A Székesfehérvári Törvényszék Bf.29/2017/7. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. Bírók: Czikajló Ádám, Nyíri Zoltán, Veszeli Éva

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság B.660/2015/17., *Székesfehérvári Törvényszék Bf.29/2017/7.*, Kúria Bfv.75/2020/13.

***********

Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Bf.29/2017/7. szám

A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a Székesfehérváron a 2017. évi október hó 31. és 2018. évi január hó 25. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári Járásbíróság 2017. évi január hó 24. napján kihirdetett 3.B.660/2015/17. számú ítéletét megváltoztatja:

A vádlott cselekményét becsületsértés vétségének (Btk. 227.§. (1) bekezdés a., pont) minősíti.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.

I n d o k o l á s

A járásbíróság vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében (Btk. 226. § (1) bekezdés). Ezért őt megrovásban részesítette. Ezen túlmenően rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú határozattal szemben a vádlott jelentett be tartalma szerint felmentést célzó perorvoslatot.

A törvényszék nyilvános fellebbezési tárgyaláson (Be. 363. § (2) bekezdés b./ pont) vizsgálta meg a járásbíróság vádlotti fellebbezéssel támadott ítéletét és eljárását.

Az elsőfokú bíróság a Be. XXIII. Fejezetében külön eljárásként szabályozott magánvádas eljárás szabályait betartotta.

Mégis eljárása során a Be. bizonyítás felvételére vonatkozó rendelkezései figyelmen kívül hagyásával hallgatta ki tanúként H.P-t és F.B-t.

A Be. 82. § (1) bekezdés b./ pontja értelmében ugyanis megtagadhatja a tanú-vallomástételt az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A Be. 2012. január 1. napjától hatályos 293. § (3) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy amennyiben megállapítható, hogy a tanú a vallomásban magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, a tanút a Be. 82. § (1) bekezdés b./ pontjában meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni kell.

A figyelmeztetés illetőleg a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvi rögzítése elengedhetetlen. Ennek hiányában a szóban forgó tanúvallomás kirekesztendő a bizonyítás anyagából, törvényes bizonyítékként figyelembe venni nem lehet (Be. 82. § (2) bekezdés; Be. 293. § (3) bekezdés).

A 11. és 14. sorszámú jegyzőkönyvek tanúsága szerint a járásbíróság a 2016. június 28. napján és 2016. október 27. napján megtartott tárgyalás alkalmával magánvádló tanút egyáltalán, míg H.P. tanút nem teljes körűen figyelmeztette relatív mentességi jogára, holott ezen személyek vonatkozásában a becsület csorbítására alkalmas - magánvád tárgyát képező - tényállítás tartalmából következően nyilvánvalóan felmerült annak lehetősége, hogy az adott kérdésre történő válaszadással önmagukat vagy hozzátartozójukat bűncselekmény elkövetésével fogják vádolni.

A fent írtak okán a megjelölt személyi bizonyítékok nem képezték a tárgyalási anyag részét, törvényes bizonyítékként nem voltak értékelhetők.

Az első fokon megállapított tényállás a jelzett eljárási szabálysértéssel összefüggésben felderítetlenségben (Be. 351. § (2) bekezdés a./ pont) megnyilvánuló - másodfokon kiküszöbölhető - megalapozatlanságban szenvedett.

A törvényszék az elsőfokú bíróság által megvalósított eljárási hiba és az ennek folyományaként jelentkező megalapozatlanság reparálása (Be. 353. § (1) bekezdés) érdekében az ügyben nyilvános fellebbezési tárgyalást tűzött ki, bizonyítás felvételét rendelte el, melynek keretében a törvényes figyelmeztetések elhangzását követően ismételten tanúként hallgatta ki a fent nevezett személyeket.

A másodfokú bíróság előtt vádlott lényegében megismételte az elsőfokú eljárásban előterjesztett védekezését, arra hivatkozott, hogy a lakásszövetkezet igazgatóságának küldte el az e-mailt. Más tisztségviselőkhöz, így például F.B-hoz el sem juthatott volna a levél. Annak az álláspontjának is hangot adott, hogy a szóban forgó elektronikus levél elküldésével lényegében a kritikus véleményét fogalmazta meg, amelyhez törvényes joga volt.

A vádbeli időszakban és azóta is a Sz-i X. sz. Sz. önálló képviseletére feljogosított ügyvezető igazgató - magánvádló- illetőleg a lakásszövetkezet gazdasági vezetője - H.P. - egymást erősítő tartalmú tanúvallomást tettek a másodfokú bíróság előtt.

A vádlott védekezését minden tekintetben cáfolták, egyúttal érdemben reflektáltak a terhelt által a lakásszövetkezet törvényes működésével kapcsolatban hangoztatott aggályokra, és bemutatták azt a folyamatot is, ami végül a vádlottal szembeni büntetőfeljelentés megtételéhez vezetett.

H.P. tanúvallomásában előadta, hogy a lakásszövetkezet száznegyvenhat lépcsőházat üzemeltet. A könyvelés lépcsőházi szinten történik. A szövetkezetnél készítenek gazdasági beszámolót. Egy könyvvizsgált szervezetről van szó, ami a számviteli törvény előírásai szerint működik.

H.P. tanú vádlott ellenséges viselkedésének okát abban látta, hogy szerinte a terhelt nem látta át a lakásszövetkezeti gazdálkodás komplex összefüggéseit. A becsület csorbítására alkalmas tényállításokat tartalmazó levél megírásának hátterében H.P. tanúvallomása értelmében az állt, hogy vádlott az általa lakott, illetőleg a szomszédos lépcsőház között szükségszerű összefüggéseket keresett, holott a dolog természetéből fakadóan e két lépcsőház gazdálkodásának eredménye nem lehet azonos. Nem ugyanazok ugyanis az e két egység vonatkozásában felmerülő kiadások, illetve befizetések.

H.P. arra is hivatkozott, hogy nem tudta megértetni vádlottal, hogy a közös költség a tulajdonos általi befizetéssel a szövetkezet, mint jogi személy vagyonát képezi.

H.P. tanú hangsúlyozta, hogy a lakásszövetkezetnél minden a létesítő okiratban foglaltak szerint zajlott, a tagoknak különböző fórumokon, így például a küldöttgyűlésen, tagértekezleteken lehetőségük van megjelenni, hozzáférhetnek az előző évre vonatkozó gazdasági adatokhoz, információkhoz. Ő és munkatársai mindig igyekeztek időben tájékoztatni az érintetteket az adott évvel kapcsolatos változásokról. A küldötteknek lehetőségük van a következő évben tervben szereplő adatokról tájékozódni, ezzel összefüggésben észrevételeket tehetnek, illetőleg kérdéseket intézhetnek a szövetkezethez, annak működésével kapcsolatban.

H.P. tanú vallomásában kitért arra is, hogy a 2014. novemberi rágalmazó levél kézhezvételét megelőzően többször találkozott vádlottal. Minden egyes alkalommal - így a 2014 szeptemberében kelt írásos levélben is, melyben a magánváddal érintett 2013-as évre vonatkozó gazdasági beszámolóval kapcsolatos terhelti kérdést válaszolta meg legjobb tudásához mérten - kísérletet tett arra, hogy eloszlassa a vádlott aggályait. Ezt a gyakorlatot követte akkor is, amikor gazdasági vezető volt, és akkor is, amikor főkönyvi könyvelőként dolgozott.