A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.382/2016/52. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 220. §, 225. §, 234. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. §, 167. §] Bírók: Gál Attila, Ördög Antalné, Técsi Gyuláné

Kecskeméti Közigazgatási és

Munkaügyi Bíróság

6000 Kecskemét

Rákóczi út 17-19.

3.M.382/2016/52.

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Feldmájer Péter ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve(felperes címe szám alatti lakos) felperesnek Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (alpersi képviselő címe.) által képviselt alperes neve(alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen kártérítés, sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek

250.000.- Ft (azaz Kétszázötvenezer forint) perköltséget.

A felperes helyett a le nem rótt 439.200.- Ft (azaz Négyszázharminckilencezer-kétszáz forint) eljárási illetéket, valamint a 159.938.- Ft (azaz Százötvenkilencezer-kilencszázharmincnyolc forint) eljárási költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell benyújtani a Kecskeméti Törvényszékhez címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indoklása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete és személyes előadása, az alperes ellenkérelme, a felek perbeli előadása, a felek között 2009. szeptember 22. napján megkötött munkaszerződés és annak módosításai, a munkaköri leírás, a felperes 2014. június 3. napján történt balesetével kapcsolatos munkabaleseti jegyzőkönyvek, a munkáltató 2014. július 9. napján kelt üzemi balesetet elismerő határozata, a Kormányhivatal1 Szám1 számú határozata, a Kormányhivatal1 Szakigazgatási Szerve1 Felügyelősége1 Szám2. számú határozata, I., II.tanúk vallomása, szakértő igazságügyi szakértő szakvéleménye, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek 2009. szeptember 22. napján munkaszerződést kötöttek, mely alapján az alperes a felperest takarító munkakörben alkalmazta határozatlan idejű munkaviszonyban, napi nyolc órában. A felperes havi bruttó munkabére 105.000.- Ft volt. A felperes munkavégzési helye Város1-ben, a Szakközépiskola1-ben volt. Az alperes a takarításhoz pólót, nadrágot biztosított, azonban előírta a munkavégzéshez zárt cipő viselését, amelyet mindenki saját magának vásárolt meg.

A munkáltató a munkavédelmi oktatást minden év elején, február illetve március hónapban a kecskeméti művelődési központban tartotta. A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást I. tanú végezte. Az oktatáson többek között védőeszközökről, takarítástechnológiai veszélyekről és az elektromos eszközök használatáról volt szó. A felperest érintő utolsó munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás 2014. február 19. napján volt, amelyen a felperes részt vett.

A felperes munkavégzési helyétől, a Szakközépiskola1-től pár száz méterre található a Utca1 orvosi rendelő, ahol szintén az alperesi cég által foglalkoztatott munkavállaló végezte a takarítást. Az itt dolgozó munkavállaló felmondott, így a munkáltató megbeszélte a felperessel, hogy munkaidőben átmegy a Utca1 orvosi rendelőbe takarítani. A rendelőben egy kisebb méretű labor takarítása volt a feladata, amely a lépcsőtől kb. 20 méterre volt található. A helyiség takarítása, illetve az iskolától a rendelőintézetbe történő átsétálás kb. fél órát vett igénybe. A felperes 2014. június 3-án fél 11-re ment a Szakközépiskola1-be, majd egy kis idő múlva átment a utca1-i rendelőbe takarítani. A takarításhoz ezen a napon egy gumitalpú, fűzős edzőcipőt viselt, amely a bokáját egy kicsit tartotta. A gumitalp mintázata hagyományosnak volt mondható. A takarítás végeztével a felperes az utcai ajtón távozott. Az utcán lévő ajtónál három lépcsőfokon kellett lemennie. A felperes cipőtalpa száraz volt, továbbá a lépcsőfokok szárazak voltak, a járófelület kellően érdes volt, amely a megfelelő tapadást biztosította. A lépcső mellett kollektív védelmet biztosító megfelelő szilárdságú korlát került kialakításra. A felperes elindult a lépcsőn, a korlátba kapaszkodott, amikor egy rossz lépést követően félrelépett és a bokája maga alá fordult.

A baleset napján a Megye1 Kórház traumatológiai ambuláns vizsgálatot végzett a felperesen, ahol rögzítésre került, hogy "a bal boka körkörösen duzzadt, főleg a külbokának megfelelően jelez érzékenységet. Traumával összefüggő org. neur. eltérés nem észlelhető, reflex körök épek, kóros reflex nem észlelhető, érzés, mozgás, izomerő testszerte megtartott". Javaslatként rögzítésre került, hogy jelenleg tüneti kezelés javasolt, a korábban operált bokatörése átépült, fémkivétel szóba jön, mely miatt csütörtöki napon délelőtt kontroll céljából jelentkezzen az ambulancián.

A sérülést követően a felperes telefonon felhívta II. tanú területvezetőt és elmondta, hogy a lépcsőn elesett, balesetet szenvedett. Elmondta azt is II. tanúnak, hogy platina van beültetve a lábába, ami elmozdulhatott.

2014. június 5-én egy jegyzőkönyv készült, amelyet a felperes aláírt. A jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy a felperes a Szakiskola1 lépcsőjét takarította és a földszint és az első emelet között tartózkodott, ahogy akart lépni a lépcsőre, egy rossz lépés következtében a bal bokája maga alá fordult, és zúzódást szenvedett, a balesetnek nem volt szemtanúja.

II. tanú 2014. június 13. napján munkabaleseti jegyzőkönyvet vett fel, melyben a következőket rögzítette, "Felperes, a továbbiakban sérült, a Város1 Szakiskola1 lépcsőjét takarította. A földszint és az első emelet között tartózkodott, ahogy akart fellépni a lépcsőre, nem figyelt, egy rossz lépés következtében bal bokája maga alá fordult, és sérülést szenvedett. A balesetnek nem volt szemtanúja. A balesetet követően értesítette a szolgáltatásvezetőt, II. tanút. Majd ezt követően a Város1 kórház sürgősségi osztályára ment, ahol megvizsgálták és ellátták sérülését. A lépcső száraz, megfelelő műszaki állapotú volt, a sérült munkavédelmi cipőt viselt."

A munkabaleseti jegyzőkönyvvel kapcsolatban a felperes a Kormányhivatal1 Szakigazgatási Szerve1 Felügyelőség1-hez fordult. A felügyelőség Város1-ben, 2015. március 25. napján kelt Szám2 számú határozatában megállapította, hogy lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alperestől, mint munkáltatótól 2014. augusztus 22-én a felügyelőségre érkezett munkabaleseti jegyzőkönyv ellenőrzése során megállapítható volt, hogy a felperes munkabalesetének kivizsgálását nem megfelelően végezték el, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése nem felel meg a hatályos jogszabályban előírtaknak, ezért kötelezte a munkáltatót, hogy felperes munkavállaló 2014. június 3-án történt munkabalesetét a hatályos jogszabályok szerint vizsgálja ki, a munkabalesetről készült jegyzőkönyvet a hatályos jogszabály szerint töltse ki és azt a sérültnek, és a Kormányhivatal1 Munkavédelmi és Szakigazgatási Szerve1 Felügyelőség1-re ismét küldje meg.