2010. évi CLXXXV. törvény

a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alaptörvény és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembevételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:[6]

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1)[7] A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.

(2)[8] A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül Magyarország területén letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket Magyarország területén hozzák,

c) a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató - médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő - munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik,

d) Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató - médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő - munkaerejének jelentős része, de a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, vagy

e) a médiatartalom-szolgáltató - médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő - munkaerejének jelentős része nem Magyarországon dolgozik, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(3)[9] A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül Magyarország területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem minősül letelepedettnek, ha Magyarország területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak Magyarország tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.

(4)[10] Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató Magyarország vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.

(5)[11] A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de Magyarország területére irányuló, illetve Magyarország területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.

(6)[12] A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyarország területére irányuló, illetve Magyarország területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.

(6a)[13] Amennyiben a 176-180. § alkalmazása során Magyarország és valamely más tagállam nem ért egyet abban, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a joghatósági vitáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.

(7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.

2. § (1)[14] A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyarország területén nyújtott, vagy a Magyarország területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.

(2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed

a)[15] a részben vagy egészben Magyarország területén telepített vagy Magyarország területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,

b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,

c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére,

d)[16] a kiadványokra.

(3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására.

(5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY ALAPELVEI

3. §[17] Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.

4. § A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.

5. §[18] A Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni.

6. § A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor.

7. § (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

8. § A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

MÁSODIK RÉSZ

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. § (1)[19] A médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni.

(3)[20] Azt a műsorszámot, amely hat éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4)[21] Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

(5)[22] Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(6)[23] Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.

(8)[24] A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait - amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja - a Médiatanács ajánlásban teszi közzé.

(9)[25] A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül - a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz.

(10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne.

(11)[26] A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotások vonatkozásában a mozgóképszakmai hatóság által elvégzett kategóriába sorolás a filmalkotások médiaszolgáltatók általi változatlan tartalommal történő bemutatása esetén - a (10) bekezdés szerinti kivétellel - mind a médiaszolgáltatókat, mind a Médiatanácsot köti, attól érvényesen eltérni csak a médiaszolgáltató (9) bekezdés szerinti kérelme alapján hozott határozatnak megfelelően lehet.

10. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban

a)[27] a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

b)[28] a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

c) a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé,

d) az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé,

e)[29] a VI. kategóriába sorolt műsorszám csak akkor tehető közzé, ha a médiaszolgáltató megfelelő műszaki intézkedéssel biztosítja, hogy a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy, ha a médiaszolgáltató valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető,

f) a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye,

g) a III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,

h) sportműsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.

(1a)[30] Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő, közzétételre vonatkozó előírások betartását, a műszaki intézkedések megfelelőségét, valamint az alkalmazott műszaki megoldások hatékonyságát a Médiatanács hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.

(2) Lineáris médiaszolgáltatásban

a) műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé,

b) a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.

(3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha

a) a II-III. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV-V. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között

kerül sor.

(4)[31] Az audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.

(5) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha[32]

a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy

c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között

kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.

(6)[33] Az (1) bekezdés c)-d), f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.

(7) A médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és teletextjében - amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével - szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

(8)[34] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lineáris médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal - így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából - nem kezelhetők.

11. § (1)[35] A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.

(1a)[36] A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok műsorkínálatában történő megjelenítésekor vagy a műsorszám felhasználó általi megtekintése előtt jól látható módon fel kell tüntetni a korhatár-kategória megjelölését.

(1b)[37] A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületen és - ha rendelkezik internetes honlappal - a médiaszolgáltató internetes honlapján szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

(1c)[38] Az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott előírások nem vonatkoznak azokra a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra, amelyek a 22. § (1b) bekezdése szerinti médiatanácsi ajánlás alapján alacsony árbevétellel rendelkező, illetve kisszámú közönséget elérő médiaszolgáltatónak minősülnek.

(1d)[39] Az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a médiaszolgáltató - erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan is biztosíthatja. Ilyen mentesítés legfeljebb három naptári évre engedélyezhető.

(2)[40] A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő műsorterjesztőnek - az Smtv. 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.

(2a)[41] Az Smtv. és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lekérhető médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal - így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából - nem kezelhetők.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.

11/A. §[42] Kiskorú személy médiaszolgáltatásban történő bemutatása során - az Smtv. 14. § (2) bekezdésében és 19. § (4a) bekezdésében foglaltakkal összhangban - kiemelt figyelmet kell fordítani a bemutatott kiskorú szellemi, lelki, erkölcsi, fizikai fejlődésének a védelmére. A kiskorút szerepeltető olyan műsorszám esetén, amelynek meghatározó témája bűncselekmény, megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorú bemutatása, az e műsorszámban alkalmazandó főbb elvi szempontokról a Médiatanács ajánlást tesz közzé.

Tájékoztatási tevékenység

12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.

(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.

(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.

(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

13. §[43]

A figyelem felhívása a sértő tartalmakra

14. §[44] A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban

15. §[45] Különleges jogrendben, valamint a honvédelemről szóló törvény szerinti váratlan támadás (a továbbiakban: váratlan támadás) esetén az Országgyűlés és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.

Kizárólagos közvetítési jogok

16. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint húsz százalékát - kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben vagy későbbi közvetítés útján, előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

(2)[46] Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját - nyilvános meghallgatást követően - a Médiatanács állítja össze. A listán szereplő események tekintetében a Médiatanács meghatározza azt is, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljön műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.

(3)[47] A (2) bekezdés szerinti lista összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény olyan legyen, amely

a) széles körben, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségében vált ki érdeklődést vagy általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a lakosság számára, így különösen a kulturális önazonosság erősítésében, és

b) egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében Magyarország versenyzőjének vagy csapatának részvételével zajlik vagy hagyományosan előfizetési díj megfizetése nélkül hozzáférhető, nagy nézettséggel rendelkező televíziós közvetítésen keresztül figyelemmel kísérhető.

(4)[48] A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista összeállítása és elfogadása nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve hatósági ügynek.

(5)[49] A (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti listát. A módosított lista tekintetében a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(6)[50] A (2) bekezdés alapján összeállított első lista hatálybalépése, illetve későbbi módosításának hatálybalépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

(7)[51]

17. § (1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemelten nagy jelentőséggel bíró - az érintett tagállam által előre rögzített és nyilvánosságra hozott listán szereplő - események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény (e bekezdés és a 18. § vonatkozásában a továbbiakban: Jegyzőkönyv) hatálybalépését követően szerzett kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

18. § (1)[52] Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből, az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló - Magyarország polgárainak legalább nyolcvan százaléka által előfizetési díj megfizetése nélkül is elérhető - lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára méltányos és ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni az esemény élőben vagy későbbi közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult.

(2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztüli közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet a Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett állam joghatósága alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek megfelelő, előfizetési díj nélkül is hozzáférhető, valamennyi műsorterjesztési mód figyelembevételével polgárainak legalább nyolcvan százaléka által elérhető - külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.

(5)[53] Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkérő, illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács negyvenöt napon belül dönt.

(6) A 16. § és a 18. § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Médiatanács nyilvántartása az irányadó.

Rövid híradás

19. § (1)[54] Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített - a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minősített - eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

(2) Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik audiovizuális médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy jelentőséggel bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak ezen audiovizuális médiaszolgáltatótól lehet igényelni.

(3)[55] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződést ésszerű feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerülő költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács negyvenöt napon belül dönt.

(4) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon választhatja ki a műsorszám - általa a rövid híradásban közzétenni kívánt - részleteit.

(5) A közzétehető részletek összesített időtartama nem haladhatja meg az érintett műsorszám időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerződés ennél hosszabb összesített időtartamú részletek közzétételét is lehetővé teheti.

(6) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban köteles megjelölni a kizárólagos közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a közzétételről.

(7) A műsorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem, kizárólag általános hír- és tájékoztató műsorszámok részeként tehető közzé. Amennyiben a lineáris audiovizuális médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásában is közzé kívánja tenni a rövid híradást, azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó műsorszámok azonosak egymással.

Műsorkvóták

20. §[56] (1) A médiaszolgáltató

a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani,

b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mű, legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mű bemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

(2)[57] A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának legalább harminc százalékát európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitenniük. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak biztosítania kell az európai művek hangsúlyos megjelenítését a műsorkínálatában.

(2a)[58] Az európai alkotásokkal összefüggő, (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Médiatanács kétévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.

(3)[59] A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének

a) több mint hatvan százalékát európai művek,

b) több mint felét magyar művek,

c) több mint tizenöt százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek

bemutatására köteles fordítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben a magyar művek közzétételére nézve előírt kötelezettség kizárólag a Magyarország területére irányuló médiaszolgáltatás tekintetében érvényesül.

21. §[60] (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.

(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok éves átlagban legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon.

(3)[61] Azok az 1990 előtt rögzített zenei felvételek, amelyek hangminőségét digitális eszközökkel a közzétételtől számítva öt évnél nem régebben javították, a (2) bekezdés vonatkozásában öt évnél nem régebben készült hangfelvételnek számítanak.

22. § (1) A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak

a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra,

b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra,

c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a műsorszámok a műsoridő jelentős részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az előírásokat a műsoridő adott részére nézve nem kell alkalmazni,

d) a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra,

e) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerül terjesztésre.

(1a)[62] Az európai alkotásokkal összefüggő, 20. § (2) bekezdésében meghatározott előírások nem vonatkoznak az alacsony árbevétellel rendelkező, illetve kisszámú közönséget elérő médiaszolgáltatókra.

(1b)[63] Az alacsony árbevétel mértékét és a kisszámú közönség fogalmát a Médiatanács egységesen határozza meg ajánlásában az Európai Bizottság e körben kiadott iránymutatásai alapján.

(2) A 20-21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató - erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan is elérheti. Ilyen mentesítés egy hatósági szerződésben egyszerre legfeljebb három naptári évre engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy a médiaszolgáltató - az előírt arányok eléréséig - köteles folyamatosan növelni médiaszolgáltatásában a magyar, az európai, valamint a független előállítóval készíttetett, általa közzétett művek arányát.

(3)[64] Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés - indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerződés indokolt esetben lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c) pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült művekkel teljesítse.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a műsorkvótákra vonatkozó szabályok betartása alóli általános mentesítés nem adható.

(5)[65] A 21. § (1) bekezdésében meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2) és (3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben a 21. § (1) bekezdése vonatkozásában meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.

(6)[66] Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. E rendelkezés kizárólag azokra az egyes műsorkvóta kötelezettségekre alkalmazható, amelyekre a médiaszolgáltató nem rendelkezik a 22. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatósági szerződésben rögzített mentesítéssel.

(7) A 20-21. § alkalmazásában a teljes műsoridő megállapítása során a hírműsorszámot, sportműsorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdekű közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni,

(8)[67] A lineáris médiaszolgáltató köteles havonta, az adott hónapot követő hónap utolsó napjáig, a lekérhető médiaszolgáltató a tárgyévet követő év január 31-ig adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidőben lehet benyújtani.

Kereskedelmi közlemények

23. § A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

24. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem sértheti az emberi méltóságot,

b)[68] nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, állampolgárságon, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,

c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére,

d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére,

e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét,

f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben,

g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződést, kivéve a vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt,

h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződést.

(2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,

b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,

c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására,

d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,

e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként,

f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez,

g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,

h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.

25. § A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást - a közzététel időpontja kivételével - a médiaszolgáltatásra.

A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása

26. § (1) A médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató - az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történő - megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a műsorszámmal egyidejűleg, a műsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.

27. § (1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom,

b)[69] olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta, egyéb dohánytermék, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon gyártása vagy értékesítése,

c)[70] a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélye nélkül szerencsejáték-szervezői tevékenységet végző vállalkozás.

(2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerűsítésével médiaszolgáltatást vagy műsorszámot nem támogathat.

(3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerűsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.

(4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

(5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során - beleértve az esemény előtt, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is - a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.

(6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely műsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban - az (5) bekezdés esetét kivéve - megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.

28. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható

a) hírműsorszám és politikai tájékoztató,

b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító

műsorszám.

(2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám.

(3)[71]

29. §[72] A médiaszolgáltatásban bemutatásra szánt filmalkotások központi költségvetési támogatását a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) határozza meg.

Termékmegjelenítés a műsorszámokban

30. § (1)[73] A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - megengedett.

(2)[74]

(3) Nem tehető közzé termékmegjelenítés

a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató,

b)[75] a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,

d) a vallási, illetve egyházi tartalmú

e)[76] a fogyasztói ügyekkel foglalkozó

műsorszámban.

(4)[77] A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:

a) cigaretta és egyéb dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta és utántöltő flakon,

b) olyan vállalkozás terméke, amelynek elsődleges tevékenysége az a) pont szerinti termékek valamelyikének gyártása vagy értékesítése,

c) jogszabály alapján nem reklámozható termék,

d) olyan gyógyszer, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe,

e)[78] a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.

31. § (1) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)[79] tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje, illetve lekérhető médiaszolgáltatás esetén a műsorkínálatban elfoglalt helye - nem alakítható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,

b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,

c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek.

(2)[80] A nézőket és hallgatókat - optikai vagy akusztikus módon - egyértelműen tájékoztatni kell a műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítés tényéről.

(3)[81] A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

(4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás e törvényben foglalt feltételeknek való megfelelősége tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tehet közzé.

Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám

32. § (1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.

(2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak - e jellegét tekintve - azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban

a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő,

b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő

figyelemfelhívás.

(3)[82] Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

(4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

(4a)[83] Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.

(5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában, és - a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

(7) A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményre.

(8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.

(9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban

33. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja

a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus módon történő,

b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási műsorablak esetében az optikai és akusztikus módon történő,

c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő

figyelemfelhívás.

(2) A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás - figyelembe véve a műsorszámon belüli természetes szüneteket, a műsorszám időtartamát és jellegét - nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy jogos érdekét.

(3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely

a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b)[84]

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,

d) vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat.

(4)[85] A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás és a műsorelőzetes, valamint a reklám és a televíziós vásárlás és a műsorelőzetes közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

(5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak úgy tehető közzé, ha közzétételére a médiaszolgáltató az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően is - optikai vagy akusztikus módon - felhívja a figyelmet. E kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

(6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely

a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,

d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy

e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.

(7) Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.

34. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport- és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

(2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is.

(3)[86] A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal harmincperces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is. A 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámok sugárzása nem szakítható meg televíziós vásárlással.

35. § (1)[87] A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama a 6.00 és 18.00 óra közötti időszakban, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakban sem haladhatja meg ezen időszakok húsz-húsz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, valamint - a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kivétel mellett - a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki

a) a televíziós vásárlási műsorablakra,

b) a politikai reklámra,

c) a közérdekű közleményre,

d) a társadalmi célú reklámra,

e) a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre,

f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre,

g) a termékmegjelenítésre,

h)[88] a képújságra, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,

i) azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg,

j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra,

k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra,

l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre.

m)[89] a semleges képkockákra.

(3)[90]

Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a nyolc percet, míg a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a hat percet.

(2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott időtartamába a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít.

(3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett, több részből álló műsorszámokban az egyes műsorszámok - között, illetve műsorszámok előtt vagy után tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben is közzétehető.

(4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját -, illetve politikai reklámban.

(5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséhez kapcsolódóan tehető közzé.

(6)[91]

Az audiovizuális médiaszolgáltatások integritásának biztosítása[92]

36/A. §[93] (1) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen - különösen vágással, változtatással, megszakítással - módosítani, ide nem értve azon adattömörítést, amely az adatfájl méretét csökkenti és az olyan egyéb technikákat - többek között a kódolást és a felbontást -, amelyek célja a szolgáltatásnak a tartalom megváltoztatása nélkül a szolgáltatóeszközökhöz történő igazítása.

(2) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen kereskedelmi céllal kitakarás alkalmazásával kiegészíteni, kivéve, ha:

a) a kiegészítést a felhasználó kizárólag magáncélra kezdeményezte vagy engedélyezte,

b) a kiegészítés az eszköz működéséhez vagy a műsorszámok közötti navigációhoz szükséges, vagy

c) a kiegészítés figyelemfelhívás, közérdekű közlemény vagy felirat.

Közzétételi kötelezettség

37. § (1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára

a) nevét vagy cégnevét,

b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét,

c)[94] elektronikus levelezési címét vagy honlapja elérhetőségét,

d) telefonos elérhetőségét,

e)[95] a médiaszolgáltató felett joghatósággal rendelkező tagállam megjelölését, a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,

f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

(2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a médiaszolgáltatáshoz kötődő internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni, amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles továbbá biztosítani, hogy az érdeklődők az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást kaphassanak.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. § (1)[96] A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon legalább egy alkalommal 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, legfeljebb negyvenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tíz perc, legfeljebb negyvenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának harmincöt százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.

(2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és a 32. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában eleget tenni.

(3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is.

Fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámok[97]

39. §[98] (1)[99] Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait folyamatosan és fokozatosan egyre akadálymentesebben hozzáférhetővé tegye a fogyatékkal élő személyek számára.

(2)[100][101] Az országos audiovizuális médiaszolgáltató - amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja - köteles biztosítani, hogy - a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével - valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

(2a)[102][103] A legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában a közszolgálati, illetve a JBE audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban a hazai gyártású filmalkotásokat a látássérült nézők számára hozzáférhetővé tegye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.

(4)[104] A hallássérültek tekintetében meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi, 2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évtől legalább tízórányi napi műsoridő vonatkozásában terheli a kötelezetteket.

(5)[105] A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással, továbbá a látássérült nézők számára akadálymentesítéssel hozzáférhetővé tett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással, valamint a látássérült nézők számára is akadálymentesítéssel ellátni.

(6)[106] A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat - terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé. A feliratozott vagy jelnyelvi tolmácsolással, illetve látássérült nézők számára akadálymentesítéssel ellátott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban piktogram alkalmazásával és hangalámondással jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető.

(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.

(8) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.

(9)[107] Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója köteles az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni és a cselekvési tervről, az annak alapján végrehajtott intézkedésekről köteles a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felhívására tájékoztatást adni. Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről a Hatóság háromévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.

