A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31547/2013/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MÉDIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 12. §] Bíró: Sinka Ildikó Judit

éíööáóÉőÉőáFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

23.K.31.547/2013/9.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Koruhely Péter ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) ,

dr. Pokorádi Márta jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (cím) alperes ellen, médiaszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe........... (cím), mint a alperesi beavatkozó sajtóosztályának munkatársa (kérelmező) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft perköltséget, valamint az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 21.000,- (Huszonegyezer) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes, mint műsorszolgáltató által 2012. október 25-én 17:00 órakor kezdődött ..... című műsorszáma - egyebek mellett - a következőket tartalmazta: "A kereskedelemről szóló törvény módosítását kezdeményezi a ....... a lomizás visszaszorításának érdekében. A ............... szerint rengeteg olyan lakóház udvara működik telepként, ahol illegális kereskedelemből származó kábelek, autók, vasanyagok tárolása és szétbontása zajlik."

........, mint a alperesi beavatkozó sajtóosztályának munkatársa 2012. október hó 26-án kelt beadványával kérelemmel fordult a felperesi médiaszolgáltatóhoz a 2012. október 25-én 17:00 órakor kezdődött Híradó című műsorszámmal kapcsolatban. A kérelmező álláspontja szerint a műsorszám közzétételével sérült a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.) 12.§(3) és (4) bekezdésében foglalt követelmények. A felperesi műsorszolgáltató a kérelmező kifogására nem reagált, ezért az, 2012. november 05-én kelt beadványával az elsőfokú alperesi hatósághoz fordult.

Az elsőfokú alperesi hatóság értesítette a felperest az eljárás megindításáról, a felperes 2012. november 22-én kelt nyilatkozatában ismertette álláspontját és kérte a kérelmező kérelmének elutasítását.

Az elsőfokú hatóság a MN/29898-6/2012-es számú, 2012. december 17-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperesi médiaszolgáltató megsértette a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi tilalmat, ezért felhívta a felperest arra, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjon a jövőbeni jogsértésektől.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő.

A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperesi hatóság, a 396/2013. (III.06.) számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fenti műsorszám vonatkozásában megsértette az Mttv.12.§(3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeket azzal, hogy a ...... "..............." jelzővel illette.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, kérte, hogy a bíróság azt változtassa meg és a kérelmező kérelmét, mint megalapozatlant utasítsa el. A felperes keresetében előadta, hogy a támadott határozat a felperes jogi képviselője részére nem került kézbesítésre. A felperes keresetében rögzítette, hogy az alperes kétszeresen félreértelmezi a törvényt, egyrészről egy jelzős szerkezetet tévesen minősít értékelésnek, másfelől pedig a hírhez fűzött magyarázatként értékeli a mondatban szereplő jelzőt. A felperes keresetében hangsúlyozta, hogy a hírt és az ahhoz fűzött véleményt egymástól külön kell kezelni, illetve véleményt egy elhangzott szöveghez lehet fűzni, továbbá a jogszabály akként értelmezendő, hogy egy hírként felolvasott, korábban nyilvánosságra hozott hír tartalmát tilos magyarázattal ellátni. A felperes keresete szerint amennyiben a törvényalkotó azt kívánta volna szabályozni, hogy a hírben tilos bármilyen jelző - akár negatív, akár pozitív tartalmú - használata, akkor nyilvánvalóan ezt fogalmazta volna meg a törvényben. A felperes szerint nem tudható, hogy honnan eredezteti az alperes azt az álláspontját, hogy a perbeli műsorban a hírolvasó "saját véleményét" fejezte ki.

Az alperes ellenkérelmi nyilatkozatában fenntartotta a határozatban foglalt álláspontját, kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. Rögzítette, hogy a támadott alperesi határozat adminisztrációs hiba folytán nem a felperes jogi képviselőjének került kézbesítésre, utóbb azonban ezt a hibát orvosolták. Az alperes ellenkérelmi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Mttv. szabályozása nem a médiaszolgáltató, illetve a hírolvasók véleményének közzétételét tiltja, hanem a vélemény megfelelő közzétételének a módját szabályozza.

A bíróság a perben a kérelmező részére, az alperes pernyertessége érdekében való beavatkozást engedélyezte.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.