A Szekszárdi Törvényszék P.20571/2008/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §] Bíró: Imre Zita

Tolna Megyei Bíróság

10.P.20.571/2008/38. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tolna Megyei Bíróság a dr. Magyar Anikó ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a Gerginé dr. Horgos Lívia ügyvéd (cím.) által képviselt I. r. alperes neve és címe székhelyű I. r., a ......... jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve és címe székhelyű II. r., ....... III.rendű alperes neve által képviselt III.rendű alperes neve III.rendű alperes címe székhelyű III. r. alperesek ellen kártérítés iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 175.863,- (egyszázhetvenötezer-nyolcszázhatvanhárom) forintot és ennek 2006. február 28. napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

a meghaladó keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r., a II. r. és a III. r. alpereseknek személyenként 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak, az illetékügyekben eljárni jogosult adóhatóság felhívására fizessen meg 142.350,- (egyszáznegyvenkettőezer-háromszázötven) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Pécsi Ítélőtáblához. A fellebbezést a Tolna Megyei Bíróságnál lehet benyújtani 5 egyező példányban.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a peres felek előadása, okirati bizonyítékok, nyomozati iratok, tanúvallomások alapján a következő tényállást állapította meg.

A II. r. alperes ....... 107/2005.bü. szám alatt ismeretlen tettes ellen indított bűnügyben 2005. december 2. napján házkutatást tartott a felperes édesapjának, név és cím szám alatti ingatlanán, utóbb panaszát a ...-i Városi Ügyészség B.3151/2005/14-VI. számú határozatával elutasította. L.D. a családi házon belül megjelölte azt a szobát, amely P. Gy. használatában van, a nyomozók a házkutatást ebben a helyiségben folytatták, mert a nyomozati cselekmény célja a P. Gy. cégével kapcsolatos iratok, bizonyítékok felkutatása és lefoglalása volt. A helyiségben egy pénzkazettát leltek fel, valamint iratokat, az édesapja telefonhívására hazaérkező felperes a rendelkezésére álló kulccsal a pénzkazettát kinyitotta, közölte a benne lévő összeg nagyságát. A II. r. alperes ezt követően a bankjegyeket lefoglalta, mindösszesen 11.780.000,- forintot, ezen kívül összetűzött iratkötegben bankszámlakivonatokat, szerződéseket, számlákat, meghatalmazásokat, és azokat bűnjelként kezelte.

A nyomozati cselekmény előzménye az volt, hogy a II. r. alperes csalás bűntette miatt elrendelt nyomozás során alapos gyanú merült fel arra, hogy csökkent munkaképességű személyek után járó bérkiegészítési célú állami támogatás jogosulatlan megszerzése érdekében folyik P. Gy. és B. J. A. által alapított KT Kft-nél a tevékenység.

A II. r. alperes a felperest 2005. december 13. napján tanúként kihallgatta, ahol beszámolt arról, hogy volt férje, P. Gy. rendelkezésére bocsátotta a ..... melletti ...-on tulajdonát képező ingatlant, elmondta ismereteit P. Gy. vállalkozásáról, a P. Gy. részére 2005. augusztusában adott 4.860.000,- forint kölcsön tényét, a pénz eredetét, a kölcsön visszafizetésének tényét. Beszámolt arról, hogy a 2005. december 2. napján lakásukon a cím szám alatt lefoglalt 11.780.000,- forint összeg - melyet P. Gy. használatában lévő szobában foglaltak le - a felperes tulajdona, családja megtakarított pénze, amelyhez P. Gy. nek semmi köze nem volt, az részben takarékosságának eredménye, részben korábbi házassága (első férje, P. J.) vagyonmegosztásából neki járó összeg.

A II. r. alperes 2006. február 27. napjáig folytatta a nyomozást, ezt követően az eljárást az I. r. alperes folytatta kijelölés alapján. A nyomozás mindvégig a III. r. alperes ügyészi fokozott felügyelete mellett történt, pénzintézetek, hatóságok megkeresésére, több száz tanú kihallgatására terjedt ki, majd vádemelés után az eljárás jelenleg jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és más bűncselekmények miatt a .... Megyei Bíróságon 10.B.200/2008. szám alatt van folyamatban.

2006. július 23-i keltezéssel a felperes kérelmet terjesztett elő a szülei házában 2005. december 2. napján házkutatás során lefoglalt összeg, 11.780.000,- forint és kamatai kiutalása iránt, mely kérelmet az I. r. alperes 2006. december 13. napján iktatott. A 2006. december 14. napján kelt 29052-39/2006.bü. számú határozatával az I. r. alperes a 11.780.000,- forint készpénz lefoglalását megszüntette és a felperes részére kiutalni rendelte azzal az indokkal, hogy a nyomozóhatóság a pénz eredetével kapcsolatosan semmiféle olyan tény, adatot, illetve egyéb bizonyítékot feltárni nem tudott, ami felperes neve kérelmében előadottakat cáfolni tudta volna, illetve igazolni tudta volna azt, hogy a lefoglalt 11.780.000,- forint készpénz bűncselekményből származna. 2007. január 3. napján a 11.780.000,- forint a felperes részére kiutalásra került.

A felperes a ...-i Városi Bíróságon 20.Pk.51.382/2007. szám alatt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az I. r. alperessel, mint kötelezettel szemben 1.718.992,- forint és ennek 2007. január 5. napjától a késedelmi kamata megfizetése iránt, mely jogcímként a lefoglalt és visszautalt pénzösszeg után 2005. december 2. napjától esedékes késedelmi kamatot tüntetett fel. Áttétel után a fizetési meghagyást a ...-i Városi Bíróság Pk.51.373/2007. szám alatt bocsátotta ki, majd a kötelezett ellentmondása folytán indult perben a felperes kereseti kérelmét összegszerűségében felemelte, jogcímében módosította, személyi hatályában kiterjesztette, ami miatt a per többszöri áttétellel volt érintett. A felperes módosított és személyi hatályában kiterjesztett keresetének jogcíme az volt, hogy az alperesek felróható jogellenes eljárása miatt kártérítési igényt érvényesít elmaradt haszon címén állítva, hogy az alperesek késlekedtek a lefoglalt készpénz kiutalásával, emiatt a 11.780.000,- forint tőkéjét nem tudta a pénzpiacon kedvező módon befektetni, emiatt az elmaradt jövedelme nem a banki kamat mértéke, hanem annál jóval nagyobb. Így utalt arra, hogy a MS Expressz alapokba történő befektetés esetén 2.372.494,- forint hozama lett volna, de gazdasági szakértő kirendelését kérte annak kimunkálására, hogy a lefoglalás időtartama alatt az adott fizetési kötelezettséget is számításba véve milyen hozama lett volna.

Az I. r. alperes először a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás tartalmának megfelelően a kereset elutasítását kérte, majd a per tartama alatt a 11/2003. (V.8.) IM-BM-PM rendelet 89. §-ára utalással 2006. február 28. napjától - 2007. január 3. napjáig terjedő időre mindösszesen 660.426,- forintot késedelmi kamatként a felperes részére megfizetett, felróható jogellenes károkozást, mulasztást, jogsértő hatósági magatartást azonban nem ismert el, kártérítés címén a kereset teljes elutasítását kérte.