A Pécsi Ítélőtábla Pf.20196/2010/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §] Bírók: Kutasi Tünde, Lábady Tamás, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék P.20571/2008/38., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20196/2010/9.*

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.196/2010/9. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Magyar Anikó ügyvéd (7100 Szekszárd, Arany János utca 18.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a G. Horgos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Gerginé dr. Horgos Lívia ügyvéd, 1055 Budapest, Balaton utca 12.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Klamár István jogtanácsos (7101 Szekszárd, Pf. 86.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, és a dr. Goldea Zsuzsanna ügyész által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság 2010. február 23. napján kelt 10.P.20.571/2008/38. számú ítélete ellen a felperes részéről 39. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 128.700 (százhuszonnyolcezer-hétszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes rendőrségi és ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése címén az alpereseket 2.372.494 forint kártérítés, és ennek 2007. január 3. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy a III. rendű alperes fokozott felügyelete mellett folyt nyomozati eljárásban az I-II. rendű alperesek késlekedtek azokkal a nyomozati cselekményekkel, amelyekkel a 2005. december 2. napján lefoglalt 11.780.000 forint eredetét tisztázhatták volna. A tulajdonát képező készpénz indokolatlanul hosszú ideig tartó lefoglalása miatt 2006. augusztus 25. napját követően a Maharadzsa és Sanghai Express befektetési alapok által nyújtott kedvező befektetési lehetőségektől elesett, és ezáltal a keresetben megjelölt összegű kárt szenvedte el. A kártérítésen túl igényt tartott még a lefoglalt összeg 2005. december 2. napjától 2006. augusztus 25. napjáig járó kamatára 608.124 forint összegben.

Az I. rendű alperes a per tartama alatt megfizette a felperesnek a lefoglalt összeg 2006. február 28. napjától 2007. január 3. napjáig járó késedelmi kamatát, összesen 660.426 forintot. Az alperesek ezt meghaladóan a jogellenes és felróható magatartásuk, illetve mulasztásuk hiányára hivatkozással a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 175.863 forintot, és ennek 2006. február 28. napjától járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte az elsőfokú perköltség, valamint a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a lefoglalt készpénz eredetének ellenőrzése során az alperesek kárfelelősségét megalapozó mulasztás nem történt. Az I-II. rendű alperesek - a III. rendű alperes fokozott ügyészi felügyelete mellett - az alapos gyanúval érintett cselekmények felderítésével párhuzamosan vizsgálták a felperes bankszámláinak forgalmát, feltárták a különböző családi kapcsolatokat, amelyek mindegyike összetett és időigényes feladat volt. A felperes saját előadása szerint a 11.780.000 forintot otthonában tartotta, amely a kereset szerinti hozamot eredményező befektetési gyakorlatot önmagában cáfolja. A lefoglalással nem érintett mintegy 10.000.000 forint összegű megtakarításának befektetésére pedig a felperes csak hivatkozott, azt kétséget kizáró módon bizonyítani nem tudta. A II. rendű alperest a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003.(V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet 89.§-ának (1) bekezdése alapján - amely a lefoglalt készpénz jogosult részére történő kiutalása esetére a lefoglalás jogszerűségétől és a jogalkalmazó szerv felróhatóságától függetlenül késedelmi kamatfizetési kötelezettséget állapít meg - a 2005. december 2. napjától 2006. február 27. napjáig terjedő időre összesen 175.863 forint megfizetésére kötelezte.