(10)[108] A Hatóság a 184. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó, az akadálymentesítéssel összefüggő bejelentéskezelés, valamint az akadálymentesítési kérdésekre vonatkozó tájékoztatás biztosítására az internetes honlapján köteles kialakítani egy, a fogyatékkal élő személyek számára is könnyen elérhető online kapcsolattartási pontot.

A kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok

40. § A kiegészítő médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14-18. §-át, 19. § (2) bekezdését, valamint 20. §-át megfelelően alkalmazni kell.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA

Általános rendelkezések

41. § (1)[109] Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés, vagy e törvény 65. §-a szerinti ideiglenes hatósági szerződéskötés alapján végezhetők.

(2)[110] Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyarország területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket - a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének.

(3)[111] A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely természetes személy és jogi személy lehet.

(4) A Hivatal nyilvántartást vezet

a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,

c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,

e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,

g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,

h) a nyomtatott sajtótermékekről,

i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról,

j)[112] a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról.

k)[113] a médiaszolgáltatások Médiatanács által engedélyezett hálózatba kapcsolódásának tényéről.

(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást is nyújt, illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni.

(5a)[114] Amennyiben a kiadó nyomtatott sajtótermékét a nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező tartalmú digitális másolatként teszi interneten elérhetővé, az internetes tartalmat a nyomtatott sajtótermék másolatának kell tekinteni, és azt külön internetes sajtótermékként nem kell bejelenteni.

(5b)[115] Amennyiben a médiaszolgáltató a 48. § (1) bekezdése szerinti médiaszolgáltatását ugyanezen médiaszolgáltatással teljes mértékben megegyező tartalommal más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren is szolgáltatja, köteles a más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren történő médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább 15 nappal a hatósági szerződése módosítását kezdeményezni a Médiatanácsnál. A hatósági szerződés módosítása esetén a médiaszolgáltató mentesül a 42. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(5c)[116] Amennyiben az (5b) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltatás 48. § (1) bekezdése szerinti hatósági szerződése megszűnik, azonban a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatást más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren tovább nyújtja, a hatósági szerződés megszűnését követő 8 napon belül köteles a Hivatalnál a médiaszolgáltatás 42. § szerinti nyilvántartásba vételét kezdeményezni azzal, hogy az eljárás alatt a bejelentéssel érintett műsorterjesztési platformon, átviteli rendszeren médiaszolgáltatási tevékenységet végezhet.

(6)[117] A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

(7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.

41/A. §[118] (1) Sajtótermék és médiaszolgáltatás elnevezésében, illetve címében nem szerepelhet

a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy

b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

(2) A nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal vizsgálja az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését. A nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal - a nyilvántartásba vételi eljárással összefüggő bírósági eljárás során a bíróság - kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapján

42. § (1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni:

a) adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b)[119] a bejelentő hatályos létesítő okiratát és képviselőjének - a (2a) bekezdés kivételével - közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, ha a bejelentő nem természetes személy,

c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:

ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),

cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi),

cd) állandó megnevezését,

ce) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

cf) az előfizetők tervezett számát,

cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközlő hálózat típusát,

ch) a terjesztéssel érintett települések nevét,

ci) a médiaszolgáltatás műsoridejét, a műsoridő beosztását és a tervezett műsorszerkezetet,

cj) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,

ck) a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt,

cl)[120] a nemzetiségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális műsoridőt,

cm) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,

cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatás esetén emblémáját,

co) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét.

d) műholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelentő által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,

e)[121] az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely, Magyarország területén médiaszolgáltatást végző, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,

f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.

(2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vele kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem keletkezik.

(2a)[122] Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági határozatot hoz, amelyben meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.

(4) Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követően tizenöt napon belül a jogosulttal határozatban közölni kell.

(5)[123] A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján Magyarország joghatósága.

(5a)[124] A lineáris médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.

(5b)[125] Ha a Hivatal a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha

a) a bejelentővel szemben a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási tevékenységből származó lejárt díjtartozása van,

c) sértené a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó, a 68. §-ban meghatározott szabályokat,

d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,

e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy

f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.

(7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,

b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követően harminc napon belül nem teljesítette,

d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre megszakítja, kivéve, ha a médiaszolgáltató mulasztását megfelelően kimenti,

e) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy

f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185-187. §-ban foglaltak figyelembevételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el.

(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan műhold igénybevételével történő lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.

(9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követő tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(9a)[126] Ha a lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(10)[127] Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót.

(11)[128] A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának feltétele a Médiatanács e törvény 64. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghozott hatósági határozatában foglalt engedélye.

A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

43. §[129] (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:

a) a bíró, az ügyész,

b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, főtitkára, vezető beosztású munkavállalója, számvevője, valamint a Gazdasági Versenytanács tagja,

c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli hozzátartozója.

(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:

a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás,

b)[130] állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha különleges jogrend esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,

c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,

d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.

(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.

(5)[131] A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, a helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi.

Médiaszolgáltatási díj

44. § (1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizet.

(2)[132] A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként előre köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. A Hivatal a médiaszolgáltató indokolt és a fizetési határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelme alapján a médiaszolgáltatási díj havi rendszerességű előre történő megfizetéséről hatósági eljárásban dönt. A Hivatal a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató nyilvántartásba vételére vonatkozó hatósági határozatát. A médiaszolgáltató a havi díj megállapítására irányuló kérelmet tizenkét hónap alatt egy alkalommal terjeszthet elő, a kérelem engedélyezése esetén a havi díj megállapítása a kérelem elbírálását követő tizenkét hónapra történik. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.

(2a)[133] A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Hivatal a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható.

(3)[134] A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.

(4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének minősül.

(5)[135]

(6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.

(7) A nyilvántartásba vétel alapján végezhető lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetendő médiaszolgáltatási díjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.

(8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető földfelszíni digitális műsorszóró rendszer vagy műholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkozó adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközök elterjedtségét.

(9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(10) Vételkörzet-bővítés esetén az egyes vételkörzetek tekintetében megállapított médiaszolgáltatási díjak összeadódnak.

A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése

45. § (1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:[136]

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:

ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),

bb) megnevezését,

bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.

(2)[137] A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(3)[138] A lekérhető médiaszolgáltatást a Hivatal harminc napon belül nyilvántartásba veszi.

(3a)[139] A lekérhető médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.

(3b)[140] Ha a Hivatal a lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(4)[141] A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy

b) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.

(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha

a)[142] a (4) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,

b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított egy éven át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(6a)[143] Ha a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(7)[144] Amennyiben a médiaszolgáltató személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(8)[145] Amennyiben a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a médiaszolgáltató megsérti, a Hivatal - a 185. § (2) bekezdésben foglalt elvek figyelembevételével - egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A sajtótermékek bejelentése

46. § (1)[146] A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója vagy alapítója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.

(2)[147] A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a bejelentett sajtótermék címét,

c) internetes sajtótermék és hírportál, továbbá nyomtatott sajtótermék interneten elérhető digitális másolata esetében annak internetes elérhetőségét,

d) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.

(2a)[148] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentéshez - nem természetes személy bejelentő esetén - a képviseleti jogosultságot igazoló okirat - így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás - másolatát mellékelni kell.

(3)[149] A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(4)[150] A sajtóterméket a Hivatal tizenöt napon belül nyilvántartásba veszi.

(5)[151] A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy

b)[152] a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy ha a sajtótermék elnevezése a 41/A. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg.

(5a)[153] Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazható azon sajtótermék vonatkozásában, amely a 208. § (2) bekezdés szerinti adatkiegészítési kötelezettségének tesz eleget.

(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha

a)[154] az (5) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,

b) az alapító vagy - amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával - a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését,

c)[155] a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják,

d)[156] bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy

e)[157] a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt napja jogutód nélkül megszűnt.

(7)[158] A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be. A sajtótermék hatósági nyilvántartásba vett címét nem lehet megváltoztatni.

(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(8a)[159] Amennyiben a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a kiadó vagy az alapító megsérti, a Hivatal - a 185. § (2) bekezdésben foglalt elvek figyelembevételével - egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(9) A sajtóterméken és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:

a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét,

b)[160]

c)[161]

d) a szerkesztésért felelős személy nevét.

(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni.

(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is előírhatja, kivételes adatok feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg.

(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad. A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.

(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése

47. § A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. FEJEZET

JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN

Általános szabályok

48. § (1)[162] Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és hatósági szerződés alapján végezhető.

(2)[163] Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban: pályázati eljárás) az Ákr. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Médiatanács látja el.

(4)[164]

(5)[165] Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb tíz évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kezdeményezésére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb hét évre megújítható azzal, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó kezdeményezést a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács az állami tulajdonosi joggyakorlás körében a jogosultság megújításáról vagy a jogosultság megújítására vonatkozó szándékának hiányáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban hat hónappal, legkésőbb négy hónappal tájékoztatja a médiaszolgáltatót. A médiaszolgáltatási jogosultság megújítására a médiaszolgáltató nem alapíthat jogot, továbbá a médiaszolgáltatási jogosultság megújítása iránti kezdeményezés alapján a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.

(6)[166]

(7)[167] Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha

a) a Médiatanács végleges határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést, az Smtv.-ben vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy

b) a kezdeményezés benyújtásakor, illetve elbírálásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.

(8)[168] A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi. Kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőség nem pályáztatható és nem üzemeltethető kereskedelmi jelleggel.

(9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékét.

A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése

49. § (1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése érdekében a Médiatanács frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen:

a) a frekvenciahasználat célját,

b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat,

c) a frekvenciatervezés ütemezését.

(3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit,

b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet,

c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(5)[169] A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenöt napra közzéteszi. A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton. A frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a frekvenciatervekre bárki írásban - a Médiatanácshoz címzett - észrevételt tehet.

(6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének előkészítéséről.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalnál megtekinthetők.

(8) Médiaszolgáltatási lehetőség megtervezése érdekében a Hatóság költségtérítés ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - a médiaszolgáltatási lehetőség tervezését előzetesen jóváhagyja. Az így megtervezett médiaszolgáltatási lehetőségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pályázati felhívás tervezete

50. § (1) A Médiatanács a pályázati felhívás előkészítése céljából a pályázati feltételekről pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi.

(2)[170] A pályázati felhívás tervezetének közzétételétől számított legkevesebb tíz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart.

(3)[171] A Hivatal a meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően hirdetményi úton közleményt tesz közzé.

(4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy írásban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet.

(5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthető.

(6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követő negyvenöt napon belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.

A pályázati eljárás

51. § (1) A pályázati eljárás - az e törvényben meghatározott kivételekkel - hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul.

(2)[172] A pályázati eljárás ügyintézési határideje százhúsz nap. A határidőbe nem számít bele az Ákr.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam.

A pályázati felhívás

52. § (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására pályázati felhívást ír ki.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a médiaszolgáltatási lehetőség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait,

b) pályázati felhívás célját,

c) az eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat,

d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,

e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alatt - a közösségi médiaszolgáltatás kivételével - a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerhető el,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét,

g) a pályázati ajánlat kötelező tartalmát,

h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veendő szempontokat, a pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendelt számszerűen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyerteséről,

i) a médiaszolgáltatás megkezdésének időpontját,

j) a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát,

k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket,

l) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit,

m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket.

(3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja különösen:

a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát,

b)[173] a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok meghatározott arányát,

c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok arányát,

d)[174] nemzetiségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát,

e) a hírszolgáltatás kötelezettségét,

f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-bővítés céljára szolgáló pályázati feltételeket,

g) a kiegészítő és értéknövelő médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket.

(4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi.

(5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítva

a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább hatvan nap,

b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább negyven nap,

c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harminc nap

álljon rendelkezésre.

A pályázati felhívás módosítása és visszavonása

53. § (1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani.

(2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megelőző legfeljebb tizenöt napig lehet módosítani.

(3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányadó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52. § (5) bekezdés alapján meghatározott határidő a módosított pályázati felhívás közzétételétől rendelkezésre álljon.

(5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét megelőzően legfeljebb tizenöt nappal - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azonos módon közzétenni, valamint megindokolni.

A pályázati díj

54. §[175] A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett médiaszolgáltatási alapdíj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a médiaszolgáltatási díjba beszámít.

A pályázó

55. § (1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet részt

a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott lejárt adótartozása, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult,

b) amely nem áll csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás alatt, és

c)[176] amellyel szemben a pályázati felhívás közzétételét megelőző 5 évben

ca) végleges hatósági határozat a hatósági szerződés megszegésében megnyilvánuló súlyos jogsértést nem állapított meg, vagy

cb) a hatósági szerződést a Médiatanács nem mondta fel,

d)[177] amely nem rendelkezik lejárt tartozással a Médiatanács felé.

(2)[178] Az (1) bekezdés a)-d) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie.

(3)[179] A pályázati eljárásban nem vehet részt az, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek nem felel meg. Országos analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács más folyamatban lévő pályázati eljárásban nyertesnek hirdeti. Körzeti vagy helyi analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács a körzeti vagy helyi médiaszolgáltatás vételkörzetére kiírt más folyamatban lévő pályázati eljárásában nyertesnek hirdeti, kivéve, amennyiben a két médiaszolgáltatási jogosultság vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedné át egymást.

(4)[180] Amennyiben a pályázó, illetve a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás olyan - e törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától az érintett médiaszolgáltatási jogosultságról, illetve ilyen igényről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.

(5) A pályázati eljárásban egyidejűleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások, amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel.

A pályázati ajánlat

56. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait:

aa) nevét,

ab)[181] lakcímét vagy székhelyét,

ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

ad) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ae)[182] vezető tisztségviselőjének, képviselőjének a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

b)[183]

c)[184] a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel rendelkező más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van a Magyarország területén médiaszolgáltatást végző, vagy magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,

d) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:

da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

db) vételkörzetét,

dc) az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,

de) jellegét (kereskedelmi, közösségi),

df) a szolgáltatás műsoridejét, műsoridő beosztását,

dg)[185] a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,

dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját,

di) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét,

dj) a tervezett műsorszerkezetet,

dk)[186] a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt,

dl)[187] a hírműsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt,

dm)[188] a nemzetiségi vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szánt minimális műsoridőt,

e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,

f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét,

g)[189] banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a tervezett médiaszolgáltatás működési költségeinek fedezete - legalább a működés első teljes naptári évének első három hónapjára számított összeg, reklámbevétel nélkül - a pályázó elkülönített pénzforgalmi számláján vagy elkülönített pénzforgalmi alszámláján elhelyezésre került,

h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázati ajánlatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok,

i) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat.

A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége

57. § (1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek.

(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

a) a pályázó nem felel meg az 55. § szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek,

b)[190] a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban és módon került benyújtásra,

c) a pályázati díjat határidőben nem fizették meg,

d)[191] a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban alaki érvényességi feltételként meghatározott feltételeknek,

e)[192] nem vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. §-ban felsoroltakat.

(3)[193] Az 57. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak nincs helye. Az 57. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt alaki érvényességi feltétel körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye.

(4) A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

(5) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályázat

58. § (1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat - a benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül - hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételről a Hivatal a résztvevővé vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a Médiatanács honlapján közzéteszi.

(2)[194] Az 57. § (2) bekezdése alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés a pályázó ügyféli minőségét megszünteti. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevél benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti. A bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. A Médiatanács pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzése elleni közigazgatási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

A pályázati ajánlat tartalmi érvényessége

59. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát.

(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A hiánypótlásra az 57. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ha a pályázati ajánlat nem egyértelmű, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben

a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését,

b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést,

c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget.

(4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

(5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

A pályázati ajánlat értékelése

60. § (1)[195] A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk.

(2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető.

(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.

(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet.

A pályázati eljárás megszüntetése

61. § (1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben

a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat,

b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló - gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatási piaci - körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak,

c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy

d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen pályázó pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek, illetve bármely pályázó nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelős, rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást.

(2)[196] A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele, a pályázati ajánlatok nyilvánossága

62. § (1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja meg

a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és

b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.

(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen.

(3)[197] Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, aki a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét.

(4)[198] A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

(5)[199]

(6)[200]

(7)[201] A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig a 153. § (2) bekezdése szerinti, törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot a Médiatanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig nem ad tájékoztatást. A pályázati eljárás lezárásáig a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba nem tekinthet be, azok nem megismerhetők.

(7a)[202] A pályázati eljárás lezárását követően a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az irat vagy adat megismerése törvényen alapuló joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(7b)[203] A (7a) bekezdés szerinti iratbetekintés, adatmegismerés iránti kérelmet a Médiatanács hatósági eljárásban, az iratbetekintés szabályai szerint bírálja el.

(7c)[204] A pályázati eljárást lezáró döntés, valamint a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés a személyes adatok, a törvény által védett titok és a védett adatok kivételével bárki számára megismerhetők.

(8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánlat esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár.

Hatósági szerződés

63. § (1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánított pályázóval történő közlésével egyidejűleg a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatósági szerződéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben a Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(3)[205]

(4)[206] Ha a Médiatanács határozatát közigazgatási perben megtámadták, a bíróság eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(5) A Médiatanács a 187. § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződést nem köti meg.

(6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.

(7) A hatósági szerződésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.

(8) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a médiaszolgáltatás nyújtására - a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt - nem kerül sor, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(9)[207] A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként előre köteles megfizetni.

(10)[208] Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani. A Médiatanács - a médiaszolgáltató kérelmére vagy hivatalból - a médiaszolgáltatási díj összegét, az Mttv. 44. § (6) bekezdésében rögzített szempontok figyelembevételével, legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő második naptári évre vonatkozóan felülvizsgálhatja. A médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatát legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő naptári évben, a következő évre vonatkozóan augusztus 31. napjáig kezdeményezheti. A Médiatanács a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatáról legkésőbb október 31. napjáig dönt.

(10a)[209] A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható.

(11)[210] A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit.

(12)[211] A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben rögzítetteknek megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy elektronikus hírközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget.

(13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

(14)[212] A médiaszolgáltató köteles a cégbírósági változásbejegyzést követő öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy - a hatósági szerződésben szereplő - cégadataiban változás következik be.

(15)[213] A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a hatósági szerződésben szereplő egyéb adataiban változás következik be.

Hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-bővítés, szerződésmódosítás

64. § (1) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódásról az abba kapcsolódók együttes kérelme alapján hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseit.

(2) Közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. Országos médiaszolgáltató nem lehet hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató.

(3) Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás,

a)[214] ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása nem éri el közösségi médiaszolgáltatás esetében naponta a két órát, kereskedelmi médiaszolgáltatás esetében naponta a három órát,

b)[215] ha a médiaszolgáltatók bármelyike médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé,

c)[216] ha a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak,

d) ha a hálózatos médiaszolgáltató és a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató vételkörzete több mint húsz százalékban fedi egymást,

e)[217]

(4) A Médiatanács a vételkörzet-bővítésről kérelemre indult hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató hatósági szerződését.

(5)[218] A vételkörzet-bővítés engedélyezésének feltétele, hogy a médiaszolgáltató azonos jellegű jogosultságainak vételkörzetei legfeljebb hetven kilométeres távolságban legyenek egymástól.

(6) Nem engedélyezhető a vételkörzet-bővítés,

a) ha a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik a Médiatanács felé,

b) ha a médiaszolgáltató a vételkörzet-bővítés következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak.

(7) Vételkörzet-bővítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibővített vételkörzetű jogosultság érvényességi ideje nem változik, a teljes jogosultság a kibővített alapjogosultság lejártáig érvényes. A médiaszolgáltatónak a teljes vételkörzetben ugyanazt a műsort kell sugároznia a teljes műsoridőben.

(8) Ha a médiaszolgáltató vételkörzete a műsorterjesztő rendszerrel elért lakosságszám növekedése, vagy hálózatba kapcsolódás, vagy vételkörzet-bővítés miatt helyiről körzetire, vagy körzetiről országosra növekszik, a Médiatanács azzal a feltétellel módosítja a hatósági szerződést, hogy a médiaszolgáltató eleget tesz a megnövekedett vételkörzetű médiaszolgáltatásra irányadó, e törvényben foglalt követelményeknek.

(9) A Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére - médiapiaci és médiapolitikai indokok alapján, illetve a nyomós közérdekre tekintettel - a meglévő médiaszolgáltatási jogosultság helyett pályázati kiírás nélkül a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében hasonló feltételekkel, a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékében szereplő más médiaszolgáltatási jogosultságot kínálhat fel. A módosítás a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti.

Az ideiglenes médiaszolgáltatás

65. § (1)[219] A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - ideiglenes, legfeljebb száznyolcvan napra szóló hatósági szerződést köthet olyan médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására,[220]

a)[221]

b)[222]

c) amelyre vonatkozóan a Hatóság igazolja, hogy a médiaszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható.

(2)[223] A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét, székhelyét, telefonszámát,

b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,

c) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját,

d) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,

e) a műsortervet,

f) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,

g)[224]

h) a médiaszolgáltatási lehetőség megnevezését vagy az (1) bekezdés c) pont tekintetében a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás telephelyét.

(3)[225] A kérelmet a benyújtástól számított húsz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet visszautasítja. A Médiatanács a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.

(4)[226] Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés f) pont szerinti időpontok módosítására.

(5) Ideiglenes hatósági szerződést

a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer,

b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződések időtartama között legalább tizenöt napnak el kell telnie.

(6)[227] Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató más médiaszolgáltatóval hálózatba kapcsolódást, vagy, vételkörzet-bővítést nem kezdeményezhet.

(7)[228]

(8)[229] Az (1)-(6) bekezdés alkalmazása során a 71. §-ban szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.

(9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.

(10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére - a jogszabályban az audiovizuális médiaszolgáltatók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig - a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerződést köthet.

(11)[230] Amennyiben a lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy a Médiatanács egy alkalommal már megújította, és a médiaszolgáltatási lehetőségre vonatkozó pályázati eljárás már megindult, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, legfeljebb hatvannapos időtartamra - több alkalommal is - ideiglenes hatósági szerződést köthet. E bekezdés alapján ideiglenes hatósági szerződést kizárólag a pályázati eljárás - illetve a pályázati eljárás érdemében hozott határozattal vagy a pályázati eljárást megszüntető végzéssel szemben esetlegesen indított közigazgatási per jogerős - lezárásáig lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződés a pályázati eljárás nyertesével való hatósági szerződés megkötésének napján megszűnik.

(12) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során az (1)-(5) bekezdés, valamint a (9) bekezdés nem alkalmazható.

(13)[231] A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács abban az esetben köt ideiglenes hatósági szerződést, amennyiben a médiaszolgáltató nem rendelkezik a Médiatanács felé lejárt tartozással és az ideiglenes jogosultság teljes időtartamára - audiovizuális médiaszolgáltatás esetén fél évre - fizetendő médiaszolgáltatási díj megfizetését legkésőbb a szerződéskötés napján igazolja.

IV. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS

66. § (1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás

a)[232] egy meghatározott társadalmi, nemzetiségi, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy

b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élők tájékoztatásra, kulturális műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy

c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre.

(2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatában meghatározza

a) tevékenységének célját,

b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta,

d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vagy meghatározott földrajzi területen élőket),

e) amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontnak megfelelően egy meghatározott közösség igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló műsorszámok minimális, százalékos arányát a műsoridő egészéhez viszonyítottan.

(3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek való megfelelésről és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évente beszámol a Médiatanácsnak.

(4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás:

a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreiről, illetve egyéb hírszolgáltatást is végez,

b) kulturális műsorszámokat tesz közzé,

c)[233] törekszik a fogyatékkal élők igényeinek figyelembevételére audiovizuális médiaszolgáltatás esetében,

d)[234]

e)[235] legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik,

f) legalább hetente négyórányi műsoridőben az adott naptári évben általa készített, szerkesztett és első ízben bemutatott (nem ismételt)műsorszámot tesz közzé,

g)[236] heti műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szóló hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám és az egyéb, nem elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is,

h)[237] rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei műsorszámok bemutatására szánt évi műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei műsorszámok bemutatására fordítja.

(5)[238] A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanács által e törvény alapján indított - médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló - pályázati eljárásban hozott, pályázati nyertességről szóló döntésében vagy a Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhető. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már működő vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés megállapítása érdekében, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz. Országos médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni.

(6) Az (5) bekezdés alapján történő elismerést követően a Médiatanács legalább kétévente - új szolgáltatás esetében az első év után is - részletes, legalább hét műsornapra kiterjedő - vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató működését, amelynek érdekében az az általa közzétett műsorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles. Amennyiben a Médiatanács megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerést.

(7)[239] A közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés elutasításáról vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatala esetén annak közlésétől számított fél éven belül a médiaszolgáltató nem kezdeményezheti az (5) bekezdés szerinti eljárást.

V. FEJEZET

A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELŐZÉSE ÉS A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ EREJŰ MÉDIASZOLGÁLTATÓK

A médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok

67. § A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszínű médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása céljából e törvény keretei között korlátozható.

68. § (1)[240] A közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyvenszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató a közszolgálati, a közösségi és a tematikus médiaszolgáltató kivételével, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás

a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és

b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.

(2)[241] Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171. § szerinti eljárásában a szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni.

(3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszínűség növelésére irányuló intézkedések meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóval - legalább egyéves időtartamra szóló - hatósági szerződést köthet, amely eljárásban a Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettségek elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő. Amennyiben a hatósági szerződés - a megegyezés elmaradása miatt - a 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozat közlésétől számított három hónapon belül nem jön létre, akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés létrejöttének hiányában a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani. A Médiatanács a kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac sokszínűségének és a plurális tájékoztatás növelésére. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki.

(5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a Médiatanács határozatával jóváhagyja.

(6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezett intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, erről határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfelelőek a (4) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által megállapított határidőben, de legfeljebb harminc napon belül - a Médiatanács (7) bekezdésben szereplő határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve - új intézkedéstervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem megfelelők a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 185-187. § szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.

(9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általános hatósági felügyelet keretében ellenőrzi.

(10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlagos közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány százalékban kifejezett mértékét össze kell adni.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározása

69. § (1)[242] JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot JBE médiaszolgáltatónak minősül a közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább húszszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris rádiós médiaszolgáltató is, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri az öt százalékot.

(2) A 32. §-ban és a 38-39. §-ban a JBE médiaszolgáltató számára előírt kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi.

(3) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozóan a Hatóság külső vállalkozóval szerződést köthet. A szerződő felet nyílt pályázati eljárás keretében kell kiválasztani. A szerződés előkészítésekor és a pályázati eredmény meghatározásakor a Hatóság együttműködik a médiaszolgáltatókkal. A szerződésben meg kell határozni a közönségarány-mérés módszerét, szakmai kritériumait, valamint az eredmények auditálásának rendjét.

(4) A Hatóság a közönségarány mérésének módszertanát, illetve a médiaszolgáltatások előző naptári évre vonatkozó éves átlagos közönségarányát internetes honlapján közzéteszi.

A médiapiaci koncentráció megelőzésére és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások szabályai

70. § (1)[243] A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.

(2)[244] A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülmények tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti.

(3) Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács - a 175. § (8) bekezdése szerint - eljárási bírságot szabhat ki. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő médiaszolgáltató 45. § (1) bekezdés ad) pont szerinti tisztségviselőjét vagy bejelentett képviselőjét is.

(4) A közönségarány meghatározásánál figyelembe kell venni, illetve a közönségarányhoz hozzá kell számítani

a)[245] a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak,

b)[246] az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltatók Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és

c)[247] az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltató Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak

közönségarányát.

(5)[248] Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor az eljárás végzésben történő megindításáról dönt.

(6) Amennyiben a hatósági ellenőrzés alapján a Médiatanács azt állapítja meg, hogy a korábban hozott (7) bekezdés szerinti határozatban azonosított médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató, illetve a (7) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (10) bekezdés szerinti hatósági szerződésben azonosított JBE szolgáltatók köre nem változott, akkor az eljárás megindítását mellőzi.

(7) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hatósági határozatban azonosítja a 68. § szerinti, a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltatót, illetve a 69. § szerinti JBE médiaszolgáltatót, valamint dönt a korábban határozatban azonosított e minőségének megszüntetéséről.

(8) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatban a Médiatanács a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmát is meghatározza az ott foglalt mérlegelési szempontok figyelembevételével.

(9)[249]

(9a)[250]

(10) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban a Médiatanács határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet a médiaszolgáltatóval a médiaszolgáltató JBE azonosításáról, illetve a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmáról. Ez esetben a 32. § és 38-39. §-ban foglalt kötelezettségek megállapításának mérlegelési szempontjaitól a felek eltérhetnek azzal, hogy a JBE médiaszolgáltató az ott foglalt kötelezettségek teljesítése alól a hatósági szerződésben sem mentesíthető.

(11) A médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárását - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Médiatanács minden év szeptember 30. napjáig lefolytatja. A JBE médiaszolgáltatók meghatározásánál az előző naptári év átlagos közönségarányát kell figyelembe venni. A JBE médiaszolgáltatót terhelő kötelezettségeknek a JBE médiaszolgáltató a Médiatanács döntését követő év január 1-től köteles eleget tenni. A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hozott határozata, illetve a megkötött hatósági szerződés mindaddig hatályban marad, amíg ugyanezen tárgyban a következő évben folytatott eljárás eredményeként meghozott következő határozat, illetve hatósági szerződés hatályba nem lép.

(12) Az (1)-(11) bekezdés alkalmazásában árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének médiaszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerző analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok

71. § (1) Aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb

a) egy országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás,

b)[251] négy körzeti és hét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy

c)[252] tizenkilenc helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

(2)[253] Az országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban.

(3)[254] Ugyanaz a vállalkozás analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

(4)[255] A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait, valamint a médiaszolgáltató közvetlen vagy közvetett tulajdonosának és annak befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani.

(5)[256] A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban befolyásoló részesedést nem szerezhet, illetve a körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást nem nyújthat.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

a) a két médiaszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy

b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan műsoridő marad és új pályázat kiírása mellett a kihasználatlanul maradt műsoridőre szerződést kötnek az (5) bekezdésben megjelölt médiaszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett műsoridő a már meglevő műsoridejétől nyolcvan százalékban eltér, és egyik műsoridő sem haladja meg a négy órát.

(7) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti összefonódás nem engedélyezhető, ha az az e törvényben foglaltak sérelmével járna.

(8)[257] Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.

(9)[258] Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra, ha a tematikus médiaszolgáltatás országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásnak minősül vagy a Médiatanács a médiaszolgáltatás tartalmának speciális jellemzőire, így különösen annak hír- és politikai tájékoztató, kiskorúaknak szóló, ismeretterjesztő, sport-, valamint életmódot bemutató tartalmára tekintettel, kérelemre, mentesíti a tematikus médiaszolgáltatásra jogosultat az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások alól.

(10)[259] Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a 64. §-ban foglaltak alapján hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra és a hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.

VI. FEJEZET

A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELME A MŰSORTERJESZTÉS SORÁN

A műsorterjesztés sokszínűsége

72. § (1) Azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.

(2) Azon médiaszolgáltatások száma, amelynek médiaszolgáltatója műsorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos műsorterjesztő vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott arányoknak a műsorterjesztő vállalkozás által a nézőknek vagy a hallgatóknak kínált azon programcsomag tekintetében is érvényesülniük kell, amely az előző naptári év végén a legtöbb előfizetővel rendelkezett az adott átviteli rendszeren.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató által végzett műsorterjesztési tevékenységre.

A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége

73. § (1)[260] A magyar, a nemzetiségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzetiségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételük elősegítése, továbbá a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott műsorterjesztőt a 74-75. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik (a továbbiakban: továbbítási kötelezettség).

(2) Továbbítási kötelezettség terheli a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás közvetítését végző átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztőt.

(3) A rádiós és az audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánosság számára történő közvetítését végző átviteli rendszerek, hálózatok közé tartoznak különösen a kábeltelevízió-hálózatok, a műholdas, a földi (kivéve az analóg audiovizuális műsorszóró) műsorterjesztő hálózatok, valamint a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítását lehetővé tevő átviteli rendszerek, amennyiben a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, vagy ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést.

(4) A továbbítási kötelezettség kiterjed más átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést végző szolgáltatóra, üzemeltetőre, amennyiben az előfizetők, felhasználók széles körben ezen átviteli rendszert, hálózatot használják a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételének fő eszközeként. Ezen átviteli rendszereket, hálózatokat a továbbítási kötelezettség szempontjából a Médiatanács rendszeresen - de legalább háromévente - ellenőrzi, és ennek keretében elemzi. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként szükség esetén megindított hatósági eljárás során megállapítja, hogy az adott átviteli rendszer, hálózat tekintetében indokolt a továbbítási kötelezettség előírása, határozatában az átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést nyújtó valamennyi szolgáltató, üzemeltető vonatkozásában megállapítja a továbbítási kötelezettség fennállását.

(5)[261]

(6)[262] Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként, illetve műsorterjesztő átviteli platformonként külön-külön terheli, kivéve, ha a műsorterjesztő több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomagot nyújt. Több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomag nyújtása esetén a műsorterjesztőt a továbbítási kötelezettség programcsomagonként terheli.

(7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha

a) műsorterjesztői szolgáltatása előfizetőinek száma - műsorterjesztő platformtól, hálózattól függetlenül - meghaladja a százezer főt, vagy

b)[263] nyilvánosan elérhető, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető műsorterjesztési szolgáltatás esetén a műsorterjesztő vételkörzete Magyarország lakosságának több mint egyharmadára kiterjed,

és a műsorterjesztő, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, valamint a műsorterjesztő, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése mellett működő más vállalkozás Magyarország területén végzett műsorterjesztésből vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele - az analóg műsorszórás kivételével - meghaladja az évi egymilliárd forintot.

(8) Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.

74. § (1)[264] A közszolgálati médiaszolgáltató összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a műsorterjesztő - a műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével - díjmentesen köteles továbbítani. A műsorterjesztő e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat az előfizetőtől nem kérhet. A közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.

(1a)[265] A 73. § (2) bekezdésében meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokon túl köteles a közszolgálati médiaszolgáltató további három lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását is továbbítani, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(1b)[266] A 73. § (2) bekezdésében meghatározott azon műsorterjesztő, amely egy adott átviteli rendszeren HD minőségben is továbbít audiovizuális médiaszolgáltatást, köteles azon az átviteli rendszeren a közszolgálati médiaszolgáltató (1) és az (1a) bekezdés szerinti audiovizuális médiaszolgáltatásait, az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, HD minőségben továbbítani.

(1c)[267] A 73. § (2) bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokat alapbeállításként a csatornasorrend első helyeire tenni, a Médiatanács által a Közszolgálati jegyzékben meghatározott sorrendben.

(2)[268] A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó, az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok - az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével - elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.

(3)[269] A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.

(4)[270] Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi.

(5)[271] Az (1)-(3) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség a helyi vagy körzeti vételkörzetű, földfelszíni műsorszórás révén megvalósított műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztőt e szolgáltatása tekintetében nem terheli.

75. § (1) A műsorterjesztőt - teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók körzeti vagy helyi, audiovizuális közösségi médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2)[272] A műsorterjesztőt - legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében - a helyi vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Hatóság nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja. Az (1)-(2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatások tekintetében a műholdas és a földfelszíni műsorszóró műsorterjesztőket továbbítási kötelezettség nem terheli.

(3)[273] A 74. § (1) bekezdésében, valamint az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre hatósági határozatában meghatározhat - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további legfeljebb két lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást, illetve legfeljebb egy lineáris közösségi médiaszolgáltatást, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínűségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megőrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők ügyféli jogállással nem rendelkeznek.

(4)[274] Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részből áll, az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként értelemszerűen külön-külön terhelik. A továbbítási kötelezettség szempontjából műszakilag elkülöníthető terület alatt az átviteli rendszer azon része által kiszolgált terület értendő, amelyen belül a továbbított összetett műsorjelbe további médiaszolgáltatás beillesztése vagy kivétele a gazdasági és műszaki ésszerűség határain belül nem lehetséges, azaz, amely területen belül minden azonos programcsomagot választó felhasználó azonos programstruktúrához fér hozzá.

