A Fővárosi Törvényszék P.23425/2005/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 344. §, 346. §, 355. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Fővárosi Bíróság

5. P. 23425/2005/27.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság dr. Varjas Adrienn ügyvéd, (1406 ..., Pf. 85.) által képviselt I.rendű felperes neve I.r., I.rendű felperes nevené II. r., III.rendű felperes neve III. r. (Mindannyian: I.rendű felperes címesz. alatti lakosok) felpereseknek,

dr. Fábry György ügyvéd (1036 ..., Kolosy tér 5-6.) által képviselt ... ... (I.rendű alperes címe)I. r.,

dr. Radnai Szilárd ügyvéd (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. út 21.) által képviselt ... ... ... ...7400 ....) II. r. alperesek ellen,

Kártérítés iránt folyamatba tett perében mely perbe az I. r. alperes pernyertessége érdekében ... ... jogtanácsos által képviselt ....) beavatkozóként vett részt, meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az I-II. r. alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I.r. felperes részére 4.000.000.- Ft, II.r. felperes részére 4.000.000.- Ft, III. r. felperes részére 2.000.000.- Ft nem vagyoni kártérítést és ezen összegek után 2004. szeptember 12. napjától a kifizetésig számított törvényes kamatokat, és 500.000.- Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az I., II. r. alperesek egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a Magyar Államnak 600.000.- Ft le nem rótt illetéket, míg 300.000.- Ft kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ugyanennél a bíróságnál kell 6 példányban írásban benyújtani, Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. §. /1/ bekezdés b./-d./ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján az ügy elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A 25 éves ... 2004. szeptember 12-én 20,45 órakor ... irányából ... felé közlekedett az ... ...án, amikor a ... szelvény magasságában hirtelen jobbról egy szarvasbika az autója elé ugrott, amellyel frontálisan ütközött.

Sérüléseibe a gépkocsi vezetője belehalt, utasa csupán könnyebb, 8 napon belüli sérüléseket szenvedett.

Egyikőjük sem volt bekötve a biztonsági övvel.

A baleset az I.rendű alperes neve kezelésében lévő autópályán a ... vadászati jogosult területén történt, mintegy 300 méterre az autópálya végétől, ahol már közút kezdődik. Az autópálya vége, a két sávból egy sávra szükülés miatt a megengedett haladási sebesség 80 km/óra volt. A gépkocsi sebessége az elütéskor kb. 95-100 km/óra kerekített sebesség tartományban jelölhető meg.

Ez a sebesség önmagában stabilitás vesztést nem okoz. Az elütés előtt a járműtől az út felületen értékelhető fékezési nyom nem maradt hátra, az állat látványa ilyet nem is eredményezhetett, mivel az észlelhetőség számottevően korábban nem is valósulhatott meg.

Igy a jármű vezetője terhére az állat észlelésére vonatkoztatva a fékezési késedelem nem mutatható ki.

Megállapítható, hogy a szarvas a gépkocsiból tekintve jobbról balra haladt át, mivel az elütés pillanatában a gépkocsi vezetője már egy jobbra eltérítést kezdő járművel haladt, és a szarvas a külső forgalmi sávba esett le.

Ha a szarvas balról-jobbra került volna a gépkocsi elé, akkor a leálló sávba, vagy azon túlra került volna.

Adott esetben közömbös, hogy fényszóróval, vagy tompított világítással haladt-e a jármű, mert a közlekedési veszélyhelyzetet, annak észlelését ez nem befolyásolta.

A baleset előtt az úton a vad jelenlétét jelző tábla volt kihelyezve. Ilyen tábla egyébként több is van az autópálya hosszában, de a közlekedési ismereteket tartalmazó tankönyvek sem utalnak arra, hogy ilyen táblát követően, mi a vezető teendője. (Fokozott figyelem, lassítás, állat- és környezetfüggő vezetéstechnika). Adott esetben, ha a gépkocsi sebessége 80 km/óra, ez még nem feltétlenül lett volna garancia arra, hogy a baleset elmaradjon. A gépjármű szükség esetében történt megállítása legfeljebb 65 km/óra sebességnél történhetett volna meg, de ilyen irreális elvárás a gépkocsi vezetőjével szemben adott esetben nem támaszható.

A gépkocsiban utazók közül senki nem viselte a biztonsági övet.

A gépkocsit ért sebesség változás önmagában csekélyebb volt, azt a vezető is képes lehetett volna megtámasztással megtartani, de bekötve sem tudta volna elkerülni a szarvasagancs vezetőtérbe hatolását, amely a halálos fejsérülést okozta.

Az előrezuhanásos mechanizmus ellen szól az is, hogy a koponyán kívül semmiféle érdemi külső- vagy belső sérülés nem került leírásra, ilyet a boncolási jegyzőkönyv sem tartalmaz. ... halálát okozó sérülések szabályosan becsatolt biztonsági öv esetén is bekövetkeztek volna.

A légzsák is szabályosan müködésbe lépett, ez bizonyos védő funkciót is nyújtott. A balesetben döntő az adott helyen és módon a vad felbukkanása volt, az, hogy féktávolságon belül ugrott az autó elé, s így a vezető számára kivédhetetlenné vált.

A vezető sebesség túllépése mintegy 15-20 km/órával kétségtelen, azonban ennek a balesetben ügydöntő szerepe nincs, az csak 65 km/óra sebességnél lehetett volna fékezéssel elkerülhető.

A baleset helyszínének mindkét oldalán az ...-es autópálya ezen részének mindkét oldalán a .... vadász területe helyezkedik el, ahol a ... a vadászatra jogosított.

A szarvasbika a balesetkor, ill. az ütközéskor a ... vadászterületén volt jelen.

...

Az ütközéskor az elpusztult 3 évesnek minősített szarvasbika tetemét a ... ... alkalmazottja szállította el, s vitték be az agancsot a ....hoz.