A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20348/2017/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.21656/2016/7., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20348/2017/6.*, 3062/2018. (II. 20.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.348/2017/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szikinger István ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, az alperesi képviselő neve (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2017. február 10. napján meghozott 11.P.21.656/2016/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett és Pf.3. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperessel szemben a alperes neveen .../2015. ügyszám alatt emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban. Felperes és IV. rendű vádlott a büntetőeljárás során az eljáró bíróval szemben kizárás iránti kérelmet terjesztett elő részletezve azt, hogy az eljáró bíró mely eljárási szabálysértései utalnak a bíró elfogult eljárására. A alperes neve a .../2016/2. számú 2016. augusztus 12. napján meghozott végzésével az eljáró bíró kizárását megtagadta. Tájékoztatta az eljárás alanyait, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben sérelmezhető.

Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a .../2016. számú eljárása során megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát. Kérte alperes eltiltását a további jogsértéstől, kérte a megfelelő módon történő elégtételadást. Kérte az alperes kötelezését 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben való marasztalását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A le nem rótt illetékről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

A kereset elbírálásánál a Ptké. 8. § (1) bekezdését, a Ptk. 2:43. §-át, az Alaptörvény Szabadság és Felelősség fejezetének XXVIII. cikkét, annak (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését hívta fel. Rámutatott, hogy jelen esetben a hivatkozott és csatolt határozatokból megállapítható, hogy a felperes kizárás iránti kérelmét alperes az erre irányadó eljárási szabályok betartásával, kellően részletesen indokolt határozatával bírálta el. A tisztességes elbírálás nem azt jelenti, hogy a felperes 23 oldalas kizárás iránti kérelmének tételesen minden egyes gondolatát, minden egyes mondatát értékelni kell és arra választ is kell adni. A kérelmet tartalma alapján kell elbírálni, a fő hivatkozások mentén kell arról dönteni, ez pedig a határozatban megtörtént. A kizárás iránti kérelem elbírálása nem áll másból, mint a kérelemből, az eljáró bíró nyilatkozatának beszerzéséből, majd a döntésből. Nincs további eljárási cselekmény, bizonyításra sem kerül sor. Ebből eredően a tisztességes eljáráshoz való jog ezen eljárás és határozathozatal során nem sérült. Hangsúlyozta, hogy a kizárás iránti kérelem elbírálása önálló nemperes eljárás, ezért az alapüggyel kapcsolatos kifogások vagy annak állított tisztességtelensége jelen perben közömbös.

Felhívta a Fővárosi Ítélőtábla .../2012/4. számú határozatát. Érvelése szerint kizárólag az alapügyben és a jogorvoslati eljárásokban eljáró büntető bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, hogy az eljárás során biztosított volt-e a tényállás kellő felderítése, a mentő körülmények feltárása, az eljárásban részt vevők számára jogaik büntetőeljárási törvényben rögzített szabályoknak és elveknek megfelelő gyakorlása. A polgári ügyben eljáró bíróság arra nem folytathat bizonyítást, hogy a nyomozás során a bizonyítékokat hivatali visszaéléssel a hatóság eltüntette-e, ezen bizonyítékok a felperes felmentését eredményezhették-e. Az eljárásban okszerűtlen, jogszabályellenes, tisztességtelen magatartás nem volt igazolt, a felperes által felhívott körülmények nem minősíthetők kirívó jogalkalmazási hibának. Álláspontja szerint a kirívó jogalkalmazási hiba, az okszerűtlen, jogszabályellenes, tisztességtelen eljárás eredményezhet személyiségi jogi sérelmet, ilyen jogsérelem azonban ebben az eljárásban nem következett be. A felperes tanúbizonyítási indítványának teljesítését az elsőfokú bíróság mellőzte, szükségtelennek tartotta ugyanis az eljáró bírák tanúkénti meghallgatását, ettől további érdemi adat felderítése nem volt várható. A fentiekre tekintettel a keresetet elutasította, a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt kereseti illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-a és 14. §-a értelmében akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Alperesnek perköltség iránti igénye nem volt, a határozathozatalt e körben a bíróság a Pp. 78. § (2) bekezdése szerint mellőzte.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 249. §-ában írtak alkalmazása mellett bizonyítás felvételét követően változtassa meg, a felperes keresetének teljes egészében adjon helyt.

Másodlagosan indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróságot utasítsa a per újabb tárgyalására, újabb határozat meghozatalára. Ebben az esetben az elsőfokú ítéletet hozó bírót az eljárásból kérte kizárni. Kérte, hogy az alperest kötelezze perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet szerint a tisztességes eljáráshoz fűződő jog a régi és az új Ptk. szerint is személyiségi jognak minősül. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a polgári ügyekben eljáró bíróság nem folytathat bizonyítást arra, hogy a büntető ügyben eltüntetett-e valaki vélelmezhetően mentő bizonyítékot, bizonyítási eszközt. Ebben az esetben sérül az Alaptörvény XXVIII. cikkben megerősített jog a bírósághoz fordulásra. A személyiségi jogok megsértéséről és annak jogkövetkezményeiről kizárólag a polgári bíróság dönthet. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, akár csak az érdemi bizonyítás mellőzésével, akkor nem érvényesül a tisztességes eljárás alaptörvényi és nemzetközi jogilag is garantált követelménye. A bíróság érdemi tárgyalásra alkalmasnak minősítette a keresetet, ezért nem mellőzhette volna az érdemi bizonyítást. A Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére az elsőfokú bíróság érdemben nem adott választ arra a kérdésre, hogy a kizárás ügyében lefolytatott eljárás jogszerű volt-e, tisztességes voltának érdemi indokolását nem adta meg.