(5)[275] Az (1)-(2) és (7) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,

a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és

b) a szerződéses ajánlattétel, illetve a szerződés létrehozására irányuló tárgyalás során jóhiszeműen, a tisztességesség követelményének megfelelően együttműködve járt el és a műsorterjesztőnek a médiaszolgáltató szerződéses ajánlatával összefüggésben adott válasza, nyilatkozata, információkérése vonatkozásában - a szerződés létrehozása érdekében - érdemben tárgyalt, egyeztetett.

A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki.

(6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe a műsorterjesztő információs csatornája, valamint az olyan médiaszolgáltatás, amelynek médiaszolgáltatójában vagy annak tulajdonosában a műsorterjesztő vállalkozás vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(7) A meghatározó műsorterjesztőt az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakhoz képest legfeljebb további három lineáris közösségi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók audiovizuális közösségi műsorszolgáltatására vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében - szerződéskötési kötelezettség terheli.

(8)[276] A szerződéskötési kötelezettséget az ajánlatok sorrendje alapján kell teljesíteni. A szerződéskötési kötelezettség teljesítése szempontjából a szerződéses ajánlatok sorrendjét a médiaszolgáltatás terjesztése tárgyában írásban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének igazolt napja, szóban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztő általi tudomásszerzésének igazolt napja határozza meg. Az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének, illetve a műsorterjesztő általi tudomásszerzésének napját - kétség esetén - a műsorterjesztő köteles igazolni, bizonyítani. Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség együttes teljesítése során vagy a (7) bekezdésben foglalt továbbítási kötelezettség alapján már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejűleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a műsorterjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerződéses ajánlatait.

(9) Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a működés biztonságát, illetve a hálózat egységét.

(10)[277] Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a műsorterjesztő működését és ezáltal a megállapodás nem lehetséges.

(11) Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása gazdaságilag vagy műszakilag nem megalapozott.

(12) A (3) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti az érintett médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevő ügyfelek gyakorolhatják. A Médiatanács az ezen eljárásban meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli.

(13) A (3) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével, a körülmények lényeges megváltozásával a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (3) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított határozat közlésére a (12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(14)[278] A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(15)[279] Az (1)-(11) bekezdésben foglaltak megfelelő érvényesülését, a műsorterjesztő általi teljesítését a Médiatanács hivatalból, illetve a 145. § szerinti bejelentés alapján általános hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti.

(16)[280] Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a műsorterjesztő az (1)-(11) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a Médiatanács felhívja a műsorterjesztő figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

(17)[281] Amennyiben a (16) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a (16) bekezdés alkalmazása kizárt, a Médiatanács hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.

(18)[282] A Médiatanács hatósági határozata által a (3) bekezdés alapján kijelölt közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó továbbítási kötelezettség tartalmát és kereteit, valamint a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem érinti a 74. § (1) bekezdés szerint továbbítandó közszolgálati médiaszolgáltatások számának a kijelölés tárgyában hozott határozat véglegessé válását követő csökkenése.

76. §[283] (1) A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben

a) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül az eltérő álláspontok érdemi egyeztetésének médiaszolgáltató általi megkísérlése ellenére sem jön létre, vagy

b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.

(2) Amennyiben a médiaszolgáltató a jogvitás eljárásban a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezés hiányában a 172. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, a Médiatanács a hatáskörének gyakorlása során a szerződés tartalmát kizárólag oly módon állapíthatja meg a kérelem megalapozottsága esetén, hogy

a) a médiaszolgáltatás terjesztésére a műsorterjesztő legnagyobb elérést biztosító előfizetői szolgáltatásában, programcsomagjában is kerüljön sor,

b)[284] a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti médiaszolgáltatások továbbításáért a műsorterjesztő nem jogosult ellenszolgáltatásra (ideértve a műsorszétosztás vételének kiépítési díját is), illetve a médiaszolgáltató nem jogosult programdíjra (műsordíjra),

c) a médiaszolgáltatás terjesztésére vonatkozó szerződés időbeli hatálya egy év azzal, hogy amennyiben a szerződés időtartamának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal egyik fél sem jelzi írásban a másik szerződő félnek, hogy a szerződés hatályának meghosszabbítását nem kívánja, úgy a szerződés időbeli hatálya egy alkalommal - változatlan szerződéses feltételekkel - egy évvel automatikusan meghosszabbodik.

77. § (1) A műsorterjesztő köteles a médiaszolgáltatókkal az e fejezetben meghatározott továbbítási kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait - a megkötést vagy a módosítást követ ő harminc napon belül - a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt - a megszűnést követő harminc napon belül - tájékoztatni.

(2) Az e fejezetben szabályozott továbbítási kötelezettséggel kapcsolatban a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

[285]

78. §[286]

79. §[287]

80. §[288]

81. §[289]

HARMADIK RÉSZ

A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS

I. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELVEI ÉS CÉLJAI

A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei

82. § A közszolgálati médiaszolgáltatás

a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek,

b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását,

c)[290] működésének biztosítása elsősorban a Magyarországon élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik,

d) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai

83. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,

b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,

c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,

d)[291] az alkotmányos jogoknak, a törvényes rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása,

e)[292] nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,

f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,

g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,

h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele,

i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,

j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,

k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,

l)[293] Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,

m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,

n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,

o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása,

p) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik:

a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban,

b) az új technológiák és műsorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep vállalására az új digitális és internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeket szolgáló kihasználásában,

c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének elősegítésére és fejlesztésére műsorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által,

d) a magyar filmművészet támogatására és az új magyar filmalkotások bemutatására,

e) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által, mint például a könyvkiadás vagy a színházi eseményekben való tevékeny részvétel.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzésében, archívumban való elhelyezésében, szakszerű összegyűjtésében, gondozásában.

II. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY

Általános szabályok

84. § (1)[294] A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosa.

(2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.

(3)[295] A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

85. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit - e törvénnyel összhangban - a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(3) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

A Kuratórium összetétele

86. § (1)[296] Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással hat tagot választ.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát.

(6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.

(7)[297] A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium Országgyűlés által választott tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul.

(9) A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthető a 87. §-ban foglaltak szerint.

(10) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés kilencévi időtartamra választja. A választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.

87. §[298] (1) Ha a 86. § (10) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.

(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be - az új tag személyére a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra - a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére - az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tekintettel kell lennie.

(5) A jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.

(6) Ha a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra.

88. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2)[299] A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást a közszolgálati médiaszolgáltatótól.

(3)[300] A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt a közszolgálati médiaszolgáltatóval.

(4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszűnik.

89. § (1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki.

(2)[301] Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.

(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelő foglalkozástól való, vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt.

(5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

A Kuratórium feladatai és hatáskörei

90. § (1)[302] A Kuratórium:

a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége általi megvalósulását,

b) amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,

c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,

d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,

e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja munkaszerződése feltételeit és díjazását,

f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyát,

g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,

h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,

i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,

j) a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,

k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,

l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltató alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi tervének elveit és fő összegeit,

n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,

o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,

p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,

q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az általa megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,

r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.

(2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét - tárgyuktól függetlenül - egybe kell számítani.

91. § (1)[303] A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató alapvető tevékenységi körét,

b) a közszolgálati médiaszolgáltatót megszüntetni, átalakítani, vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatótól vagyont elvonni,

d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.

(2)[304] A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium működése

92. § (1)[305] A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.

(4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik.

(5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

93. §[306] A Kuratórium elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa harmincöt százalékának, a Kuratórium tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

A Közalapítvány gazdálkodása

94. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

a) az Alaptól a működéshez kapott támogatás,

b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,

c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

a)[307] a közszolgálati médiaszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,

b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4)[308]

III. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET

A Közszolgálati Kódex

95. § (1)[309] A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatásokra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.

(2)[310] A Kódexet első ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának véleményét figyelembe véve.

(3)[311] A Közszolgálati Testület - a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően - a Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója kezdeményezheti.

(4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet szakmai támogatást nyújt.

(5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli.

96. § A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját,

b) a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit,

c) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,

d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait,

e)[312] a magyarországi nemzetiségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit,

f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatásának elveit,

g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit,

h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a műsorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit,

i) a közérdekű közlemények közzétételének elveit,

j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékére és biztosítékaira, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket,

k) a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás elveit,

l) a munkatársakra vonatkozó - e törvényen túli - alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra.

A Közszolgálati Testület

97. § (1)[313] A Közszolgálati Testület tizenöt tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.

(4)[314] A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei - beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Közalapítványt terhelik.

(5)[315] A Közszolgálati Testület elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezenfelül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - irányadók.

(6)[316] A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató felett.

(7)[317] A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltató felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.

(8)[318] A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése szerint - a médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.

(9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(10) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.

(11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

(12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

(13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.

(14)[319] Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓ[320]

Általános szabályok

98. § (1)[321] A közszolgálati médiaszolgáltató feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatának a közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltatások tevékenységeinek összehangolásával együttesen tesz eleget.

(2)[322] A közszolgálati médiaszolgáltatóra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(3)[323] A közszolgálati médiaszolgáltatónak egy forgalomképtelen részvénye van.

(4)[324] A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.

(5)[325] A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.

(6)[326] A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.

(7)[327] Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.

(8)[328] A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét.

(9)[329] A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató, illetve az Alap által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének - össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó - korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.

Nemzetiségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban[330]

99. § (1)[331] Valamennyi, Magyarország által elismert nemzetiség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.

(2)[332] Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve - a nemzetiség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a nemzetiség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.

(3)[333] A nemzetiségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket - melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma[334]

100. §[335] (1) Azon közszolgálati médiavagyon tekintetében, amely állami tulajdonban áll, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a (2), (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alap gyakorolja.

(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását.

(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.

(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.

(5) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltató számára külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult a közszolgálati feladatai ellátásához szükséges felhasználás - így különösen nyilvánossághoz közvetítés - céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik. A közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szerez.

(6) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati érték mérése[336]

100/A. §[337] (1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra:

a) nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák,

b) technológiai fejlődés és innováció,

c) a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó eljárás tapasztalatai,

d) a Közszolgálati Kódex tartalma,

e) a Közszolgálati Testület véleménye,

f) a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei,

g) a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok.

(2) Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap közötti együttműködéshez.

100/B. §[338] (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni.

(2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.

A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai[339]

101. §[340] (1) A közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i)[341] különleges jogrendben törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében

a)[342] az ország minden vármegyéjére és a fővárosra kiterjedő,

b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,

c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi

tudósítói hálózatot működtet.

(3)[343] Különleges jogrendben, valamint váratlan támadás esetén az Országgyűlés és a Kormány, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdése szerint kötelezhetik a közszolgálati médiaszolgáltatót - hírügynökségi tevékenysége körében - a tájékoztatásra.

A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának választása[344]

102. § (1)[345] A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását a közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2)[346] A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört - beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését - a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

a) a Médiatanács elnöke két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,

b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,

c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,

d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,

e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,

f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,

g) az új jelölés során ismételten két új jelöltre kell javaslatot tenni,

h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése - a Médiatanács javaslatának figyelembevételével megalkotott - tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.

(4) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) halállal,

d) a 97. § (10)-(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt.

(5) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg,

e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta.

(6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(7)[347] A vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3)[348] Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.

A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok[349]

104. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3)[350] A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója - munkaszerződésének megkötése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.

105. § (1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót.

Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,

b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,

d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról,

e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

f) a 90. § (1) bekezdés p)-q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,

g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását,

h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,

i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,

j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,

k)[351] az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól - a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül - semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottsága[352]

106. § (1)[353] A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a közszolgálati médiaszolgáltató munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltató könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltató költségére megvizsgáltatni.

(2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll.

(3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel - a munkavállalók által választott tag kivételével - a Kuratórium választja.

(4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6)[354] A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltató - a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó - vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7)[355] A közszolgálati médiaszolgáltató belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8)[356] A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló rendelkezései, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálója[357]

107. § (1)[358] A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2)[359] A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.

A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása[360]

108. §[361] (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltató feladatainak ellátását, erre irányuló megrendelésre elvégzi médiatartalmainak készítését, beszerzését, megvásárlását, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz szükséges egyéb tevékenységét.

(2) A 136. § (3) bekezdésben meghatározott források alapján a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre - a közszolgálati médiaszolgáltatás 203. § 31. pontjában szereplő szolgáltatástípusai közötti bontásban - az Alap javaslatot tesz. E javaslatról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) véleményt nyilvánít.

(3) A Tanács háromtagú, tagjai a következők:

a) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója,

b) az Alap vezérigazgatója,

c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált tag, akire a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tag tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg.

(4) Az Alap a (2) bekezdés szerinti javaslatát minden év június 30-ig teszi meg, a következő tárgyévre vonatkozóan. A Tanács a javaslatról minden év július 31-ig fogalmazza meg (2) bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az e törvényben, a Kódexben, valamint a 100/A. § alapján készült stratégiai tervekben meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja el, és az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(5) Amennyiben a Tanács véleménye elutasítja az Alap (2) bekezdés szerinti javaslatát, úgy az Alapnak minden év augusztus 15-ig be kell nyújtania a Tanács számára újabb javaslatát. E javaslatában vagy elfogadja a Tanács véleményében foglaltakat, vagy indokolással ellátva elutasítja azt.

(6) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója - aki egyúttal a Tanács elnöke - hívja össze legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.

(7) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltató képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (9) bekezdés szabályai alkalmazandók.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységéről a vezérigazgató beszámol a Kuratóriumnak, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltató Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.

(9) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérésére használhatja fel.

(10) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.

(11) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.

(12) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.

(13) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.

(14) A jelen törvényben foglaltakra figyelemmel a Médiatanács határozza meg az Alap tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak törvényben nem szabályozott részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel veheti igénybe a közszolgálati médiaszolgáltató.

A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok[362]

108/A. §[363] (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap médiatartalom-szolgáltatáshoz valamint hírügynökségi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység.

(3) A foglalkoztatottak vonatkozásában - a munkakörök sajátosságaira tekintettel - a munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni.

(4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

108/B. §[364] (1) A közszolgálati médiaszolgáltatási, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket külön jogszabály határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személyt kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.

NEGYEDIK RÉSZ

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE

I. FEJEZET

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

Általános szabályok

109. § (1)[365] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve.

(2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

(4)[366] A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.

(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.

(8)[367] A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Hivatal látja el.

(9)[368] A Hivatal törvényben meghatározottak szerint - a reklámhordozók, valamint reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével összefüggő településkép-védelem körében - közreműködik az országos településkép-védelmi feladatok ellátásában, e feladatkörében vezeti az országos reklámkatasztert.

110. §[369] (1) A Hatóság a hírközlési és infokommunikációs ágazat tekintetében törvényben foglaltak szerint:

a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,

b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,

c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,

d) piacelemzést végez,

e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,

f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,

g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,

h) a gazdálkodás körében - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,

i) ellátja a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: DSA rendelet) a Digitális Szolgáltatási Koordinátor számára meghatározott feladatokat, valamint

j) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében a DSA rendeletben a Digitális Szolgáltatási Koordinátor számára, valamint a tagállam illetékes hatósága számára meghatározott valamennyi hatáskört és feladatot a Hatóság Elnöke önállóan látja el. A Digitális Szolgáltatási Koordinátor eljárása nem érinti a más hatóság kizárólagos hatáskörébe utalt feladatok ellátását.

110/A. §[370] (1) A Hatóság a 109-110. §-ban részletezett feladatai ellátásához szükséges, speciális szaktudással és kompetenciákkal rendelkező szakemberállomány fenntartása érdekében önállóan alakítja a személyzetpolitikájával kapcsolatos alapelveket.

(2)[371] A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(3)[372] A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, valamint a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.

(4)[373] A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(5)[374] A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

(6) A Hatóság elnöke saját hatáskörében, a Hatóság Közszolgálati Szabályzatában maga határozza meg a teljesítményértékelési rendszerével, az ahhoz kapcsolódó jutalmazással, toborzási és kiválasztási politikájával, valamint a továbbképzések, tanfolyamok, egyedi fejlesztések tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részletszabályokat.

(7) A Hatóság, mint önálló szabályozó szerv, a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe nem tartozik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese

111. § (1) Az Elnök

a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,

b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az Elnököt megillető hatásköröket,

c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját,

d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,

e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről.

(2) Az Elnök további feladatai:

a)[375] amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,

b)[376] amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,

c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,

d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,

e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,

f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,

i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,

j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelős miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében,

o)[377]

(3)[378]

(4)[379]

(5)[380]

(6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök - a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.

111/A. §[381] (1) Az Elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

(2) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és[382]

a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy

b) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban[383]

ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy

bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.

(2a)[384] A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

a)[385] a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen,

b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

c)[386] az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen,

d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.

(3) Az Elnök a megbízatásának megszűnése után nem nevezhető ki újra.

(4)[387] A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti javaslat megtételét megelőzően - a hivatalban lévő Elnök megbízatási idejének lejártát megelőzően legalább hatvan nappal, az elnöki megbízatás megszűnésének más eseteiben a megszűnést követő tizenöt napon belül - felkéri a Közszolgálati Testületet, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteit, hogy tegyenek javaslatot az elnökjelölt személyére.

(5)[388] A felkért szervezetek a javaslataikat írásban teszik meg, és abban ismertetik az elnökjelöltnek javasolt személy szakmai életútját, figyelemmel a (2) és (2a) bekezdés szerinti szakmai feltételekre is, továbbá a javaslatukat megindokolják. A javaslattételre felkért szervezetek az elnökjelöltnek javasolt személy nevét közzétehetik, feltéve, hogy ahhoz a javasolt személy hozzájárult. A miniszterelnök a felkért szervezetek javaslatainak megismerése érdekében - személyesen vagy az általa kijelölt politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár útján - közvetlen egyeztetést is tart.

(6) A miniszterelnök a javaslatát az egyeztetés során felmerült személyi javaslatok megfontolását követően teszi meg.

112. § (1)[389] Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111/A. § (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult - megfelelően körülírt felhatalmazással - az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3)[390] Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(5) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

113. § (1)[391] Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatás időtartama lejár,

b) lemond,

c) meghal,

d)[392] a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerint felmenti,

e) az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé.

