A Szegedi Ítélőtábla Bf.237/2015/12. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 20. §, 51. §, 52. §, 62. §, 63. §, 83. §, 289. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 332. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 4. §, 12. §, 165. §] Bírók: Cserháti Ágota, Gyurisné dr. Komlóssy Éva, Sefta Márta

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.237/2015/12.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden, 2015. szeptember 23. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 2014. november hó 21. napján kihirdetett 4.B.751/2010/517. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

A vádlottak adócsalásként és magánokirat-hamisításként értékelt cselekményeit

1 rb.-nek minősíti.

A vádlottakkal szemben az 1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indított büntetőeljárást

m e g s z ü n t e t i.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 300 (Háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 30.000,- (Harmincezer) Ft-ban állapítja meg.

Az így kiszabott 9.000.000,- (Kilencmillió) Ft pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 300 (Háromszáz) nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A pénzmellékbüntetés kiszabására és átváltoztatására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét - egyezően - az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés 2. fordulata szerint minősülő 2 rb. folytatólagosan, társtettességben elkövetett adócsalás bűntettében, a régi Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő 2 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és a régi Btk. 276. §-a szerint minősülő 2 rb. folytatólagosan, társtettességben elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg.

Ezért halmazati büntetésül I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 5 év 6 hónap börtönre, 5 év közügyektől eltiltásra és 8.000.000,- forint pénzmellékbüntetésre, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban, illetve II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a házi őrizetben is töltött idő beszámításáról, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról.

I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a pénzmellékbüntetést annak meg nem fizetése esetén 12.500,- forintonként rendelte egy nap szabadságvesztésre átváltoztatni.

Mind a két vádlottat felmentette a régi Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző, de a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rb. társtettességben elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vád alól.

Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezéseket jelentettek be:

- Az ügyész I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott terhére, anyagi jogszabálysértés miatt, számvitel rendjének megsértése bűntettében bűnösségük megállapítása érdekében, mindkét vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, valamint az adóhatósági határozatokkal nem érintett összegű vagyonelkobzás elrendelése végett.

- I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője elsődlegesen bűncselekmény hiányából, másodlagosan bizonyítottság hiánya okából történő felmentés,

- II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott elsődlegesen bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiánya okából történő felmentés, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése, harmadlagosan a kiszabott büntetés lényeges enyhítése,

- II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője elsődlegesen bűncselekmény hiányából, másodlagosan bizonyítottság hiánya okából történő felmentés, harmadlagosan a kiszabott büntetés lényeges enyhítése érdekében.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.468/2012/4-II. számú átiratában a vádlottak terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta, és a tényállás, valamint a bűnösségi körülmények kisebb mértékű kiegészítése mellett az első fokú ítélet megváltoztatását, az I. és a II. rendű vádlottak bűnösségének további a régi Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő 2 rb. folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében való megállapítását indítványozta azzal, hogy a másodfokú bíróság ezt az elkövetői alakzatot állapítsa meg az adócsalás bűntette esetében is, és mindkét vádlottal szemben lényegesen hosszabb tartamú börtönbüntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Ezen kívül I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben 663.209.000,- forint, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben 4.800.000,- forint vagyonelkobzás elrendelésére is indítványt tett.

A vádlottak védői fellebbezéseiket írásban részletesen indokolták.

I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője a fellebbezést akként tartotta fenn, hogy az elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiánya okából történő felmentésre, harmadlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésre irányul, de indokolást terjesztett elő a büntetés lényeges enyhítésére vonatkozóan is.

A bűncselekmény hiányában történő, felmentés végett bejelentett fellebbezés körében az adócsalást illetően a védő arra hivatkozott, hogy az írásba foglalt, indokolt ítélet szerint az elsőfokú bíróság is az (1. sz. gazdasági társaság) által meg nem fizetett áfa összeget tekintette kárnak, amelynek vonatkozásában azonban olyan gazdasági társaság felelősségét állapította meg, amihez I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak semmi köze nem volt.

A magánokirat-hamisítás vétsége a védői álláspont szerint büntetlen eszközcselekmény, és a hamis tartalmú adóbevallások benyújtása egyébként sem köthető I.rendű vádlott neve I. rendű vádlotthoz.

A közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában fenntartotta azon korábbi álláspontját, hogy a bűncselekmény már elévült. Eltérő bírói állásfoglalás esetére viszont arra hivatkozott, hogy a két (állampolgárság megnevezése) állampolgárságú személy által a cégbíróság előtt tett nyilatkozat azt támasztja alá, hogy ezek a személyek nem kényszer vagy fenyegetés, esetleg megtévesztés folytán jártak el, hanem tisztában voltak ügyvezetői szerepükkel együtt járó felelősséggel.

A számvitel rendje megsértése bűntettének megállapítására irányuló ügyészi fellebbezéssel összefüggésben rámutatott az első fokú ítélet indokolásában fellelhető azon logikai ellentmondásra, ami az adócsalás bűntette miatti felelősség megállapítása, és az előbbi bűncselekmény vádja alóli felmentés között van.