A Fővárosi Törvényszék P.20772/2013/40. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 177. §, 195. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 200. §, 234. §, 655. §, 657. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bíró: Bérces Renáta

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20772/2013/40.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20194/2016/3., Kúria Pfv.21920/2016/10.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2013/40.szám

a Fővárosi Törvényszék

a dr. Nagy Attila (.ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve ( felperes címe szám alattt lakos) felperesnek

a Dr. Kocsisné dr. László Ildikó (ügyvéd címe szám alatt működő) pártfogó ügyvéd által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe. szám alatti lakos) I.r.

és a hozzátartozója által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe szám alatti lakos) II.r alperessel szemben

szerződés érvénytelensége és egyéb iránt indult perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja, és megállapítja, hogy az eljárás 450.000,- (azaz négyszázötvenezer) Forintos eljárási illetékét és az alperesi pártfogó ügyvéd munkadíját, a tanúdíjakat a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 4 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Néhai 1-es személy, született 1-es személy tulajdonát képezte a természetben ingatlan címe szám alatt található lakóingatlan, gyümölcsös, amely osztatlan közös tulajdonban áll II.r.alperessel. A néhai 1-es személy 2x 745/2571-ed tulajdoni hányadot birtokolt és használt, II.r.alperes 1081/2571-ed tulajdoni hányadot birtokol, és használ. Ebben, a tartózkodási helyéül is szolgáló lakóházban lakott haláláig 1-es személy, aki nagyon szerette az állatokat, sok tyúkot, kakast tartott, de a környéken élő állatok közül fácánokat, kutyákat, macskákat is rendszeresen befogadott, nyulakat, kecskéket is tartott. Magányosan élt. 2007-ben hunyt el, 2-es személy, 1-es személy második férje, akivel a kétszintes házban lényegében különváltan élt annak élete során, házaséletük alatt is. Gyermeke nem született, előző házasságából egy nevelt gyermeke volt, 3-as személy, akivel laza kapcsolatot tartott, időnként az 1-es településen lakó nevelt fiával telefonon beszélt, egyszer-egyszer meglátogatta őt nevelt fia, de 2-es településen rokonai nem lévén, magányosan élt. Családja a néhai születési helyén, 3-as település élt, nem tartotta velük rendszeresen a kapcsolatot, édesanyjával is inkább telefonon beszélt, néhány évente meglátogatta őt, ekkor terményeket kapott állatainak, de pálinkát is küldött a néhai édesanyja, elsősorban eladásra, ezzel támogatva gyermekét. A lakhatását biztosító ház állaga megóvása érdekében, felújítás érdekében 1-es személy segítséget kért édesanyjától, örökségét, unokatestvéreivel közösen tulajdonolt ingatlant kérve értékesíteni, hogy ennek vételárából felújíthassa budapesti, lakhatását biztosító házát, de nem sikerült-e tárgyban megegyezésre jutni, ez végképp elhidegítette családjától a néhait, ezután nem kereste velük a kapcsolatot. Édesanya testvérével, 4-es személlyel időnként beszélt telefonon, neki elmondta, hogy míg a férje élt, addig is magányosan élt állataival, férje 2007-ben bekövetkezett halála után segítséggel gazdálkodott továbbra is ellátva sok-sok állatát, művelve földjét.