A Pécsi Ítélőtábla Bf.242/2013/10. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 116. §, 348. §, 371. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 38. §, 299. §] Bírók: Halász Etelka, Tóth Sándor, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék B.34/2013/53., *Pécsi Ítélőtábla Bf.242/2013/10.*

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.242/2013/10. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2013. évi szeptember hó 17. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A másodfokú bíróság a befolyással üzérkedés bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 12.B.34/2013/53. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlottak cselekménye a Btk.299.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntette.

Megállapítja, hogy I.rendű és II.rendű vádlottak legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra.

I n d o k o l á s

A Pécsi Törvényszék a 2013. évi május hó 15. napján kelt 12.B.34/2013/53. számú ítéletével befolyással üzérkedés bűntette miatt I.rendű vádlottat 2 év 6 hó börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra, míg II.rendű vádlottat 2 év 10 hó börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész - mindkét vádlott terhére - súlyosbításért, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás hosszabb tartamban történő megállapítása végett, míg I.rendű vádlott és védője enyhítésért, II.rendű vádlott és védője pedig elsődlegesen a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, felmentés érdekében, másodlagosan enyhébb jogkövetkezmények alkalmazása céljából jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Jogorvoslati kérelmének írásbeli indokolásában, majd a perbeszédében I.rendű vádlott a cselekmény társadalomra veszélyességének a hiányára is hivatkozott.

A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmekkel megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§ (2) bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az teljes körűen felderített, egyben a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából releváns részletek tekintetében hiánytalan, továbbá iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést sem tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, olyan részletességgel, hogy a felmerülő ténybeli és jogi kérdésekben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Sajátossága volt az ügynek, hogy a múltbeli történések felderítését nagy számú, alapvetően egyező tartalmú bizonyíték tette lehetővé, köztük olyanok is, melyek objektivitásához, tartalmi hitelességéhez kétség sem fért. Ilyennek kellett tekinteni a lehallgatott és rögzített telefonbeszélgetéseket, sértett által készített felvételeket, valamint II.rendű vádlott számítógépéről származó valótlan tartalmú orvosi igazolást, még akkor is, ha az eljárás egyes résztvevői azok bizonyító erejét igyekeztek megkérdőjelezni.

I.rendű vádlott 70/............kapcsolási számú telefonján forgalmazott hívásokat - bírói engedéllyel végzett titkos adatszerzés keretében - a 2012. évi április hó 14. napjától kezdődően megfigyelték, köztük azokat a beszélgetéseket is, melyeket a büntetőeljárás kezdeményezőjével, a nyomozó hatósággal együttműködést vállaló sértettel folytatott. E megbeszélések közös jellemzője annak hangoztatása és tudatosítása volt, hogy I.rendű vádlott jogtalan előny ellenében hivatalos személyeket képes befolyásolni; olyanokat, akik az előzetes letartóztatásban lévő egyéb résztvevő szabadlábra helyezését eredményesen előmozdíthatják. Az okirati formában, valamint digitális adathordozón rendelkezésre bocsátott bizonyítékok mindezt nyilvánvalóvá tették, a rögzített párbeszédek ugyanis félreérthetetlenül és kendőzetlenül tartalmazták, hogy az egyre türelmetlenebb I.rendű vádlott a vonakodó, fenntartásait kifejezésre juttató sértettet húszmillió forint átadására igyekezett rábeszélni, melyért cserébe a testvérével szemben alkalmazott kényszerintézkedés megszüntetését ígérte.

Ezt megelőzően azonban a félrevezetéstől tartó sértett a saját telefonkészülékének az igénybevételével maga is készített felvételeket. Egy alkalommal tanú1 irodájában, amikor a kétségeinek az eloszlatását célzó rábeszélésben - I.rendű vádlott mellett - az említett ügyvéd is közreműködött.

Ez utóbbi beszélgetések bizonyítékként történő felhasználásának semmilyen törvényi akadálya nem volt. Bírói engedély - a Be. IX. Fejezetének V. Címében írt rendelkezések helyes értelmezéséből következően - kizárólag akkor szükséges, ha az ügyész és a nyomozó hatóság az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében kíván az érintett tudta nélkül, alapjogokat korlátozó cselekményeket foganatosítani. Ettől a lehetőségtől ugyanakkor élesen meg kell különböztetni azt a helyzetet, amikor a büntetőeljárás természetes személy résztvevője készít - saját műszaki, technikai berendezésének a segítségével - hang-, esetleg képfelvételeket, akár annak érdekében, hogy perbeli állításait, érveit alá tudja támasztani. Ilyenkor nem a hatóság, hanem az eljárás természetes személy résztvevője által szolgáltatott okirati bizonyítékról van szó, mely a Be.116.§ (1) bekezdése értelmében valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének a bizonyítására lehet alkalmas. Az ilyen bizonyítási eszköz - figyelemmel a Be.78.§ (1) bekezdésére - szabadon felhasználható, és eredménnyel rendszerint pusztán az abból származó bizonyíték tartalmi hitelessége, illetve ereje támadható.

Noha a sértett által felvett hanganyag keletkezésének és rögzítésének a körülményei mutattak némi hasonlóságot a titkosszolgálati módszerekhez, a bírói engedélyhez kötöttség lehetősége fel sem merülhetett. Leginkább azért, mert itt az eljárás egyik szereplője a saját elhatározásából rögzített olyan beszélgetéseket, melyeknek maga is résztvevője volt.

A releváns beszélgetések dokumentálása után került sor I.rendű vádlott tettenérésére, amikor a Pécs, ............. utca ....... szám alatti étteremben a részére a sértettt kétmillió forintot próbált meg átadni. Olyan bankjegyek formájában, melyek sorszámait a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya előzetesen feljegyezte (csapdapénz).

Őrizetbe vételétől kezdődően az I.rendű vádlott ellentmondástól mentes vallomást tett, a nyomozó hatósággal maradéktalanul együttműködött. Nem pusztán a saját szerepének, hanem az előzmények és a történtek hátteréül szolgáló események feltárásában is, olyan részletek előadásával, melyek az összegyűjtött bizonyítékokkal összhangban álltak.