A Kecskeméti Törvényszék Mf.21378/2011/6. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 117. §, 129. §, 148. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Bulla László, Koós Gabriella

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

3.Mf.21.378/2011/6. szám

A Kecskeméti Törvényszék a dr. Tóth Edina ügyvéd (6000 Kecskemét, Katona József tér 18.) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti lakos felperesnek,- dr. Lengyel Zsolt ügyvéd (6000 Kecskemét, Hornyik János krt.4.) által képviselt alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen elmaradt munkabér és egyéb igények iránt indított perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2011. május 24. napján kelt 1.M.29/2011/11. számú ítélete ellen a felperes 12. az alperes 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyát illetően helybenhagyja azzal, hogy a bruttó 261.051 forintot az alperesnek készenléti díj jogcímén kell megfizetni,

az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő állam által előlegezett 31.500 forint szakértői költséget 90.809-(Kilencvenezer-nyolcszázkilenc) forintra, míg az állam terhén maradó 58.500- forint szakértői költséget 168.645-(Egyszázhatvannyolcezer-hatszáznegyvenöt) forintra felemeli, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 28.000-(Huszonnyolcezer) forint másodfokú eljárási költséget,

továbbá kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására 10.000-(Tízezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, míg 41.800-(Negyvenegyezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1999. augusztus 23. napjától áll az alperessel munkaviszonyban, autóbuszvezető munkakörben. A felperes kettő havi munkaidőkeretben végzi munkáját, a munkáltató a munkaidőt a munkanapokra egyenlőtlenül osztja be. A felperes a napi munkáját meghatározott fordabeosztások alapján elrendelt vezénylés szerint végzi. A felperes az alperes beosztása alapján a 15, 16, 17/1, 15/2, majd a 127, 128, 129/1, és a 129/2., később pedig a 23. számú fordabeosztás szerint teljesítette munkavégzési kötelezettségét. A felperes a munkaköre szerint 50 km útvonalat meg nem haladó menettávolságon közlekedő helyközi autóbuszvezető.

Az alperes 2004. május 31. napjáig a közúti közlekedési alágazatban (továbbiakban: AKSZ) megkötött kollektív szerződés alapján munkaidőként a szolgálatban töltött időt ismerte el, ezen belül a járatok közötti időből 15 percet.

Az alperes 2004. június 1. napjától a kollektív szerződés (a továbbiakban: KSZ) alapján munkaidőként ismeri el és számolja el a vezetési időt - melybe a menetrendbe beépített várakozási idő nem tartozik bele -, a fordában ténylegesen előírt, vagy átalányidőben meghatározott, a jármű előkészítésére és átadására fordított időt, a fordában ténylegesen előírt, vagy átalányidőben meghatározott utaskiszolgálásra fordított időt, a fordába épített, vagy átalánnyal elszámolt bevétel elszámolás időtartamát, a fordába épített, tételesen előírt, vagy átalány formájában megállapított gépjármű napi karbantartására fordított időt, a nem közvetlen vonali, forgalmi feladatra vezényelt (tartalékszolgálat) időtartamot, vezetési idő megszakításokat és egyéb, elrendelt tényleges munkára fordított időt.

Azokban a fordákban, amelyekben a munkaidő elemek nem kerültek megállapításra, napi átalányidő minimum értékeként a gépjármű előkészítésére és átadására 2x15 percet, gépjármű napi karbantartási feladatokra 15 percet, a napi bevétel elszámolására fordított időre tételes elszámolás esetén 15 percet, egyéb esetekben 5 percet, járatonkénti átalányidő minimum értékeként utaskiszolgálásra fordított időre 5 percet számol el az alperes.

Az alperes a perbeli időszakban a járatok közötti időt munkaidőnek akkor ismerte el és munkabért akkor fizetett, ha tartalékszolgálatot rendelt el, amennyiben a járatok közötti idő egy részét rendelkezésre állási időnek minősítette, arra a munkabér meghatározott százalékát fizette, munkaidőként azonban nem vette figyelembe. A járatok közötti idő nagyobb hányadát az alperes 2007. május 31. napjáig munkaidőként nem számolta el és arra sem munkabért, sem pedig készenléti díjat nem fizetett.

Az alperes 2004. június 1. napjától 2007. december 31. napjáig terjedő időszakban nem fizetett meg a felperes részére 78.124 forint munkabért, 261.051 forint készenléti díjat, továbbá 40.983 forint túlórapótlékot. A felperes munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében 2004. január 1. napjától 2007. december 31.-ig terjedő időre elmaradt munkabér és a teljesített rendkívüli munkavégzés pótléka, valamint délutáni és éjszakai műszakpótlék megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

A munkaügyi bíróság 1.M.182/2008/35. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 707.072 forint elmaradt munkabért, valamint 369.106 forint túlórapótlékot és mindezen összegek után 2006. január 1. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát, egyebekben a felperes keresetét elutasította.

A megyei bíróság a 3.Mf.21.692/2008/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes által fizetendő szakértői költség és eljárási illeték összege tekintetében megváltoztatta,egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.983/2009/8. számú végzésével a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.692/2008/9. számú ítéletének azon részét, mellyel helybenhagyta a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.182/2008/35. számú ítéletének a felperes keresetét részben elutasító rendelkezését nem érintette, ezt meghaladó részben hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a felperes a keresetét módosította és elsődlegesen a JELTA idő munkaidőként való elismerésével a 707.072 forint elmaradt munkabér és 369.106 forint elmaradt túlórapótlék és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagos kereseti kérelmében a peres eljárás során kirendelt igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján bruttó 78.124 forint elmaradt munkabér, 261.051 forint elmaradt ügyeleti díj, 40.983 forint túlóradíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a 2004. június 1. napjától 2007. december 31. napjáig terjedő időszakra, a 2006. március 15. napjától 2009. június 22. napjáig terjedő időszakra számított késedelmi kamattal.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A munkaügyi bíróság a megismételt eljárás során meghozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek bruttó 78.124 forint elmaradt munkabért, bruttó 261.051 forint elmaradt ügyeleti díjat, bruttó 40.983 forint túlóradíjat és ezen összegek után 2006. március 15. napjától 2009. június 22. napjáig terjedő időszakra a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra 31.500 forint állam által előlegezett költséget és 22.600 forint eljárási illetéket. Kimondta azt is, hogy a különbözeti 58.500 forint előlegezett költséget és 42.000 forint eljárási illetéket az állam viseli, továbbá, hogy mindegyik fél viseli az eljárással felmerült saját költségét, egyebekben a keresetet elutasította.