(2)[393] A köztársasági elnök felmenti az Elnököt,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték vagy

d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(2a)[394] A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti döntését a miniszterelnök javaslata alapján hozza meg.

(3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(4)[395] Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) halállal,

c) az Elnök általi, az (5) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az Elnök általi, (6) bekezdés szerinti visszahívással,

e) az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével.

(5)[396] Az Elnök felmenti az elnökhelyettest,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

(9)[397] Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. § (9) bekezdésben foglalt tilalommal összefüggésben is.

(10)[398] Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a (4) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

114. § (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.

(4)[399]

(5)[400]

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese

115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2)[401] A főigazgató kinevezésére a 111/A. § (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3)[402] A főigazgató havi illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult.

(3a)[403] A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(5)[404] A főigazgató megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) halállal,

c) az Elnök általi, a (6) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az Elnök általi, a (7) bekezdés szerinti visszahívással,

e) az Elnök és a főigazgató közös megegyezésével.

(6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.

(8) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.

(9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(10) A főigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

116. § A főigazgató feladatai:

a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,

b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a főigazgatót megillető hatásköröket,

c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével,

e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

117. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(2)[405] A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3)[406] A főigazgató-helyettes havi illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a. Egyebekben a főigazgató-helyettes helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.

(3a)[407] A főigazgató-helyettes minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

Összeférhetetlenségi szabályok

118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet

a)[408] köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja,

b)[409] a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

c)[410] helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja,

e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

h) az a)-b) és d) pontok alá eső személy közeli hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének beszámolója[411]

119. § (1) A Hatóság elnöke minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé a Hatóság előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:[412]

a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,

b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,

c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá

d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.

(2) A beszámolót nyomtatott formában és a Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzé kell tenni.

[413]

120. §[414]

121. §[415]

122. §[416]

II. FEJEZET

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA

A Médiatanács jogállása és szervezete

123. § (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

(3) A Médiatanács székhelye Budapest.

(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.

(5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

A Médiatanács választása

124. § (1)[417] A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz.

(2)[418] A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és[419]

a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy

b) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban[420]

ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy

bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.

(2a)[421] A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:

a)[422] a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen,

b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

c)[423] az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben vagy álláshelyen,

d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.

(3)[424] A Médiatanács tagjaira

a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,

b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,

az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

(4)[425]

(5)[426]

(6)[427]

(7)[428]

(8)[429]

(9)[430]

125. § (1)[431] A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor - hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3)[432] Ha a Hatóság elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés dönt.

(4)[433]

(5)[434] A Médiatanács elnöke és tagja nem választható újra.

(6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.

(7)[435] A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve a 216. § (8) bekezdésben meghatározott esetet.

126. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

Összeférhetetlenségi szabályok

127. § (1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

A Médiatanács tagjainak kötelezettségei

128. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2)[436] A Médiatanács elnöke és tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.

(3)[437] A Médiatanács tagja a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése

129. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) az összeférhetetlenség megállapításával,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a tag halálával.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 126. § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7)[438] Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

A Médiatanács tagjainak díjazása

130. § (1)[439] A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(2)[440] A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

A Médiatanács működése

131. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2)[441] Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, vagy a Médiatanácsnak nincsen megválasztott elnöke, az elnöki feladat- és hatásköröket, valamint a Médiatanács képviseletét a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott módon, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

A Médiatanács feladatai

132. §[442] A Médiatanács a 182-184. §-okkal összhangban:

a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,

b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,

c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,

d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,

e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,

f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;

g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,

h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,

i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,

j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,

k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,

l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A Médiatanács beszámolója

133. § (1) A Médiatanács minden év május 31-ig előterjeszti az Országgyűlésnek a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell:

a) a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,

b) a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását,

c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását.

(2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint az audiovizuális politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni.

A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodása

134. § (1)[443] A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével - évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és az (5a) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el.

(2)[444] A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését vagy a 136. § (15) bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.

(3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét - nyújtja be az Országgyűlésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(4)[445] A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A Hatóság bevételét képezik a hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (9) bekezdés szerint használhat fel.

(5)[446] A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg. A Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a Hatóság - a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján - működésére nem használ fel - ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le -, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot, - az Elnök rendelkezése alapján - befizetheti az Alapba. Az Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel. Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag az Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel. Az Alap vezérigazgatója a felhasználás során közérdekből kérheti az Elnöktől a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználási szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részben vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdekű célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg. Ha az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfelelően használja fel, köteles az annak megfelelő összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni. A Hatóság az ily módon visszautalt összegből tartalékot képez, amelyből az Elnök döntése szerint új közérdekű cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefüggő közérdekű célra használhatja fel. A Hatóság a befizetést - ide nem értve a tartalékból történő támogatást - a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti. A saját bevételek azon része, amelyet az Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetendőként megjelöl, valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék - tekintettel a (10) és (12) bekezdésben foglaltakra is - nem minősül tényleges maradványnak.

(5a)[447] Az Elnök rendelkezésével az (1) bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint az Alap részére befizetheti, ha ez nem veszélyezteti a Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be.

(6)[448] A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg.

(7)[449] A felügyeleti díjat félévente - a félév végéig - kell a Hatóság részére befizetni.

(8)[450] Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek.

(9)[451] A Hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési, a média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, a mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A Hatóság kizárólag a jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az összeg a következő évekre átvihető, és a jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(10)[452] Az Országgyűlés a - (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdése szerinti mellékletet is. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az Országgyűlés a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány - felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.

(11)[453]

(12)[454] A (10) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik.

(13)[455] Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(14)[456] A Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva - az állami tulajdonszerzés napjával - gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről a Hatóság elnöke önállóan - a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül - dönt. Az értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg.

(15)[457] Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha a Hatóság elnökének döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges.

(16)[458] A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető.

(17)[459] A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja.

(18)[460] A Hatóság a 184. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátására a Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés és a hatósági feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja.

135. § (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti.

(2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben, az Alap, e törvény 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásai közül a Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

136. §[461] (1)[462] Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

(2)[463] Az Alap tulajdonában álló saját, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyon ideértve annak hasznosításából és tulajdonjogának átruházásából származó bevételt is - kizárólag törvényben meghatározott célokra használható fel.

(3)[464] Az Alap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, annak értékesítéséből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.

(3a)[465] Az Alap a tárgyévre vonatkozó bevételeinek a tárgyévben fel nem használt, illetve kötelezettségvállalással le nem kötött részét - a (3b) és (3c) bekezdés szerinti esetek kivételével - a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3b)[466] A Médiatanács az Alap vezérigazgatójának a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvényjavaslat benyújtásáig előterjesztett indokolt kérelmére a közszolgálati kötelezettségek jövőbeni teljesítése, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében az Alap számára a tárgyévre vonatkozóan nyújtott források fel nem használt részéből közszolgálati tartalékot képezhet. A közszolgálati tartalék mindenkori mértéke - a (3c) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló tárgyévet megelőző évben rendelkezésre álló források 10%-a lehet. A közszolgálati tartalék kizárólag a közszolgálati feladatellátás költségeinek fedezésére használható fel.

(3c)[467] A Médiatanács különösen indokolt - kizárólag a közszolgálati feladatellátással összefüggő - esetben a 10%-ot meghaladó mértékű tartalék képzését is jóváhagyja, ha az valamely - előzetesen meghatározott, a közszolgálati feladatellátást szolgáló - eseti célkitűzés teljesítése érdekében szükséges, és a tartalék mértéke legfeljebb három negyedéven keresztül haladja meg a (3b) bekezdés szerinti mértéket.

(4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Az Alap a Médiatanács hozzájárulásával jogosult a közszolgálati hozzájárulásból származó bevételeinek engedményezésére.

(5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.

(6)[468] Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja.

(7)[469] Az Alap köteles a Kincstárban fizetési számlát vezetni, a Kincstárban vezetett fizetési számlája mellett szabadon vezethet hitelintézetnél is fizetési számlát.

(8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.

(9) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.

(10)[470] Az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére történő kötelezettségvállaláshoz a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.

(11) Az Alap képviseletére a vezérigazgató jogosult. Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört - ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(14) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(15) Az Alap éves költségvetését - a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.

(16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.

(17)[471] Az Alap külföldi tudósítói által végzett tevékenység közszolgálat keretében végzett munkának tekintendő.

(18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak.

137. § (1)[472] A filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások támogatását nyilvános pályázat útján a Médiatanács végzi.

(2)[473] Az átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait.

(3)[474] A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat.

(3a)[475] Az (1)-(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv. 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.

(3b)[476] Az (1)-(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(4) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban foglalt céljai elérése érdekében - a megfelelő minőségű médiatartalom előállításának elősegítése érdekében biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatások tartalmának előállításában részt vevők továbbképzését. Az Alap a szükséges képzést jogosult kereskedelmi tevékenysége keretein belül szervezni.

Az Alap állami vagyonnal való gazdálkodása[477]

137/A. §[478] (1) Az Alap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 17. pontjában foglaltak szerinti tulajdonosi joggyakorlója mindazon állami vagyonnak - ide értve az államot megillető szerzői és szomszédos jogi vagyoni jogosultságokat is - (rábízott vagyon),

a) amely esetében törvény a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az Alapot, illetve korábban valamely jogelődjét jelölte ki, továbbá

b) amely a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz, vagy az azt támogató tevékenységhez kapcsolódóan került állami tulajdonba.

(2) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatás ellátásának érdekében jogosult a Magyar Állam nevében gazdasági társaság alapítására, vagy e célból gazdasági társaságban részesedés szerzésére, valamint abban a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására.

(3) A rábízott vagyon elsődleges rendeltetése a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi szolgáltatás, mint közfeladat ellátásának elősegítése.

(4) A vagyongazdálkodás elsődleges célja a vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásának biztosítása érdekében.

(5) Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlására irányuló tevékenysége nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá.

(6) Az Alap az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.

137/B. §[479] (1) Az Alap rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás során az Nvtv.-ben meghatározott rendelkezéseket a (3)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyont saját maga használhatja, azt hasznosíthatja, vagy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - tulajdonjogát átruházhatja (értékesítheti). A hasznosításra, vagy a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hasznosítani, vagy tulajdonjogát átruházni csak nyilvános, kivételesen indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az értékhatár megállapítása során a hasznosítással, értékesítéssel érintett vagyon, vagy vagyonrész, több vagyonelemre vonatkozó jogügylet esetén pedig azok együttes forgalmi értéke az irányadó. Az ingatlanok, továbbá az 5 millió forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó más vagyonelemek esetén a forgalmi érték meghatározására független szakértői vélemény elkészítése szükséges.

(4) A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött hasznosítási szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. A versenyeztetési eljárásban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.

(5) Mellőzhető a versenyeztetés, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet, köztestület,

b) a Magyar Állam, vagy az Alap, külön-külön, vagy együttes többségi tulajdonosi részesedésével működő szervezet,

c) jogszabályban előírt állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet,

d) közszolgálati médiaszolgáltató,

e) külföldi állam, vagy külföldi helyhatóság javára történik, továbbá

f) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

g) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama

ga) ingatlan esetében a 180 napot,

gb) archív anyagra vonatkozó szerződés, vagy felhasználási szerződés esetén a 3 évet,

gc) egyéb esetben pedig a 90 napot nem haladja meg, vagy

h) az Alap gyártási kapacitásának, valamint ehhez kapcsolódóan stúdiójának és eszközeinek hasznosítására irányul.

(6) Mellőzhető a versenyeztetés, ha a tulajdonjog átruházására

a) az (5) bekezdés a)-e) pontja alá tartozó szervezet részére, vagy

b) csere útján vagy

c) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében kerül sor, továbbá

d) a vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása esetén,

e) a vagyonra vonatkozó érvényes vételi jog gyakorlása esetén,

f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása, vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén.

(7) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyonelem nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető, vagy az értékesítésből származó bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és kizárólag ezen eljárással biztosítható a rábízott állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás.

(8) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(9) Az Alap rábízott vagyonára vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.

(10) Az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott eseten kívül az Alap a vagyongazdálkodási tevékenysége során ingyenesen biztosítja a rábízott vagyon használatát a közszolgálati médiaszolgáltató számára, továbbá ingyenesen nyújtja az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, ideértve a közszolgálati médiaszolgáltató folyamatos működőképességét biztosító szolgáltatásokat is.

(11) A rábízott vagyonba tartozó leselejtezett - ingatlannak nem minősülő - tárgyi eszköz ingyenes átruházása esetén az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

137/C. §[480] (1) A rábízott vagyon hasznosítására, tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;

f) állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

(2) A szerződés megkötését megelőzően a szerződő félnek arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok, írásban, saját kezűleg, vagy - jogi személy esetén - cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell, ennek hiányában a szerződés nem köthető meg. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Amennyiben a rábízott vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, úgy az Alap jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

137/D. §[481] Az Alap - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) megállapodást köthet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának ingyenes, könyv szerinti értéken történő átadásáról. A megállapodás az állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyásával jön létre. Az erre vonatkozó kezdeményezést az Alap és az MNV Zrt. együttesen nyújtja be az állami vagyonért felelős miniszter részére. A megállapodás létrejöttével az érintett vagyon a Vtv. 3. § (1) bekezdése szerinti vagyonnak minősül.

137/E. §[482] (1) Az Alap nyilvántartásában el kell különíteni az Alap saját vagyonának nyilvántartását a rábízott állami vagyon nyilvántartásától. A rábízott vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értéken való nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik azon vagyonelemre, amelynek értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg, így különösen az archívumokban őrzött szerzői és szomszédos jogi jogosultságokra.

(3) Az Alap a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló rendelet szerint köteles eleget tenni.

(4) A 137/A. § (3) bekezdésében meghatározott közfeladatra tekintettel a nyilvántartásnak a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat feltüntetését egyedileg nem kell tartalmaznia.

[483]

137/F. §[484]

137/G. §[485]

137/H. §[486]

A Médiatanács Médiatudományi Intézete

138. § (1) A Médiatanács Médiatudományi Intézete (a továbbiakban: Intézet) a Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztviselői.

(2) Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el.

(3) Az Intézet feladatai:

a) a Médiatanács működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján,

b) a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése,

c) szakmai kiadványok megjelentetése,

d) szakmai konferenciák szervezése,

e) egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat.

(4) Az Intézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet.

III. FEJEZET[487]

A MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS

Általános szabályok

139. § (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.

(2)[488] A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos szakmai vezető I. besorolású álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő. A Biztos e fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható.

(3)[489] A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111/A. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat.

(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki és menti fel, a Biztos gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.

(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.

140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaigazgatásra vagy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, és nem tartozik a Médiatanács, az Elnök vagy a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint nézők, olvasók vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,

a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdeksérelem) áll fenn, vagy

b) a fogyasztói, előfizetői, felhasználói vagy nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletét ellátó egyesület

a Biztos hivatalánál panasszal élhet.

(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz, illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács nyolc napon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt, illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén a Biztos a 142. §, a médiaszolgáltatásokra, illetve a sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén a 142/A. § szerint jár el.

A Biztos eljárására vonatkozó közös szabályok

141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos csak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén alkalmazhat - a 142. §-ban meghatározott módon - hatósági eszközöket.

(2) A Biztos eljárása csak panaszra indulhat. A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

(3) Ha a Biztos a 142. § (4) bekezdése vagy a 142/A. § (1) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során észleli, hogy a panasz alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, az eljárást megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Ebben az esetben az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos harmadik személynek csak ezt a kivonatot adhatja át. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezéséig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.

(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó érdeksérelmet, és azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén a Biztos a panaszost az eljárás bármely szakaszában határidő megjelölésével hiánypótlásra hívhatja fel. Ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el, illetve ha az eljárás már megindult, az eljárását megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

A Biztos eljárása elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén

142. § (1)[490] A Biztos a panasz útján tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdésében meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely elektronikus hírközlési szolgáltatótól az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatását kérheti, megfelelően alkalmazva az Ákr.-nek, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, tájékoztatást, dokumentumot, iratot (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: adatot) a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.

(2) A Biztos köteles e § szerinti eljárását a 151. §-ban foglalt határidőben lefolytatni. E határidőbe nem számít be

a) a 141. § (5) bekezdés szerinti hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

b) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

c) a (3) bekezdés szerinti eljárás ideje,

d) az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívástól a nyilatkozattételig terjedő idő.

(3)[491] Ha az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal köteles szóbeli vagy írásbeli egyeztetést kezdeményezni az elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adatszolgáltatás szükségességéről, illetve a szolgáltatandó adatok köréről. Ezen egyeztetést követően a Hivatal a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót az (1) bekezdésnek és a lefolytatott egyeztetési eljárás eredményének megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő, legalább tizenöt napos határidőt kell előírni. A 155. § (5)-(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató a végzést közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen fellebbezésnek és perújításnak nincs helye. Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 156. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.

(4) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos - ha ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri - bevonja a panaszost, valamint - ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti - bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.

(5) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását - legalább tizenöt napos határidő megjelölésével - nyilatkozattételre megküldi az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.

(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban közölt nyilatkozata alapján - indokolt esetben - a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.

(7) Ha a Biztos és az elektronikus hírközlési szolgáltató között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Ha az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató megállapodásban rögzítik, amelyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.

(8) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi - azt módosítja - oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. Az e bekezdés szerinti megállapodást kötő elektronikus hírközlési szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése érdekében mutatott együttműködését a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.

(9) A Biztos a sikeres egyeztetési eljárás eredményéről szükség szerint, illetve ha az egyeztetési eljárás eredményeként nem jön létre megállapodás, minden esetben jelentést készít, amelyet a panaszosnak, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak, valamint az eljárásban részt vevő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületnek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja az elektronikus hírközlési szolgáltatónak az érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a megtett intézkedésekről a Biztost értesíteni a Biztos által meghatározott, legalább tizenöt napos határidőn belül, ha nem jött létre megállapodás.

A Biztos eljárása a médiaszolgáltatásokra, illetve sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén

142/A. § (1) A Biztos az eljárása során a 140. § (1) bekezdés szerinti érdeksérelemre vonatkozóan a médiatartalom-szolgáltatók szakmai, érdek-képviseleti vagy önszabályozó szervezeteivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai szervezet) szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás).

