A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28135/2016/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 340. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 135. §] Bíró: Kőrösi Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28135/2016/5.*, Kúria Kfv.35768/2016/5., 3185/2022. (IV. 22.) AB végzés

***********

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

6701 Szeged, Pf.: 408. Tel.: 06-62-563-400

8.K.28.135/2016/5.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Imre Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Imre András, 1137 Budapest, Szent István körút 18. II/13.) által képviselt felperes neve (felperes címe szám felperesnek - képviselő jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a alperes neve BKB/001/2302-3/2016. ügyiratszámú határozatát a ... Főjegyzőjének 11/4439-22/2015. iktatószámú határozatára h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z i.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000.-(Háromszázezer) Ft perköltséget.

Az eljárás során felmerült 30.000,- (Harmincezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes tulajdonát képezi 1996. május 30. napja óta a Szeged, belterület 3870 hrsz.-ú, természetben a cím szám alatt található, szállodaként nyilvántartott, 3925 m2 hasznos alapterületű ingatlan.

A felperes 2009. évben kérte, hogy az építményadó megfizetése alól őt a hatóság mentesítse. Ezen kérelem alapján ... Főjegyzője a 2010. január 26. napján kelt 11/3323/10. iktatószámú határozatával akként rendelkezett, hogy az felperes neve cím szám alatti adózónak az építményadó törlésére irányuló kérelmét elfogadja, egyben a 11081461206/24662 számú építményadó számláján 2010. 01. 01-től építményadó-kötelezettségét szünetelteti.

... Polgármesteri Hivatala 2010-2015. évekre vonatkozóan építményadó ellenőrzést tartott, melynek során a 2015. január 22. napján kelt jegyzőkönyvében megállapította, hogy a fenti, 2010. január 26. napján kelt határozata jogszabálysértő, ennek értelmében pedig a felperes terhére 2010-2015. évekre adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot kell megállapítani.

Ezt követően ... Főjegyzője a 2015. december 21. napján kelt 11/4439-22/2015. számú határozatával a felperes építményadó számláján 2011. évtől kezdődően 2015. évvel bezárólag mindösszesen 26.042.375,- forint építményadó hiányt és 3.479.838,- forint késedelmi pótlék előírását rendelte el. Megállapította továbbá, hogy 2016. évtől a felperes ingatlana után fizetendő építményadó éves összege várhatóan 7.241.625,- forint lesz. Határozatának indokolásában hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 11. § (1) és (3) bekezdésére. Kiemelte, hogy az adókötelezettség keletkezése kapcsán a használatbavételi engedély kiadásának ténye csak és kizárólag az épület létrejöttét követő első használatbavétel vonatkozásában bír jogi relevanciával. Amennyiben egy épületre, épületrészre egyszer már adtak ki használatbavételi engedélyt, az az engedély jogerőre emelkedését követő év első napján adótárggyá vált, s adótárgyi minősége csak akkor szűnik meg, ha megszűnik épület, épületrész lenni. Hangsúlyozta továbbá, hogy mentes az adó alól minden olyan építmény, amely nem a vállalkozás célját szolgálja. Az elsőfokú hatóság álláspontja szerint az eljárás során azt kellett tisztázni, hogy ez alapján az adózó felperes adómentes vagy sem. Ennek kapcsán hivatkozott a Htv. 6. § d) pontjára és 7. § e) pontjára, továbbá ... Közgyűlése építményadóról szóló 38/2012. (XII.02.) Kgy. számú rendeletében foglaltakra, melyek alapján megállapította, hogy a felperes adófizetésre kötelezett. Az adóbírság és az adóhiány vonatkozásában hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 170. § (1) és (2) bekezdésére, 171. § (1) bekezdésére, a késedelmi pótlék vonatkozásában pedig a 165. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. április 18. napján kelt BKB/001/2302-3/2016. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát az adóhiány után fizetendő késedelmi pótlék felszámítása kezdő időpontjának megváltoztatásával, és a döntés indokolásának kiegészítésével egyebekben helybenhagyta.

Alperes álláspontja szerint a felperes helytelenül állítja, hogy az elsőfokú hatóság módosította vagy visszavonta volna a 2010. évben hozott szüneteltető határozatát, így nem is alkalmazhatta az adózó által felhívott Art. 135. §-át, de a Ket. 114. §-át sem. Az Art. 5. § (1) bekezdését is helytelenül értelmezi, mert eszerint akkor kell a Ket. szabályait alkalmazni, ha törvény (jelen esetben az Art.) nem rendelkezik másképp. Mivel az Art. (másképp) rendelkezik a saját hatáskörben történő jogorvoslatról (Art. 135.§), nem vitatottan azt kell(ene) alkalmaznia az adóhatóságnak a Ket. 114. §-a helyett. Ezzel kapcsolatban megállapította tehát, hogy - a felperes fellebbezésében foglaltakkal ellentétben - az adóhatóság a nyilvánvalóan jogszabálysértő, 2010. évben meghozott döntését nem vonta vissza, nem módosította, hanem ellenőrzés formájában írta elő a jogszabálysértően szüneteltetett építményadót visszamenőlegesen. A felperes tulajdonát képező ingatlan adóköteles mivolta vonatkozásában az alperesi hatóság hivatkozott a Htv. 6. § d) pontjára, 7. § e) pontjára, 52. § 26. pontjára és 14. § (1) bekezdésére. Előadta, az adókötelezettségen az a körülmény sem változtat, hogy ha az adott építményt - felújítás, átalakítás, stb. okán - építési engedélykötelesen átépítik, és ennek befejezését követően új használatbavételi engedélyt kell beszerezniük. Az adott épület adókötelezettsége szempontjából az első használatbavételi engedély kiadásának ideje bír relevanciával, a többi nem. Kiemelte továbbá, hogy az Art. 134. §-ának helyes értelmezése szerint adómérséklésre (törlésre) csak magánszemély jogosult, gazdasági társaság adójának elengedését kifejezetten tiltja az Art. 134. § (2) bekezdése. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság 2010. január 01. napjától a felperes részére nyilvánvalóan jogszabálysértően biztosított adótörlést, az adójogszabályok által nem ismert építményadó-kötelezettség szüneteltetése jogintézményével, ugyanis ilyen jogintézményt sem az Art., sem a Htv. nem szabályoz. Alperes álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság 2010-es, szünetelésről hozott határozata olyan irat, amelyhez joghatály nem fűződhet, hiszen az egyetlen jogszabálynak sem felel meg, és olyan "jogkörben" hozta, amilyennel nem rendelkezik, hiszen semmilyen adókötelezettség szüneteltetésének nincs (nem lett volna) helye. Ebből adódóan - alperes álláspontja szerint - jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogról sem lehet beszélni, hiszen olyan "jogot" adott a hatóság az adózónak, amilyen nem létezik. A felperes Art. 128. § (2) bekezdésére történő hivatkozására az alperes előadta, hogy az építményadó nem önadózással, hanem bevallás alapján kivetett adó, melynek során az önellenőrzés alkalmazása szóba sem jöhet. Végezetül rendelkezett az adóhiány után fizetendő késedelmi pótlék felszámításának kezdő időpontja megváltoztatásáról.