A Kúria Kfv.35768/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTMÉNYADÓ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 25. §, 26. §, 127. §, 135. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az Art. 135. §-ának (1) bekezdése csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé a határozat visszavonását, módosítását és felügyeleti intézkedés keretében megsemmisítését, megváltoztatását, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme ezen intézmények esetében azt jelenti, hogy a törvényhozó a jogbiztonság követelményét a törvényesség követelménye elé helyezi.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28135/2016/5., *Kúria Kfv.35768/2016/5.*, 3185/2022. (IV. 22.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.768/2016/5. szám

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Imre András ügyvéd)

Az alperes: alperes neve (címe)

Az alperes képviselője: Dr. Vida Mária jogtanácsos

A per tárgya: építményadó tárgyában hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 8. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.135/2016/5.

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.135/2016/5. számú ítéletét - az indokolás módosításával - hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonát képezi 1996. május 30. óta a sz-i belterületi ... helyrajzi számú ... szám alatt található, szállodaként nyilvántartott 3925 m²hasznos alapterületű ingatlan.

[2] A felperes 2010. évi adófizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. Sz. Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a 11/3323/2010. számú határozatával az építményadó törlésére irányuló kérelmet elfogadva, 2010. január 1-jétől a felperes építményadó kötelezettségét szüneteltette. A határozat indokolása szerint a szállodai szolgáltatás feltételei nincsenek biztosítva, az épületet jogszerűen nem lehet haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységre használni, az új használatbavételi engedély kiadásáig az épület nem tárgya az építmény adózónak. Az adóhatóság arra hívta fel a felperest, hogy amennyiben az átalakítás után megkapja a használatbavételi engedély, úgy formanyomtatványon nyújtson be építményadó bevallást a határozat jogerőre emelkedését követő év január 15-éig.

[3] Az elsőfokú hatóság 2010-2015 évekre vonatkozóan utólagos ellenőrzést folytatott le, melynek során 2011-2015 évekre vonatkozóan pótlólag 26.042.375 Ft építményadó hiányt állapított meg, mely után 3.479.838 Ft késedelmi pótlék előírását rendelte el. Az adókötelezettség keletkezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a használatbavételi engedély kiadásának ténye csak és kizárólag az épület létrejöttét követő első használatbavétel vonatkozásában bírt jogi relevanciával. Amennyiben az épületre már egyszer adtak ki használatbavételi engedélyt, akkor a jogerőre emelkedését követő év első napján adótárggyá vált, adótárgyi minősége csak akkor szűnik meg, ha megszűnik az épület.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. április 18. napján kelt BKB/001/2302-3/2016. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát a késedelmi pótlék felszámításának kezdő időpontjának megváltoztatása mellett a döntés indokolásának kiegészítésével helybenhagyta. Nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy az adóhiányt megállapító határozat akár az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.), akár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 114. §-ába ütközne. Nézete szerint az adóhatóság 2010. évi döntését nem vonta vissza, nem módosította, hanem ellenőrzés során írta elő a jogszabálysértően szüneteltetett építményadót, visszamenőlegesen. Az adókötelezettségen az a körülmény sem változtat, hogy az építményt felújítás, átalakítás okán építési engedélykötelesen átépítik és ennek befejezését követően új használatbavételi engedélyt kell beszerezni. Álláspontja szerint az elsőfokú határozat 2010-es szüneteltetésről hozott határozata olyan irat, amelyhez joghatály nem fűződhet, hiszen egyetlen jogszabálynak sem felelt meg, és olyan jogkörben hozta a hatóság, amilyennel nem rendelkezik.