(2) A Biztos kizárólag akkor jár el a panasz tárgyában,

a) ha a panasz a médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során több esetben felmerülő vagy több médiatartalom-szolgáltató tevékenysége során jelentkező, érdeksérelmet okozó tevékenységre irányul, és

b) ha a panasz tárgyát képező érdeksérelem a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti.

(3) A Biztos a médiatartalom-szolgáltatót köteles tájékoztatni a tevékenységét érintő panaszról, valamint köteles biztosítani annak a lehetőségét, hogy a médiatartalom-szolgáltató az álláspontját az egyeztetési eljárás minden szakaszában kifejthesse.

(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érintő érdeksérelem leírását határidő tűzésével észrevételezésre megküldi a szakmai szervezeteknek.

(5) A Biztos az egyeztetési eljárás során a panasz orvoslása érdekében javaslatot dolgoz ki, amelyet megküld a szakmai szervezeteknek. A Biztos a javaslatot a nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletében eljárva, ugyanakkor a szakmai szervezetek és az érintett médiatartalom-szolgáltató észrevételeit figyelembe véve alakítja ki.

(6) A szakmai szervezeteknek és az érintett médiatartalom-szolgáltatónak a javaslatra adott válasza alapján, a Biztos indokolt esetben személyes egyeztetésre hívja fel a panaszost, valamint az érintett szakmai szervezeteket és az érintett médiatartalom-szolgáltatót.

(7) A Biztos az egyeztetési eljárás eredményéről jelentést készít, melyet a panaszosnak, az érintett médiatartalom-szolgáltatónak, valamint az érintett szakmai szervezeteknek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a kidolgozott javaslatokat, illetve a médiatartalom-szolgáltatónak, valamint a szakmai szervezetek arra adott válaszát, észrevételeit. A Biztos a jelentését nem hozhatja nyilvánosságra.

(8) A 142. § (2) bekezdése szerinti határidő e § alkalmazásában az (5) bekezdés szerinti javaslat kidolgozása tekintetében irányadó. E határidőbe nem számít be

a) a (4) bekezdés szerinti észrevételezés ideje,

b) a szakvélemény elkészítésének ideje, ha az egyeztetési eljárás során szakértő bevonására van szükség.

A Biztos beszámolója

143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a javaslatok eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít - az elektronikus hírközlési szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - az Elnöknek és - a médiatartalom-szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - a Médiatanácsnak. A Médiatanács részére készített beszámoló csak a Biztos általános, az egyes médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó adatok nélküli tapasztalatait tartalmazhatja.

IV. FEJEZET

A MÉDIATANÁCS ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALÁNAK ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

144. § (1)[492] A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: Hatóság) a hatósági ügyekben az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerint jár el.

(2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlő, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van.

(3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - több mint felének jelenléte szükséges.

(4) A Médiatanács a döntéseit - a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

Bejelentő

145. § (1)[493] A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2)[494] A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.

(5) A bejelentő kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését.

(6)[495] Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.

Jogutódlás

146. § (1)[496] A végleges határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2)[497] A végleges határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben az nem lehetetlen - jogutódja lép. A végleges határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3)[498] A végleges határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4)[499]

(5)[500]

Titoktartás

147. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

148. § Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.

Az eljárás megindítása

149. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(2)[501] Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4)[502] A médiatartalommal kapcsolatos jogsértések tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a hatóság eljárása a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - az első közzétételétől számított három hónapon belül kezdeményezhető.

(5)[503] Amennyiben a kérelmező a jogsértésről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalommal kapcsolatos jogsértés tárgyában a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított hat hónapon túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.

(6)[504] Az Smtv. 14. és 16-20. §, az Mttv. 9-11. §, 12. § (3)-(4) bekezdés, 14. § és 23-36. § megsértésével kapcsolatban a hatóság hivatalból a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított egy éven belül indíthatja meg a hatósági eljárást.

(7)[505]

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

150. §[506] Hatáskör vagy illetékesség hiányában - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hatóság jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése[507]

151. § (1)[508] A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - hatvan nap.

(2)[509] Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hatóság az eljárást felfüggeszti.

(3)[510] Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újrakezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(4)[511] Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.

Kérelem

152. §[512] (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani a 42-47. § szerinti bejelentési eljárásokban.

(2) Amennyiben az ügyfél kérelmét nem e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívhatja a kérelem megfelelő nyomtatványon, illetve űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasíthatja, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.

(3) A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

153. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok kivételével - a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4)[513] A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a közigazgatási perben eljáró bíró jogosult.

(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint - más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

(7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, illetve a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

(8)[514] Ha az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság - ha a Hatóság eljárásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben támadható meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.

Kizárás

154. § (1) Az ügy érdemi elintézésében az Ákr. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója[515]

a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,

b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c)[516] olyan természetes személlyel vagy jogi személlyel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve az Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.

(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt, és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben a 156. §-ban meghatározott eljárási bírsággal sújtható.

(5)[517] A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt. A kizárt tag az adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben az Ákr. vonatkozó szabályai szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként, hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek.

(6) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

155. §[518] (1)[519] A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos, akár üzleti titkot is magában foglaló adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében

a) az ügyfelet és

b) az eljárás egyéb résztvevőit, valamint az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőinek a megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat, továbbá kivételesen indokolt esetben más személyt vagy szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: az eljárás egyéb résztvevője)

- e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, a 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatszolgáltatás) kötelezheti.

(3a)[520] A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.

(3b)[521] Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.

(3c)[522] A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

(4)[523] A (3) bekezdés szerinti végzést az eljárás egyéb résztvevője, akit adatszolgáltatásra köteleztek, közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(5) A (2) és (3)-(3c) bekezdés alkalmazása keretében[524]

a)[525] az olyan irat, eszköz, dokumentum, amely az ügyfél és jogi képviselője közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikáció érdekében keletkezett vagy e kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból, eszközből, dokumentumból kitűnik, bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, nem foglalható le, zár alá nem vehető, valamint szemle során annak birtokosa annak felmutatására nem kötelezhető;

b) a Hatóság nem kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt olyan adatszolgáltatásra, valamint olyan irat, eszköz, dokumentum átadására, amellyel az a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. Az (5) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(7)[526] A Hatóságnak az (5) bekezdésben foglalt mentességi okra hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy irat, eszköz, dokumentum átadására, felmutatására kötelező végzését a kötelezett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(8) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

(9) A Hatóság hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

(10)[527] A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie. Hatósági ellenőrzés érdekében a Hatóság - a megőrzésre előírt határidőn belül - kötelezheti a médiaszolgáltatót a műsorára vonatkozó hiteles dokumentáció haladéktalan és térítésmentes átadására. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén a médiaszolgáltatónak a dokumentációt az eljárás végleges befejezését követő egy évig kell megőriznie.

Eljárási bírság

156. §[528] (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege huszonötmillió forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb egymillió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Nyilvános meghallgatás

157. § (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja, illetve amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, a médiaigazgatást érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, illetve a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából - a médiaszolgáltatók, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, sajtóterméket kiadók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók, szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz nappal megelőzően közzéteszi.

158. § (1) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.

(2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

159. § (1) A Médiatanács, amennyiben megítélése szerint szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább tizenöt nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat, kivéve az eljárásban zártan kezelt adatokat.

(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított nyolc napon belül bárki írásban megküldheti a Médiatanács részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Médiatanácsot nem kötik, a Médiatanács számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Médiatanács ezeket nem köteles figyelembe venni.

(3) A Médiatanács hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét sem, illetve amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.

(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.

Hatósági szerződés

160. § (1)[529] E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel - az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel - hatósági szerződést köthet.

(2)[530] A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze végleges és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) A hatósági ügy hatósági szerződéssel történő lezárására a 151. §-ban megállapított ügyintézési határidő az e törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó.

161. § (1)[531] A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2)[532] A Hatóság végrehajtást elrendelő végzését a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben lehet megtámadni. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül határoz.

(3)[533]

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság a 187. §-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

162. § (1)[534] A Hatóság az Ákr. szerinti közhírré tétel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti.

(2)[535]

(3)[536] Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

Jogorvoslat

163. §[537] (1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.

(2) A közlését követő tizenöt napon belül támadható meg

a) a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat,

b) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, illetve eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozat,

c) a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt kezdeményezett eljárásban hozott határozat.

(3) A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.

(4) A Médiatanács a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) A bíróság - a (2) bekezdés szerinti per kivételével - mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz.

(6) A (2) bekezdés szerinti pert a bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül bírálja el, és határozatát a kihirdetés napjáig foglalja írásba. A bíróság a Hatóság határozatát nem változtathatja meg. A bíróság határozatával szemben perújításnak nincs helye.

(7) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.

164. §[538]

165. § (1)[539] A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen az Ákr. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(2) A Hivatal határozata ellen kizárólag azon ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3)[540] A Médiatanács másodfokú határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.

(4)[541] A Médiatanács másodfokú határozata ellen indított közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.

(5)[542] A Médiatanácsnak a Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzése elleni fellebbezést elbíráló másodfokú döntése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6)[543]

A Hatóság egyes eljárásai

166. §[544] A Hatóság egyes - a 68-70. § és a 167-181. §-ban meghatározott - eljárásaiban az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza az Ákr. és e törvény szabályait.

Általános hatósági felügyelet

167. § (1)[545] A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a műsorszolgáltatási szerződésekben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.

(2)[546] Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az V. Fejezetben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

167/A. §[547] (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(2) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Piacfelügyelet

168. § (1) A Médiatanács - hatáskörének terjedelmében - a médiapiac zavartalan, eredményes, sokszínű működésének, a műsorterjesztést és a médiaszolgáltatást végzők, sajtóterméket kiadók, a nézők, hallgatók, olvasók, előfizetők és felhasználók érdekei védelme, valamint a nemzeti kultúra és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, a piaci folyamatok megismerése és a médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben meghatározott egyéb célok átfogó értékelése, elemzése és hatósági felügyelete céljából piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) Az egyedi piacfelügyeleti eljárás több - az Smtv. és e törvény szerinti - hatósági hatáskört, illetve hatósági ügyfajtát is magában foglalhat egységes hatósági eljárásként.

(3)[548]

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Médiatanács egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést. Ennek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával meghatározza a jogkövetkezményeket. A Médiatanács piacfelügyeleti döntésében jogsértés hiányában szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, médiapolitikai következtetéseit.

(7)[549] A piacfelügyeleti eljárást megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(8)[550] A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.

(9)[551] A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(10)[552] A (9) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Felügyeleti terv[553]

168/A. §[554] (1)[555] A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács az éves felügyeleti tervének elkészítésekor különös figyelmet fordít a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások betartására. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(2) A Médiatanács évente beszámolót készít a felügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, felügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a felügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

Médiapiaci ágazati vizsgálat

169. § (1) A Médiatanács, az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul, vagy korlátozódik - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) A Médiatanács ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.

(3)[556] A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács a médiaszolgáltatókat hirdetmény útján értesíti, amelynek az Ákr. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása.

(4) Az ágazati vizsgálat során kiszabható eljárási bírság mértéke - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő árbevételének 0,5 százaléka, árbevétel hiányában vagy árbevétel közlésének hiányában legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

170. § (1) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács (1) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanácsot tájékoztatja.

(3) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács vagy a Hivatal saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

A Médiatanács szakhatósági eljárása

171. § (1)[557] A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerinti összefonódás-bejelentés elintézéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül.

(2) A Médiatanács - a 68. § (2) bekezdés szerinti esetet kivéve - nem tagadhatja meg a szakhatósági hozzájárulás megadását, ha a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítja a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán.

(3) A Médiatanács által megállapított szakhatósági előírás vagy feltétel érdemi döntésben való alkalmazására a Tpvt. 30. § (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(4) A Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt köti, de ez nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal

a) olyan összefonódást tiltson meg, amelyhez a Médiatanács szakhatósági hozzájárulást adott, függetlenül az Médiatanács által esetlegesen előírt feltételtől, vagy

b)[558] a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt. 30. § (3) bekezdés szerinti feltételt vagy vállalás teljesítésére vonatkozó kötelezettséget írjon elő.

(5)[559] A Médiatanács szakhatósági eljárásának határideje százhúsz nap. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának időtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(6)[560] A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni, kivéve, ha a bejelentésre kötelezett vállalkozás a (7) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.

(7)[561] A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 28. § (1) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett vállalkozás kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az eljárás ügyintézési határidejére az (5) bekezdés szerinti szakhatósági eljárásra meghatározott ügyintézési határidő alkalmazandó. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás-bejelentés benyújtásáig, de legkésőbb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni és a kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet.

Eljárás jogvitában

172. § (1)[562] Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra vonatkozó szabályban foglalt vagy az alapján kötött szerződésében meghatározott médiaigazgatást érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás). A jogvitás eljárás a sérelem bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető. Amennyiben a kérelmező a sérelemről később szerzett tudomást, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a hat hónapos időtartam a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A jogvitás eljárás alapjául szolgáló sérelem bekövetkezésétől számított egy éven túl jogvitás eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.

(2)[563] A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek az Ákr. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően egyértelműen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, illetve szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(3) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, köteles szövegszerűen - egyértelműen és világosan - megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.

(4)[564] A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető.

(5)[565] Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a kérelmet tizenöt napon belül visszautasítja.

(6) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben a Médiatanács öt napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

(7)[566] A kérelmet a Médiatanács - amennyiben nem utasítja vissza - megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(8)[567] Amennyiben az eljárás során a Médiatanács tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli egyezség létrehozását a felek között.

(9)[568] A jogvitás eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.

173. § (1)[569] A 172. § (8) bekezdés szerinti tárgyaláson a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.

(2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben a Médiatanács a tárgyalást elhalaszthatja.

(3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A Médiatanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.

(5)[570] A Médiatanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel, illetve kötelezheti.

(6) A Médiatanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként a Médiatanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8)[571] Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás végleges lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9)[572] A Médiatanács ideiglenes intézkedést elrendelő végzése közigazgatási perben a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában a Médiatanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

174. § (1) A Médiatanács jogvitás eljárásban jogosult a médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában - a 172. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem esetén - a szerződés létrehozására, módosítására, illetve a szerződés tartalmának megállapítására.

(2) Amennyiben az e törvény szerint a műsorterjesztés, valamint a médiaszolgáltatás ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, a Médiatanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a médiaszolgáltatót vagy a műsorterjesztőt a jogszerű ár alkalmazására.

Adatszolgáltatás

175. §[573]

Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben

176. §[574] (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:[575]

a)[576] a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (1) bekezdését, 19. § (2) bekezdését, vagy e törvény 9. §-át vagy 10. § (1)-(3) bekezdését, vagy 11. §-át, vagy közegészségügyi sérelmet okoz, vagy a közegészség sérelmével fenyegető súlyos és komoly kockázatot jelent,

b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett valamely előírást,

c) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekről és a Médiatanács tervezett, arányos intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni,

d) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában, és

e) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplő értesítés Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem jött létre egyezség.

(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértéseket, tekintettel a (4) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot.

(4) Az Európai Bizottság a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedés visszavonására hívhatja fel.

(5) A Médiatanács a (4) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához - a Bizottság megkeresésére - a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. A Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

177. §[577] (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:[578]

a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (3) bekezdését, vagy a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot és a honvédelmet, vagy a médiaszolgáltatás ezek sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelent,

b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább egy alkalommal megsértette az a) pont szerinti valamely előírást,

c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti valamely előírás megsértéséről és a Médiatanács által a további jogsértés esetén alkalmazni tervezett, arányos intézkedésekről, és

d) a Médiatanács a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában.

(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést, tekintettel a (3) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot. Amennyiben az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az intézkedés visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(4) A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához - az Európai Bizottság megkeresésére - a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

(5) Kivételesen sürgős esetben a Médiatanács eltérhet az (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított feltételektől és az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést követő legfeljebb egy hónapon belül - nem hatósági eljárásban - ideiglenes intézkedést hozhat. Az ideiglenes intézkedés azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot, valamint azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt az esetet kivételesen sürgősnek tekinti.

178. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:[579]

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan rádiós médiaszolgáltatás, vagy sajtótermék médiatartalom-szolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és

c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik. A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt eljárását csak abban az esetben indíthatja meg, ha a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszerű időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg.

(3) Kivételesen sürgős esetben, a hallgatók és olvasók érdekeinek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejűleg megküldi azon tagállamnak, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik, egyúttal köteles kérni a tagállam intézkedését. Amennyiben a tagállam az intézkedést a kérelemben foglalt ésszerű időn belül megteszi, a Médiatanács az ideiglenes határozat visszavonásáról, amennyiben nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, akkor az ideiglenes határozat fenntartásáról dönt.

178/A. §[580] Amennyiben az 1. § (6) bekezdése szerinti harmadik országbeli médiaszolgáltató médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése Magyarország területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:[581]

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti,

c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót az a) pont szerinti jogsértésről és a Médiatanács tervezett intézkedéseiről, és

d) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

178/B. §[582] Ha Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató médiaszolgáltatása más tagállam területére irányul, és ezen tagállam szabályozó hatósága vagy szerve a médiaszolgáltató tevékenységével összefüggésben megkeresi a Médiatanácsot, a Médiatanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a megkeresésre - amennyiben e törvény a határidő tekintetében eltérően nem rendelkezik - két hónapon belül választ adjon. A megkereséssel élő tagállam szabályozó hatóságának vagy szervének kérésére a Médiatanács rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely segítheti a megkeresés megválaszolását.

Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben jogmegkerülés esetén[583]

179. §[584] (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13-20. §-a a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandó, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt Magyarország területére irányítja.

(2)[585] Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács köteles kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.

(3) Amennyiben más tagállam állapítja meg, hogy Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása teljes egészében vagy túlnyomórészt e tagállam területére irányul, és e tagállam felkéri Magyarországot, hogy kezelje az ezzel kapcsolatban azonosított problémákat, a Médiatanács mindent megtesz, hogy kölcsönösen megfelelő megoldást találjanak. Ennek keretében e tagállam indokolt kérelmére a Médiatanács intézkedik a tagállam által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében és rendszeresen tájékoztatja a tagállamot a megtett intézkedésekről. A kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja továbbá a kérelmező tagállamot és az Európai Bizottságot az intézkedések eredményeiről vagy az eredménytelenség okairól.

