A Fővárosi Ítélőtábla Bf.350/2022/42. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 176. § (3) bek.] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Ignácz György, Raczky Katalin

A határozat elvi tartalma:

A vádlott távollétében meghozott elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése másodfokú eljárásban elfogatóparancs alapján a kézrekerült vádlott új vallomása alapján.

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.350/2022/42.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2023. május 3. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta, és nyilvánosan kihirdette az alábbi

VÉGZÉST:

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2022. szeptember 2. napján - a vádlott távollétében - kihirdetett 14.B.359/2020/78. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A 2018. június 7. napjától 2018. június 8. napjáig őrizetben, 2018. június 9. napjától 2019. április 9. napjáig letartóztatásban volt, majd 2019. április 10. napjától 2021. december 10. napjáig bűnügyi felügyelet alatt állt, azt követően ismeretlen helyen tartózkodó, 2023. február 21. napjától átadási letartóztatásban, majd 2023. március 17. napjától 2023. március 20. napjáig őrizetben volt, azóta letartóztatásban lévő

Terhelt1 vádlott - aki város2-ben született, születési dátum. napján

anyja neve: név1

személyi azonosító okmányának száma: igazolványszám1

lakcíme: lakcim11

letartóztatását a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig vagy - fellebbezés esetén - a Kúriának a letartóztatás tárgyában hozott határozatáig fenntartja.

INDOKOLÁS

[1] A Fővárosi Törvényszék a 2022. szeptember 2. napján - a vádlott távollétében - kihirdetett 14.B.359/2020/78. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulat, (3) bekezdés] miatt mint különös visszaesőt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.10.671/2013/47. számú ítéletével kiszabott 3 év 6 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot, és rendelkezett a vádlott által letartóztatásban és bűnügyi felügyelet hatálya alatt töltött idő beszámításáról. Az elsőfokú bíróság a vádlottól lefoglalt készpénzre és karórára vagyonelkobzást rendelt el, továbbá rendelkezett az egyéb bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védő elsődlegesen téves minősítés és részbeni megalapozatlanság miatt, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

[3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2022. november 17. napján kelt BF.708/2021/10. számú átiratában azt az álláspontot fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést követett el, amely akadályát jelenti a büntetőügy érdemi felülbírálatának. Ez az eljárási szabálysértés abban nyilvánult meg, hogy az elsőfokú bíróság a 2022. május 13. napjára kitűzött tárgyalásra a vádlottat nem idézte meg hirdetményi úton. Mivel a vádlott idézése elmaradt, az elsőfokú bíróság olyan személy távollétében tartott tárgyalást, akinek a jelenléte kötelező lett volna. Ezt a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem észlelte, így nem is orvosolta. Mivel az ügyészség álláspontja szerint az eljárási szabálysértés a másodfokú eljárásban nem orvosolható, arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[4] A védő fellebbezésének írásos indokolásában egyetértett az ügyészség hatályon kívül helyezésre irányuló indítványával. Ezen túl érdemben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlan tényállást állapított meg arra figyelemmel, hogy nem Terhelt1 vádlott vallomását vette alapul, amelyet - a védő álláspontja szerint - a kihallgatott tanúk vallomásai nem cáfoltak meg. Hangsúlyozta, hogy ebben a vádlott magáénak ismerte el a kannabiszt, de elismerte azt is, hogy tudott arról, miszerint a tárolóban talált kábítószer az általa "tanú9ként" megjelölt személyé. A védő részletesen elemezte a tanúvallomásokat, és levezette azt, hogy egyik sem alkalmas a vádlott szavahihetőségének kétségbe vonására. tanú1 tanú vallomása kapcsán arra mutatott rá, hogy a tanú több tényre is eltérő tartalmú vallomást tett, és ezeket az ellentmondásokat nem magyarázta meg, így a szavahihetősége kétséges. Összességében a védő arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntettében állapítsa meg a vádlott bűnösségét, és a kiszabott büntetést mérsékelje.

[5] A vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú eljárásban eredményre vezettek, ezért az ítélőtábla a Be. 752. § (1) bekezdése alapján tárgyalást tűzött ki, azon a vádlottat kihallgatta, és ismertette a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét.

[6] A másodfokú bíróság által tartott tárgyaláson előadott perbeszédében az ügyész fenntartotta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványát azzal kiegészítéssel, hogy az is eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a távollétes eljárásra irányuló ügyészi indítvány beszerzése előtt gondoskodik a vádlott hirdetményi idézésről.

[7] A védő perbeszédét az írásban benyújtott fellebbezésével lényegében egyező tartalommal adta elő. A tárgyalás alapján kiegészítette azzal, hogy a vádlott megjelölte "tanú9" személyét és elérhetőségét, így az elsőfokú ítélet azon érve megdőlt, amely szerint a vádlott azért nem szavahihető, mert nem közölte ezeket az adatokat.

[8] Terhelt1 vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában a büntetés enyhítését kérte.

[9] Az ügyészségnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése más okból eredményre vezetett.

[10] A vádlott és a védő fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást támadta, így a Be. 590. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság által végzett felülbírálat terjedelme teljes volt, vagyis az kiterjedt az ítélet megalapozottságára, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseire, valamint az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartására is. A Be. 750. § (4a) bekezdése szintén az elsőfokú ítélet teljes körű felülbírálatát alapozza meg.

[11] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok szinte maradéktalan betartásával folytatta le az eljárást, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát - szemben az ügyészség álláspontjával - nem vétett.