alperes alappal tagadta meg a jognyilatkozat adását arra figyelemmel, hogy a felperes az alperes szerzői személyhez fűződő jogát megsértette (Szjt. 67. § (1) bek.). Az a felperesi érdek, hogy az építési hatóság a szerzői jog megsértésével megvalósult építményhez a fennmaradási engedélyt megadja, nem minősül a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő magánérdeknek, mivel a jogellenes helyzetet maga a felperes idézte elő a jogellenes magatartásával. A Ptk. 295. §-a alapján előterjesztett kereseti igényt pedig a peres felek közötti szerződés hiányában nem látta megalapozottnak.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és a keresetének helytadása érdekében.

Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes szerzői joghoz fűződő személyiségi jogának megsértése miatt nem látta megalapozottnak a kereseti kérelmet. Az alperes ugyanis nem tagadhatja meg alappal a szerzői jog megsértésével összefüggésben a nyilatkozat adását, mert a fennmaradási engedély megadásával összefüggő érdek független a felperesi jogsértéstől.

A másodfokú tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy a felperesi oldalon súlyos érdeksérelmet okoz a fennmaradási engedély beszerezhetetlensége miatt az építési hatóság lebontást elrendelő intézkedésének fenyegetettsége. A jelenlegi helyzetben ugyanis építész szakmai etikai okok miatt lehetetlen a fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére építészt találni.

Az alperes az elsőfokú rész- és közbenső ítélet helybenhagyását kérte.

Szükségesnek tartotta a - fellebbezéssel támadott - jognyilatkozat ítélettel való pótlása iránti keresetet elutasító döntés indokát kiegészíteni annyiban, hogy a felperes a fennmaradási engedélyhez szükséges tervdokumentációt a mai napig nem készíttette el, és azt nem bocsátotta a rendelkezésére. Álláspontja szerint elsődlegesen ennek hiánya jelenti a kereset elutasításának indokát. Ő ugyanis nemcsak a szerzői jogsértés, hanem építész szakmai okok miatt sincs abban a helyzetben, hogy hozzájárulást adjon az építményen végzett, számára ismeretlen és ellenőrizhetetlen átépítési munkákhoz.

A fellebbezés nem alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét a fellebbezés keretei között, kizárólag a felperesnek a jognyilatkozat ítélettel történő pótlására irányuló keresetét elutasító részítéleti rendelkezést bírálta felül.

Az alperes viszontkeresetének helytadó, a felperes által elkövetett szerzői jogsértést megállapító, közbenső ítéletnek nevezett döntés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Ezért azzal a másodfokú bíróság nem foglakozott, de annak érdemi részét nem érintve, azt részítéletnek tekintette a következőkben kifejtettek szerint.