(4) A Médiatanács az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontja és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha[586]

a) megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg,

b) a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a médiaszolgáltató azért telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje azon szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá,

c) a Médiatanács az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően írásban értesítette azt a tagállamot, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottságot az alkalmazni tervezett jogkövetkezményről, valamint a megállapításainak indokairól,

d) a Médiatanács nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogkerüléssel és az alkalmazni tervezett jogkövetkezménnyel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában,

e) az Európai Bizottság határozata szerint az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény összeegyeztethető az uniós joggal és a c) pont szerinti megállapítások kellően megalapozottak, és

f) az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény a védendő érdekhez képest arányos és szükséges.

(5) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg a (4) bekezdés szerinti intézkedést, tekintettel a (6) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(6) Amennyiben az Európai Bizottság az alkalmazni tervezett intézkedés kézhezvételétől számított három hónapon belül hozott döntésében megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem egyeztethető össze az uniós joggal, a Médiatanácsot a tervezett intézkedés alkalmazásának mellőzésére hívja fel.

(7) A Médiatanács a (6) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához - az Európai Bizottság megkeresésére - a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

180. § (1)[587] A más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatására vagy sajtótermékére e törvény, és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató rádiós médiaszolgáltatását vagy sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt Magyarország területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács - többek között - azt ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatásának vagy sajtótermékének szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám-, illetve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek, tudósításainak fő helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék mely tagállam közönségéhez szóló műsorszámokat, más médiatartalmakat tesz közzé.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a sajtóterméket kiadó tartozik.

(4)[588] A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg.

Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén

181. § (1)[589] Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. A kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság hivatalból nem indíthat eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.

(3)[590] A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hatóságnál akkor is kezdeményezhető eljárás, ha a médiaszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Hatóságnál a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a hatósági eljárást kezdeményezni. A Hatóság ügyintézési határideje húsz nap.

(4) A médiaszolgáltató köteles a Hatóság felhívására haladéktalanul rendelkezésre bocsátani a vitatott műsorszám felvételét.

(5) Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt időpontban és módon - a Hatóság döntésében foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek az álláspontja megjelenítésére. A jogsértővel szemben ezen túl a 186-187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

(6)[591] Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmező igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezhető.

(7)[592]

(8)[593]

A Hatóság feladat- és hatáskörei

182. § A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban

a) ellátja az általa kötött hatósági szerződések általános hatósági felügyeletét,

b) hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:

ba) a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások,

bb) kiemelten nagy jelentőséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos előírások,

bc)[594]

bd)[595] a különleges jogrendre, valamint a váratlan támadásra vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő rendelkezések,

be) a műsorkvótákra vonatkozó követelmények,

bf) a kereskedelmi közleményekre vonatkozó, 23-25. §-ban meghatározott előírások,

bg) a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések,

bh) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések [a 32. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével],

bi) a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó, 33. §-ban foglalt kötelezettségek,

bj) a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségére vonatkozó előírások,

bk)[596]

bl) a műsorterjesztés sokszínűségére vonatkozó rendelkezések,

bm)[597]

c)[598] felügyeli az Smtv. 14. §-ában, valamint 16-20. §-ában foglalt követelmények betartását,

d) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket,

e) a médiaszolgáltató kérelmére műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz,

f) hatósági szerződést köt a médiaszolgáltatóval a műsorkvótákra irányuló követelmények alóli mentesítés tárgyában,

g) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat,

h) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat,

i) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben,

j) eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerződéssel kapcsolatos hatósági ügyekben,

k) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat,

l) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket,

m) azonosítja a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JBE médiaszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,

n) eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettségek érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a 39. §-ban meghatározott kötelezettségeket,

o) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,

p) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le,

q) piacfelügyeleti eljárást folytat le,

r) eljár az e törvényben meghatározott jogvitákban,

s) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,

t) szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által előírt esetben,

u)[599] eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében [Smtv. 13. § és e törvény 12. §-a],

v)[600]

x) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat [75 . § (3) bekezdés],

y) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával és döntéseivel összefüggő hatósági feladatokat,

z) egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol.

183. § (1) A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban

a) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő ajánlást,

b) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást,

c) közzéteheti a termékmegjelenítésre és az arra történő felhívás e törvényben foglaltaknak való megfelelőségére vonatkozóajánlását,

d) a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, valamint a műsorkvóták alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeiről tájékoztatást nyújt az Országgyűlés részére,

e) dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás tekintetében,

f) meghatározza és közzéteszi ügyrendjét,

g) a frekvenciagazdálkodással, illetve a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről véleményt nyilvánít,

h) egyes médiapolitikai kérdésekben állásfoglalásokat, javaslatokat készít,

i) kialakítja a médiaszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,

j) az Országgyűlés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal tevékenységéről,

k)[601] kezeli az Alapot, elfogadja az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, meghozza a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, elfogadja az Alap éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait,

l) beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes műsorszerkezeti követelmények vonatkozásában,

m) kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának és a vagyongazdálkodás szabályait,

n) együttműködik más tagállamok médiahatóságaival,

o) felügyeli a Médiatudományi Intézet tevékenységét,

p) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával kapcsolatos nem hatósági feladatokat,

q)[602] összeállítja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját,

r)[603] kidolgozza a kiskorút szerepeltető olyan tudósításokra vonatkozó ajánlását, amelyek bűncselekményt vagy megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorút mutatnak be,

(2)[604] A Médiatanács látja el a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19-26. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében. Ennek végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

184. § (1) A Hivatal hatósági hatásköreiben

a) vezeti az e törvényben meghatározott hatósági nyilvántartásokat,

b) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,

c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:

ca) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések körében a 32. § (7) bekezdésben foglaltak,

cb) a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó szabályok (36. §),

cc)[605] a fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tett műsorszámokra vonatkozó szabályok (39. §),

cd)[606] a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok,

ce) a lineáris médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére és a tulajdonosi összefonódásra vonatkozó szabályok (43. §),

cf) az erőszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmakra vonatkozó rendelkezések és a vallási, hitbeli meggyőződést védő szabályok (14. §),

cg) a reklámra és a televíziós vásárlásra vonatkozó egyes rendelkezések (34-35. §),

ch) a médiaszolgáltatások és műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok (26-29. §),

ci)[607] a 175. § (12) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek,

d) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat,

e)[608] a 182. § u) pont kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érintő panaszok tekintetében (Smtv. 13. § és e törvény 12. §-a),

f) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését (74. §),

g) a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége körében ellenőrzi az általános szerződési keretfeltételekre vonatkozó előírások érvényesülését (79. §),

h)[609] ellátja a videómegosztóplatform-szolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videómegosztóplatform-szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését,

i)[610] egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.

(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben

a) előkészíti a Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket,

b) előkészíti a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilvános meghallgatást tart,

c) piaci elemző, értékelő, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a műsorfigyelő és -elemző szolgálat által,

d)[611] az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatban térítésmentes szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére,

e)[612] egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el.

V. FEJEZET

A JOGSÉRTÉS ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

185. § (1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 186-189. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Médiatanács és a Hivatal az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

(3)[613] A 9-11. §, a 20. § (1)-(3) bekezdés, a 21. § (1) és (2) bekezdés, a 22. § (5) és (6), valamint (8) bekezdés, a 64. § (1) és (2) bekezdés, továbbá az Smtv. 14. §, 16. §, 17. § és 19. § (2), (3) és (4a) bekezdés megsértésével kapcsolatos általános hatósági felügyeleti eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.

186. §[614] Ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal a jogsértés tényének megállapítása mellett figyelmezteti a jogsértőt és - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével - kötelezi a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, továbbá a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

187. §[615] (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontokon túl - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, folyamatosságára, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal - a (2) és (8) bekezdés figyelembevételével - intézkedésként a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,

b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig,

c) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását:

ca) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,

cb) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig,

cc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig

terjedhet,

d) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést, miután a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követően nem tehető a nyilvánosság számára elérhetővé.

(4) A Médiatanács és a Hivatal közigazgatási szankcióként bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben. A bírság összege

a) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forint,

b) az a) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forint,

c) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forint,

d) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forint,

e) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forint,

f) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forint,

g) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forint,

h) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forint

lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20. és 21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.

(6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(7) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) és (4) bekezdésben, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)-c) pontban és (4) bekezdésben, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b) pontban és (4) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények alkalmazhatók.

(8) A (3) bekezdés d) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.

(9) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti.

(10) A 22. § (8) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított egy év eltelt.

A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató felelőssége a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbításáért

188. §[616] (1) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

(2) A közvetítő szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős. A 189. § alapján - figyelembe véve a 176-180. §-ban foglalt előírásokat - azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

189. §[617] (1)[618] Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles - a határozat véglegessé válását követően a Médiatanács által hivatalbóli hatósági eljárásban kibocsátott hatósági határozat alapján - a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését megszüntetni.

(2)[619] Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a műsorterjesztő a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.

(3)[620] Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(4)[621] Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a megszüntetés, felfüggesztés módját, feltételeit, megfelelő teljesítési határidejét, a megszüntetés, felfüggesztés időtartamát, valamint a műsorterjesztőnek, közvetítő szolgáltatónak a médiaszolgáltatás terjesztésének, közvetítésének megszüntetésével, felfüggesztésével, illetve a sajtótermék közvetítésének felfüggesztésével kapcsolatosan felmerült költségeinek viselését, megtérítését.

(6)[622] A (2)-(4) bekezdésben meghatározott terjesztés, közvetítés felfüggesztése időtartamának arányban kell állnia az alapjául szolgáló jogkövetkezmény súlyával, mértékével és nem haladhatja meg a médiaszolgáltató, internetes sajtótermék kiadója általi - a vonatkozó végleges és végrehajtható határozatban megállapított - teljesítés időpontját, hozzászámítva a felfüggesztés megszüntetéséhez szükséges időtartamot. A felfüggesztés műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató általi megszüntetésének időtartama - ideértve a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató Médiatanács általi értesítését is - nem haladhatja meg a tizenöt napot.

(7) A műsorterjesztés, közvetítés megszüntetésével, felfüggesztésével kapcsolatosan a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató felmerült költségeit a jogkövetkezménnyel sújtott médiaszolgáltató, sajtótermék kiadója köteles viselni.

(8)[623] A Médiatanács (1)-(4) bekezdés szerinti határozata a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben támadható meg. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A bíróság ítélete ellen perújításnak nincs helye.

(9)[624] Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a Médiatanács műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hatósági eljárást indít, és a 187. § (4) bekezdés g) vagy h) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(10)[625] A 188. és az e §-ban foglaltak nem alkalmazhatók az e §-ban foglalt, a médiaszolgáltatóval vagy az internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat ellen indított közigazgatási perben kért azonnali jogvédelem esetén a bíróságnak az azonnali jogvédelem tárgyában hozott döntéséig, továbbá, ha a médiaszolgáltatóval vagy internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat tekintetében a bíróság azonnali jogvédelmet biztosított, a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig.

VI. FEJEZET

TÁRSSZABÁLYOZÁS A MÉDIAIGAZGATÁSBAN

Általános szabályok

190. § (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a sajtótermékek kiadói, a műsorterjesztők és a közvetítő szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: önszabályozó szervezet) e törvény, illetve az Smtv. céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében együttműködik.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelelően működő önszabályozó szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést köthet az alábbiakban kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályozó szervezettel történő, e fejezetben meghatározott megosztott ellátása, illetve jogszabályban hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló, médiaigazgatáshoz, médiapolitikához kapcsolódó feladatok együttműködésben történő ellátása érdekében.

191. § (1) A Médiatanács a 195. §-ban meghatározott közigazgatási szerződésben (a továbbiakban: közigazgatási szerződés) felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a 194. § szerinti magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 192. § (2) bekezdésben kifejezetten meghatározott hatósági ügytípusok körében - a közigazgatási szerződésben kapott felhatalmazás terjedelmében - a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetre hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e felhatalmazás keretében sem minősül közigazgatási hatóságnak, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alanyának.

(3) A közigazgatási szerződésben történő felhatalmazás nem érinti a Médiatanács e törvényben meghatározott hatásköreinek rendjét, a Médiatanács a hatósági ügyben e felhatalmazástól függetlenül - az e fejezetben meghatározott eltérésekkel - eljárhat.

192. § (1) A közigazgatási szerződést a Médiatanács a 190. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásba vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képező hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást vezet.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződésben az alábbi hatósági ügytípusok - a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történő - ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket:

a)[626] az Smtv. 14. és 16-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a nyomtatott sajtótermékek tekintetében,

b)[627] az Smtv. 14. és 16-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében,

c)[628] az Smtv. 14. és 16-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,

d) e törvény Második Része I. Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.

e)[629] az alkoholtartalmú italok kereskedelmi közleményei megfelelőségének előmozdítása, érvényesítése és felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.

(3) A Médiatanács által - a (2) bekezdésben meghatározott hatósági ügytípus tekintetében - az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja:

a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátását (ideértve a tagok tevékenységét érintő kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást),

b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti - a felhatalmazás tárgykörét érintő - viták, jogviták eldöntését,

c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások - felhatalmazással kapcsolatos - tevékenységére, magatartására irányuló ellenőrzést.

193. § (1) A közigazgatási szerződés keretében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatás-fejlesztésre vonatkozó elvek, közérdekű programok, továbbá bármilyen egyéb, médiával összefüggő célok együttműködésben történő megvalósítása érdekében.

(2) Az önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott - közigazgatási szerződéses felhatalmazáson alapuló - feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási szerződés tartalmazza.

(3) A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályozó szervezetnek tételesen elszámolva, évente - május 31-ig - kell beszámolnia a Hatóság számára.

194. § (1) Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított - e fejezet szerinti önigazgatási feladatellátást meghatározó - szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex).

(2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerződéskötés folyamatában az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerződés megkötésének érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodjon.

(3)[630] A magatartási kódex részletesen tartalmazza - a 192. § szerinti felhatalmazás tárgykörében - az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet - felhatalmazás tárgyát érintő - viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását. A magatartási kódexnek rendelkeznie kell a kitűzött célok megvalósításának rendszeres, átlátható és független nyomon követéséről, ellenőrizhetőségéről és értékeléséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a magatartási kódex anyagi része tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartás végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket.

195. § (1) A Médiatanács és az önszabályozó szervezet e Fejezet szerinti viszonyrendszerét a felek kötelesek a közigazgatási szerződésben részletesen rendezni.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötése tárgyában döntést hoz.

(3) A közigazgatási szerződés csak írásban köthető.

(4) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezettől annak érdekében, hogy megfelelően elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos - e Fejezetben szabályozott - feladatait.

(5) A közigazgatási szerződésre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

196. § (1) A Médiatanács azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerződést, amennyiben az önszabályozó szervezet:

a) a közigazgatási szerződésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi, vagy

b) a közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait nem a szerződésben foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A határozatlan időre kötött közigazgatási szerződést bármely fél harminc napos felmondási idővel felmondhatja.

Az önszabályozó szervezet eljárása

197. § (1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező hatósági ügyben saját - nem hatósági - feladataként jár el az e fejezetben, illetve a közigazgatási szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását (a továbbiakban: önszabályozási eljárás).

(2) A közigazgatási szerződésben meghatározott hatósági ügytípusok tekintetében a Médiatanács az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerződés rendelkezéseinek.

(3) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárása megelőzi a Médiatanács hatósági eljárását.

(4) Az önszabályozó testület felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja az e fejezetben foglalt feladatok megfelelő és hatékony ellátását, az e fejezet szerinti szabályok megfelelő érvényesülését. Amennyiben ennek elmulasztásából eredően az e fejezetben, illetve az általa a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően ellátni, a Médiatanács jogosult a közigazgatási szerződést felmondani.

198. § (1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményező kérelemre köteles eljárni. Ettől függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben saját döntése alapján is indíthat eljárást.

(2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap, amely indokolt esetben - az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeire tekintettel - tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidőknél rövidebb határidőt a közigazgatási szerződés megállapíthat.

(3) Amennyiben az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a Médiatanácshoz, abban az esetben - figyelemmel az önszabályozó szervezet tagjainak és a kódex hatálya alá tartozó más szervezetek körére - a Médiatanács a beadványt megküldi az önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szervezet feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akkor az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Médiatanács részére. Ha az önszabályozó szervezet a Médiatanács által továbbított beadvány alapján eljárását megindítja, akkor a Médiatanács eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen befizetett illetéket, díjat visszafizeti a beadványt előterjesztő számára.

(4)[631] A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményező beadvány nem minősül az Ákr. szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztető, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Médiatanácshoz megérkezésének napján kezdődik a Médiatanács hatósági eljárása.

(5) Amennyiben az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely nem tartozik a feladatkörébe, de a Médiatanács hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályozó szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány előterjesztőjét a Médiatanács vonatkozó hatásköreiről, az eljárásindítás lehetőségeiről és annak szabályairól.

199. § (1) Az önszabályozó szervezet a beadványt e Fejezet, a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés, és különösen az annak részét képező magatartási kódex alapján megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz. Az önszabályozó szervezet döntése a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelező, és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésére megfelelő határidőt megállapítani. A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határidő leteltét követően az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmazó döntéseket köteles felülvizsgálni. Amennyiben az önszabályozó szervezet döntésének felülvizsgálatát a beadvány előterjesztője, vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Médiatanács a döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni.

(2) Amennyiben a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntése nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak, különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabály tartalmával ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a beadvány tárgyát képező ügyben. A Médiatanácsot eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása, döntése nem köti.

200. § (1) A Médiatanács hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződés tárgykörét képező feladat, tevékenység megfelelő és hatékony ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja. A Médiatanács az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttműködik, feladatainak ellátását támogatja és ösztönzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával, és egyéb eljárásaikkal kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást. E feladatokat az önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés és az annak részét képező magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat a Médiatanács hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve piaci elemző, értékelő tevékenysége és különösen jogszabály-előkészítő tevékenysége során - lehetőség szerint - figyelembe veszi.

