A Kúria Bfv.1501/2016/7. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 281. §, 426. §] Bírók: Feleky István, Katona Sándor, Kiss Sándor

A határozat elvi tartalma:

Az adócsalás bűncselekménye felróhatósága szempontjából a terhelt tekintetében a legcsekélyebb jelentősége sincs annak, hogy az adóhatóság megtévesztése a terhelt érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok melyikének a tekintetében került sor. Az említett körülmény esetlegesen a terhelt elkövetői minőségére kihathat, de a cselekmény esetlegesen törvénysértő minősítése csak abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő büntetés kiszabása társul.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék B.751/2010/517., Szegedi Ítélőtábla Bf.237/2015/12., *Kúria Bfv.1501/2016/7.*, 3224/2018. (VII. 2.) AB végzés

***********

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.1501/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke

Dr. Kiss Sándor, előadó bíró

Dr. Pálosi-Magyari László, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. február 2.

Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): ... II. rendű

Első fok: Szegedi Törvényszék, 4.B.751/2010/517., ítélet, tárgyalás,

2014. november 21.

Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.I.237/2015/12., ítélet, nyilvános ülés,

2015. szeptember 23.

Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre

Rendelkező rész

A Kúria a ... II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szegedi Törvényszék 4.B.751/2010/517. számú és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.537/2015/12. számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] A Szegedi Törvényszék a 2014. november 21. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 4.B.751/2010/517. számú ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés II. fordulat], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §). A terheltet ezért halmazati büntetésül 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt feltételes szabadságra bocsáthatósága legkorábbi időpontját a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napban határozta meg. Ugyanakkor a terheltet az ellene 2 rendbeli társtettesként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette vádja alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, a zár alá vételről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A törvényszék ítélete ellen ... II. rendű terhelt tekintetében bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2015. szeptember 23. napján megtartott tanácsülésen meghozott Bf.I.237/2015/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy adócsalásként és magánokirat-hamisításként értékelt cselekményeit 1 rendbelinek minősítette. A terhelttel szemben a korábbi Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rendbeli társtettesként folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Egyebekben a terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Indítványát a védő a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira alapította és elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését indítványozta. Indítványa alapjaként a védő részletes jogi indokolással azt fejtette ki, hogy az adócsalás bűncselekménye a jogerős határozatban részletezettek szerint azért nem következett be, mert az állami költségvetésnek történt károkozás az ítéletben írt korábbi értékesítési ponton már bekövetkezett ugyanarra az áfa összegre, az állami költségvetésnek ismételt igénye nem lehetett.