A Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20477/2013/5. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 224. §, 253. §, 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt.) 43. §, 44. §] Bírók: Bányai Tamás, Csejtei Péter, Sifter Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Nagykanizsai Járásbíróság P.20087/2013/2., *Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20477/2013/5.*, Kúria Pfv.21820/2013/6., 13/2024. (V. 30.) AB határozat

***********

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Pf.20.477/2013/5. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság "Az ügyész" (képviseli: a felperes neve, felperes címe, felperesi képv. neve főügyészségi ügyész), mint felperesnek, a alperesi jogi képv. neve ügyvéd (alperesi jogi képv. címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen ebtartástól való eltiltás iránt indított perében a Nagykanizsai Járásbíróság 8.P.20.087/2013/2. számú ítélete ellen 3. sorszámon előterjesztett alperesi fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a keresetet elutasítja, az alperes illeték megfizetésére való kötelezését mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 39.000.- (harminckilencezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest az ebtartástól eltiltotta, kötelezte, hogy fizessen meg az állam javára 21.000.- Ft feljegyzett illetéket.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes, illetve ismerőse, a perben félként nem szereplő alperes ismerőse neve 2011. január 7. napján az alperes keverék kutyáját oly módon kívánta visszavinni az alperes az események helyszíne helységneve melletti majorjába, hogy az állatot egy személygépkocsi vonóhorgához kötötte, majd 10-20 km-es sebességgel elindult, az út során a kutya elesett, ekkor az autó ennek észleléséig az út aszfaltburkolatán húzta, ennek következtében a kutya 14-21 nap alatt gyógyuló súrlódásos sérüléseket szenvedett. Emiatt az alperest, illetve alperes ismerőse nevet a Zalaegerszegi Törvényszék jogerős ítéletével egy-egy évre próbára bocsátotta, illetve az alperessel szemben az állatvédelmi hatóság is kiszabott 5.000.- Ft állatvédelmi bírságot.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes magatartásával kétséget kizáró módon megvalósította az állatkínzást azzal, hogy az ebet kíméletét nem biztosító módon kívánta mozgatni, az alperes ezen felelőtlen magatartásával az állatnak sérüléseket okozott, így az alperest indokolt ezen magatartása okán az ebtartástól eltiltani.

Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes annak megváltoztatását kérte, elsődlegesen akként, hogy a másodfokú bíróság utasítsa el a keresetet, a másodlagos kérelem arra irányult, hogy a másodfokú bíróság az eltiltás időtartamát egy napra mérsékelje.

Az alperes fellebbezésében előadta, álláspontja szerint jelen ügyben az ügyész által indított perben is alkalmazandóak az Ávtv. 43.§ /9/ és /10/ bekezdésében foglaltak, tehát az állattartástól való eltiltásra akkor van a bíróságnak lehetősége, ha az állattartó magatartásával állatának maradandó egészségkárosodását okozza, vagy esetlegesen az állat elpusztul. Jelen perbeli esetben ugyanakkor a fellebbezés szerint a büntető eljárás során keletkezett iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes kutyája csupán súrlódásos sérüléseket szenvedett az alperes cselekménye következtében, ennek gyógytartalma 14-21 nap, következésképpen az állat maradandó egészségkárosodást nem szenvedett, így az alperes nem tiltható el az ebtartástól.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi fellebbezés elbírálásánál mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy az Ávtv. 44.§ /2/ bekezdése az ügyészt kétséget kizáróan feljogosítja a kereset indítására az állattartástól való eltiltás érdekében, ugyanakkor a törvény ezen eljárásra további részletszabályokat nem tartalmaz. Minthogy ugyanakkor az Ávtv. 43.§ /9/ és /10/ bekezdése meghatározza, hogy állatvédelmi eljárásban az állattartó milyen feltételek fennállása esetén tiltható el az állattartástól, a másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy ezek a szabályok az ügyész által indított perre is alkalmazandóak, semmi sem indokolja ugyanis azt, hogy az ügyész által indított eljárásokban az általános szabályoktól eltérő tényállási elemek legyenek irányadóak az állattartó esetleges állattartástól való eltiltására.

A másodfokú bíróság meggyőződése szerint tehát az ügyész által indított peres eljárásban is abban az esetben kerülhet szóba az állattartó ezen tevékenységtől való eltiltása, ha megvalósulnak az Ávtv. 43.§ /9/ és /10/ bekezdésében írt feltételek, tehát, hogy az állattartó magatartása okán az állat maradandó egészségkárosodást szenvedjen, vagy esetleg annak elhullása bekövetkezzék.