A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20266/2022/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45. § (2) bekezdése szerinti jóhírnév sértés szempontjából egy bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentés nem tényállításnak, hanem a feljelentő feltevésének, tényekből levont következtetésének, véleményének tekinthető annak elkövetéséről. A jóhírnév sértés csak akkor állapítható meg, ha a feljelentés tartalma elszakad az adott ügy tárgyától, szövege kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó, burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20558/2020/16., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20266/2022/6.*, Kúria Pfv.21161/2022/6., 3422/2024. (XI. 28.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.266/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Strasser Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt felperes1 (felperes címe) felperesnek - a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tasnádi Tamás ügyvéd) által képviselt alperes1 (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 20.P.20.558/2020/16. számú ítélete ellen a felperes 17. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az állam javára az adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a büntetőeljárás során azt állította, hogy zsarolás bűncselekményét követte el, továbbá megsértette a képmáshoz való jogát azzal, hogy fényképeit hozzájárulása nélkül felhasználta. Kérte kötelezni az alperest 900.000 forint sérelemdíj, és ezen összeg után 2017. július 27. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére.

[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. és 2:43. §-át, 2:45. § (1) és 2:46. § (2) bekezdését, valamint a 2:51. § (1) bekezdés a), b) és c) pontját, a 2:52. §-át megjelölve előadta, hogy az alperes a feljelentésében azzal vádolta őt, hogy zsarolás bűncselekményét követte el. Nem ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, hanem határozottan állította, hogy ő zsarolta meg. Ez a közlés nem minősülhet az alperes véleményének, hanem egy valótlan tényállítás. A feljelentés alapján elrendelték a nyomozást, körözést adtak ki ellene, amelyről több lap is beszámolt, de a nyomozást megszüntették. Hivatkozott arra, hogy amennyiben egy feljelentés alaptalan, akkor az egyúttal jogellenes is. Mivel tehát az alperes valótlanul állította róla, hogy zsarolás bűncselekményét követte el, ezért megsértette személyiségi jogait. Nem közszereplő, ezt tehát nem köteles tűrni.

[3] A feljelentésében foglaltakat alátámasztandó az alperes valótlanul állította azt is, hogy korábban zsaroló levelet írt neki, hogy kompromittáló fotókat és DVD-t küldött számára. Az is hamis állítás, hogy egy intim együttlét alkalmával titokban felvételeket készített róla. Soha nem volt továbbá pornóproducer, nem tett közzé az interneten anyagokat az alperesről, és telefonbeszélgetésük alkalmával sem zsarolta meg az alperest azzal, hogy kompromittáló tartalmakat tesz fel róla az internetre. Ezért azt sem ígérte, hogy ezeket a tartalmakat pénz ellenében eltávolítja onnan. Tanúkénti kihallgatása során az alperes megismételte az általa előadottakat, és ekkor valótlanul állította még azt is, hogy nem elfogult, mert tudott róla, hogy az ügyében folyó NAV eljárás során ő ellene tanúskodott.

[4] Hozzájárulása nélkül, a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésébe ütköző módon használta fel továbbá az alperes a képmását akkor, amikor 2016. augusztus 29-én becsatolta a fotóját a nyomozati eljárásban. Ez nem a hatóság felhívására történt, és semmi szükség nem is volt rá, mert 2016 januárjában már elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, tehát a nyomozó hatóság a fotó becsatolásakor már tudta, hogy felperes1 néven él.

[5] Sérelemdíj igénye körében arra hivatkozott, hogy a jogsértésen kívül mást nem kell bizonyítania, de előadta, hogy korábbi életével már leszámolt, és új névvel, új életet kezdett. A feljelentés következtében azonban ez közismertté vált, és a cikkek megjelenése óta ismerősei zaklatják, kénytelen bujkálni, barátai és még családtagjai is elfordultak tőle, nyugtatókat szed.

[6] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

[7] Nem vitatta az általa tett feljelentés tényét és tartalmát, továbbá azt sem, hogy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette. Előadta azonban, hogy a feljelentést a jogszabályban biztosított jogával élve, a büntetőeljárásról szóló korábban hatályos 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tette. Hivatkozott arra, hogy csak az általa indított polgári per következtében törölték az internetről a beleegyezése nélkül róla készült szexuális tartalmú videókat és fényképfelvételeket. A feljelentésben részletesen előadta, hogy miért gondolta azt, hogy az ügy mögött a felperes áll. A nyomozó hatósághoz címzett feljelentés szövegét nem hozta nyilvánosságra és abban nem állított valótlan tényeket, csak az általa tapasztaltakat adta elő a legjobb tudomása szerint. Az azokból levont következtetés, mely szerint a felperes bűncselekményt követett el nem tényállítás, ezzel csak a gyanúját fogalmazta meg, amely a véleményének tekinthető. Erre utal, hogy a feljelentésben úgy fogalmazott, hogy "felperes korábbi neve_ lehetett" a tettes. A feljelentés megfogalmazása során nem használt indokolatlanul sértő vagy bántó kifejezéseket. A nyomozást megszüntető határozatból nem következik, hogy az általa előadottak nem történtek volna meg, csak az, hogy azok alapján a nyomozó hatóság a zsarolás megtörténtét nem látta megállapíthatónak. A felperes képmáshoz való jogát illetően arra hivatkozott, hogy a fényképet a nyomozó hatóság felkérésére, a felperes beazonosítása érdekében csatolta. Kizárólag a nyomozó hatóság részére adta át munkájuk segítése érdekében, mert a hatóság nem tudta kétségmentesen azonosítani a felperes személyét.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 84.000 forint feljegyzett eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül az alperes részére 949.000 forint perköltséget.