Az önszabályozó szervezet e fejezetben foglalt tevékenysége feletti felügyelet

201. § (1) A Médiatanács az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződésben meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el. E felügyeleti tevékenysége keretében a Médiatanács folyamatosan ellenőrizheti az önszabályozó szervezetnek a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésében foglaltak érvényesülését, szerződés szerinti teljesítését. A felügyelet keretében a Médiatanács jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) A Médiatanács az önszabályozó szervezet 197-200. §-ok szerinti eljárásait és döntéseit szükség szerint átfogóan ellenőrzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet döntéseit - a közigazgatási szerződés és annak részét képező magatartási kódexnek való megfelelés szempontjából - egyenként és összességükben is értékeli.

(3) Amennyiben a Médiatanács a felügyelet keretében megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező ügyekben nem vagy nem megfelelően jár el, így különösen

a) a 197-200. §-okban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően folytatja le,

b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el,

c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelő tartalommal hozza, illetve

d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenőrzi, illetve nem intézkedik a döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt,

akkor a Médiatanács megfelelő határidő tűzésével felhívja az önszabályozó szervezetet a közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására.

(4) Amennyiben az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Médiatanács a közigazgatási szerződést azonnali hatállyal, vagy a megállapodásban meghatározott felmondási időre felmondhatja.

(5) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabály tartalmával ellentétes, vagy a közigazgatási szerződésbe, illetve az annak részét képező magatartási kódexbe ütközik, a Médiatanács a szerződésszegés megállapításával egyidejűleg az eljárás, valamint a döntés tárgykörében hatósági eljárást indít.

202. § Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés alapján végzett tevékenységéről, feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetéről, tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesüléséről pedig legalább félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Médiatanács számára. A Médiatanács a beszámolót - döntésében - értékeli.

202/A. §[632] Az e fejezetben foglalt, a társszabályozásra vonatkozó rendelkezések nem érintik és nem korlátozzák a médiatartalom-szolgáltatók azon jogát, hogy önszerveződéseik útján, e törvény keretei között önszabályozási kezdeményezéseket fogadjanak el és érvényesítsenek a tevékenységük körében. A Médiatanács és a Hatóság e kezdeményezéseket - a 8. §-sal összhangban - támogatja és tiszteletben tartja.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

203. § 1.[633] Alapító: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a sajtótermék első példányának megjelenését megelőzően a lap célját, jellegét és irányvonalát meghatározza, ezeket ellenőrzi, valamint a rendszeres megjelenés megkezdéséről gondoskodik, amely alapján a sajtótermék feletti rendelkezési jogosultság (a sajtótermék nyilvántartásba vételének bejelentése, nyilvántartásból való törlésének bejelentése vagy jóváhagyása, a kiadó megjelölése) megilleti; alapító továbbá az, akire az alapítói jog az alapítóról átruházásra kerül.

1a.[634] Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat - ideértve többek között az egész estés filmeket, a videóklipeket, a sporteseményeket, a dokumentumfilmeket és a tizennégy év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámokat - bemutató médiaszolgáltatás.

2. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez - így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez - kapcsolódik.

3. Befolyásoló részesedés:

a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b)[635]

4.[636] Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

5. Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Dokumentumfilmnek számít például a természet-, ismeretterjesztő és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm.

6. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

7.[637] Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy.

8.[638] Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával, vagy sajtótermék kiadójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

9.[639] Európai mű:

a) azon mű, amely magyar,

b) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállamból származik,

c) azon mű, amely az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény részes felének számító európai államból származik,

d) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállam és valamely Európai Unión kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy a tagállamból származó társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

e) azon mű, amely az Európai Unió és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodás keretében, koprodukcióban készült el, és amely megfelel a vonatkozó megállapodások feltételeinek.

A b)-c) pontban említett művek olyan művek, amelyek e pontokban meghatározott egy vagy több államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készültek, feltéve, hogy a mű megfelel a következő három feltétel egyikének:

1. az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

2. gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

3. az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi.

A c) és az e) pontban meghatározott művek abban az esetben tekinthetők európai műnek, ha az érintett, Európai Unión kívüli államban a tagállamokból származó művekre nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések.

10.[640] Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy médiaszolgáltatásokat.

10a.[641] Felhasználó által létrehozott videó: hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely - hosszától függetlenül - önálló egységet alkot, és amelyet egy felhasználó hoz létre és ugyanezen felhasználó vagy valamely más felhasználó tölt fel a videómegosztó platformra.

11. Filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ide nem értve többek között a hír- és politikai tájékoztató műsorszámot, az aktuális- és szolgáltató magazin műsorszámot, a sportműsorszámot vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszámot, a játék- és vetélkedő műsorszámot és a kereskedelmi közleményeket. Filmalkotás különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs film és a dokumentumfilm.

12. Független műsorkészítő: olyan műsorkészítő vállalkozás, amelyben az érintett médiaszolgáltatónak, illetve a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg amellyel a médiaszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége.

13.[642] Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris rádiós médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

14.[643] Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos rádiós médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül.

15. Helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

16. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv.

17. Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.

18. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben ekként meghatározott szolgáltatás.

19. Játék: az a műsorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvevők meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott nyereményt elnyerjék. Nem minősül játéknak a tehetségkutató-műsorszám, valamint a televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak minősülő telefonos vagy más interaktív játék.

20.[644] Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy a felhasználók által létrehozott videókat, vagy szerepelnek azokban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

21.[645] Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám, amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet, mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat.

21a.[646] Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket - ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja.

22. Kiadvány:

a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;

b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;

c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;

d) film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);

e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);

f) zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)

23. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Kiegészítő médiaszolgáltatás például az elektronikus műsorkalauz.

24. Kisközösségi médiaszolgáltatás: sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás.

24a.[647] Kitakarás: az audiovizuális médiaszolgáltatás megszakítása nélkül felbukkanó, olyan vizuális elem, amely a háttérben futó mozgó kép egy részét eltakarja.

25. Körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.

26. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

27.[648] Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézménytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.

28.[649] Közönségarány: egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett aránya valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva. A közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádiós médiaszolgáltatás piacát Magyarország területén, külön-külön kell vizsgálni.

29. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

30. Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

a) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás),

b) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás),

c) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás),

d) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás).

31.[650] Közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.

32.[651] Közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására - e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató.

33.[652] Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltató, jogelődei, valamint az Alap által megrendelt, bármilyen jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási szerződéssel vagy egyéb megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek szerzői és szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a törvény hatálybalépését megelőzően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei valamelyikét vagy a törvény hatálybalépését követően az Alapot illetik meg vagy illették meg, valamint amelyekre vonatkozóan e törvény hatálybalépését követően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei szereztek, vagy maga a közszolgálati médiaszolgáltató szerez jogot.

34.[653] Közzététel: a Hatóság internetes honlapján történő megjelentetés. A közzététel időpontja a honlapra kihelyezés napja.

35. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.

36. Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.

37.[654] Magyar mű:

a) azon mű, amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

b) azon mű, amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

c) azon mű, amely eredetileg valamely, Magyarország által elismert nemzetiség nyelvén készült, ha tárgya az adott nemzetiség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,

d) az olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely Magyarország által elismert valamely nemzetiség nyelvén kerül előadásra, ha az adott nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,

e)[655] az olyan instrumentális zenei műsorszám, amely a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi.

f)[656] az olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerzője magyar,

g)[657] az olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült,

h)[658] azon filmalkotás, amely az Mktv. értelmében magyarnak minősül.

38. Magyar zenei mű: magyar műnek minősülő szöveges vagy instrumentális zenei mű.

39.[659] Médiaigazgatásra vonatkozó szabály: e törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, illetve ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus, műsorszolgáltatási szerződés, a Médiatanács és a Hivatal által megkötött hatósági szerződés, illetve a Médiatanács és a Hivatal hatósági határozata.

40.[660] Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

40a.[661]

41.[662] Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

42. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.

43. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.

44. Műsor: rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata.

45. Műsorelőzetes: olyan műsorszám, amely a médiaszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, ismertet vagy népszerűsít.

46. Műsoridő: a médiaszolgáltatásban - valamely meghatározott időszak folyamán - folyamatosan közzétett műsorszámok együttes időtartama.

47.[663] Műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban - hosszától függetlenül - önálló egységet alkot.

48. Műsorszámokat kiegészítő termékek: egy műsorszám tartalmához közvetlenül kapcsolódó, a médiaszolgáltató által forgalmazott áru vagy szolgáltatás, amely a műsorszám teljesebb élvezetéhez nyújt segítséget, például a nézői vagy hallgatói interaktivitás elősegítésével.

49. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz. Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.

50. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.

51. Műsorterjesztő: a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek.

51a.[664] Műsorterjesztő átviteli platform: azonos technológiájú jelátvitelt biztosító, jellemzően analóg vagy digitális átviteli rendszer.

52.[665] Országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka él.

53. Osztott képernyős reklám: audiovizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi közleménynek nem minősülő műsorszám közzététele alatt közzétett, a képernyő meghatározott részét betöltő reklám.

54. Összetett műsorszám: több műsorszám - egy főcímmel vagy más megkülönböztetéssel jelzett - együttese.

55.[666] Politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

56. Politikai tájékoztató műsorszám: időtartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám.

57. Programcsomag: a műsorterjesztő által az előfizető számára egy csoportban kínált vagy nyújtott médiaszolgáltatások.

58. Rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló műsorszámokat mutat be.

59. Reklám: olyan - műsorszámnak minősülő - közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

60.[667] Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

60a.[668] Semleges képkocka: azok a bejátszások, amelyek a szerkesztői tartalmat választják el a reklámoktól, politikai reklámoktól, társadalmi célú reklámoktól, televíziós vásárlási bejátszásoktól, közérdekű közleményektől, továbbá amelyek az egyes bejátszásokat elválasztják egymástól.

61. Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot.

61a.[669] Szerkesztői döntés: a szerkesztői felelősség gyakorlásának keretében rendszeres jelleggel hozott, a médiaszolgáltatás napi működéséhez kapcsolódó döntés, így a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása és összeállításának meghatározása.

62. Tagállam: az Európai Gazdasági Térség tagállama.

63.[670] Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató, médiaszolgáltatás, videómegosztóplatform-szolgáltatás, felhasználó által létrehozott videó vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.

64. Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.

65. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a forgalmazóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett, gazdasági vállalkozásként működő telefonos játékokat is.

66. Televíziós vásárlási műsorablak: olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc.

67. Tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely lineáris médiaszolgáltatás esetében a napi műsoridő, lekérhető médiaszolgáltatás esetében a közzétett műsorszámok összesített időtartamának nyolcvan százalékában egymáshoz hasonló tematikájú műsorszámokat tesz közzé, mint például a hír- és politikai tájékoztató műsorszámok, a kiskorúaknak szóló műsorszámok, a sportműsorszámok, a zenei műsorszámok, ismeretterjesztő műsorszámok, valamely életmódot bemutató műsorszámok.

68.[671] Termékmegjelenítés: olyan kereskedelmi közlemény, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban vagy felhasználó által létrehozott videóban jelenik meg.

69. Választási kampányidőszak: a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a választási kampány lefolytatására rendelkezésre álló időszak.

70.[672] Vállalkozás: természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, más jogi személy.

71. Vételkörzet:

a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata, vagy

c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata.

71a.[673] Videómegosztóplatform-szolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek vagy amely egy elválasztható részének vagy egy alapvető funkciójának elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül olyan műsorszámokat, illetve felhasználók által létrehozott videókat juttasson el a nyilvánossághoz, amelyekért a videómegosztóplatform-szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a videómegosztóplatform-szolgáltató rendszerez például automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal, különösen megjelenítés, címkézés, sorba rendezés révén.

71b.[674] Videómegosztóplatform-szolgáltató: videómegosztóplatform-szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy.

72. Virtuális reklám: digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a műsorszámba utólagosan beillesztett reklám.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS

204. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 222. §-a és 228. § (3) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba. A 229. § azon a napon lép hatályba, amikor az Alkotmánynak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének rendeletalkotási jogot biztosító rendelkezése hatályba lép. E törvény 223. § (6)-(8) bekezdése, valamint e törvény 5. számú melléklete 2011. január 2-án lép hatályba.

(3) E törvény 220-228. §-ai 2011. január 3-án hatályukat vesztik.

II. FEJEZET

A TÖRVÉNY RÖVIDÍTETT MEGJELÖLÉSE

205. § E törvényt más jogszabályban "Mttv." rövidítéssel kell megjelölni.

III. FEJEZET

FELHATALMAZÁSOK

206. § (1)[675] Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, hogy

a)[676] a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, továbbá a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, ellenőrzésének szabályait,

b) a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját,

c) a Hatóság és a Médiatanács eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait

rendeletben megállapítsa.

(2)[677] Amíg az (1) bekezdés szerinti rendeleteket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke nem fogadja el, az azonos tárgykörben elfogadott miniszteri rendeletek hatályban maradnak.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelespéldányok szolgáltatóit, a törvényben előírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját és határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztás módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint szolgáltatás elmulasztása esetén követendő eljárást rendeletben szabályozza.

(3a)[678] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíj fizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3b)[679]

(3c)[680] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét biztosító alkalmazás igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat és a feladat finanszírozásához szükséges kormányzati igazgatási szervet,

b) az általános adatvédelmi rendelet alapján fennálló adattörlési kötelezettséget biztosító szoftver fejlesztését követően a minősített tanúsítvány kiadására feljogosított szervezet megfelelési feltételeit, a tanúsítási eljárás lefolytatásának és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjának meghatározásával kapcsolatos feltételeit.

(4) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a kiadványokon az impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter, hogy a 171. § szerinti szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára, valamint a díj kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

(6)[681] Felhatalmazást kap a foglalkoztatásért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdése szerinti munkaköröket rendeletben állapítsa meg.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

206/A. §[682] E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdés b) pontját és (2a) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

206/B. §[683] E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel módosított 184. § (2) bekezdés d) és e) pontját, valamint 206. § (3c) bekezdését 2021. január 1. napját követően kell alkalmazni.

A műsorszolgáltatási szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

207. § (1)[684] A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szerinti analóg, földfelszíni terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság és az e törvény szerinti állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság - a 203. § 32. pontja szerinti közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai kivételével - kizárólag a Médiatanács által kötött hatósági szerződés alapján gyakorolható.

(2)[685]

(3)[686]

(4)[687]

(5)[688]

(6)[689] A JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató a 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott jogszabály hatálybalépéséig a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.

(6a)[690] A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés azon JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására is vonatkozik, mely az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor a Médiatanács hatósági határozata vagy hatósági szerződés alapján JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának minősül.

(7) A műsorszolgáltatási szerződést nem lehet felmondani abban az esetben, ha a szerződést valamely jogsértés miatt nem lehetett volna megkötni, de a jogsértést nem kizárólag a médiaszolgáltató okozta.

(8)[691] A rádiós analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott, a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) módosított érvényességi időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján elnyert jogosultságok esetén alkalmazandó.

(8a)[692] A médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott megújíthatóságának a Módtv.2-vel módosított időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően kérelmezett megújítás esetén alkalmazandó.

(9)[693] Az Smtv., illetve e törvény II. Rész I. Fejezete körébe tartozó, a műsorszolgáltatási szerződésben nevesített tárgyköröket érintő jogsértéseket a műsorszolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel szemben az Smtv., illetve e törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni.

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti szabályok

208. § (1) Azon médiaszolgáltatás, amely az Rttv. alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplő adatokat harminc napon belül köteles bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül.

(2) Azon sajtótermék, amely a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplő adatokat köteles harminc napon belül bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül.

(3) 2012. január 1-jéig a KÖH látja el a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételének, illetve a lapnyilvántartás kezelésének hatósági feladatait. A Hatóság 2012. január 1. napjától látja el e törvény alapján a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait.

(4)[694] A törvény hatálybalépéskor már működő, de sem a Hatóság, sem a KÖH nyilvántartásában korábban nem szereplő médiaszolgáltatásokat, internetes sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a Hivatalhoz, a nyomtatott sajtótermékeket pedig legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a KÖH-höz.

(5) Amennyiben az e törvény hatálybalépésekor a KÖH nyilvántartásában szereplő, de e törvény hatálybalépése előtti három évben meg nem jelent nyomtatott sajtótermék kiadója 2012. december 31-ig nem kezdi meg a sajtótermék rendszeres megjelenését, úgy a sajtóterméket a nyilvántartásból törölni kell. A 46. § (6) bekezdés c) pont szerinti, törlési kötelezettséggel járó időtartam egyéb esetekben e törvény hatálybalépésével kezdődik.

A Mecenatúrára vonatkozó átmeneti szabályok[695]

209. §[696] (1) A Mecenatúra 2019. évi költségvetését az Országgyűlés külön törvényben hagyja jóvá, amely külön törvényre az Mttv. 134. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke által megküldött javaslat alapján nyújtja be az Országgyűlésnek.

(3) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke a Hatóság 2019. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló, az Mttv. 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvényjavaslatot a Mecenatúra 2019. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót tartalmazó melléklettel együtt terjeszti az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága elé. Az Országgyűlés a Mecenatúra 2019. évi zárszámadásáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával dönt.

(4)[697] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. január 31-éig a Mecenatúra 2019. évi költségvetési támogatása fel nem használt részét 2019. december 31-ei fordulónappal a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Filmintézet) részére átadja.

(5)[698] A (4) bekezdés szerinti forrás a Mecenatúrával kapcsolatos feladatok ellátására és mozgóképszakmai támogatások finanszírozására, valamint ezen feladatokkal összefüggő üzemeltetési költségekre használható fel.

210. §[699]

A törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltőire vonatkozó átmeneti szabályok

211. § (1) Az e törvényben meghatározott szervezetek, testületek elnökének, alelnökének, elnökhelyettesének, főigazgatójának, főigazgató-helyettesének, vezérigazgatójának, vezérigazgató-helyettesének, tagjának mandátumát, illetve megbíztatását e törvény hatálybalépése nem érinti.

(2) A Közszolgálati Testületbe történő delegálást, illetve a delegálást megelőző - az 1. számú mellékletben előírt - sorsolást 2011. március 31-ig le kell folytatni.

(3) Amennyiben e törvény hatálybalépéséig a közszolgálati médiaszolgáltatók új, közös Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai, illetve közös könyvvizsgálójuk nem kerülnek megválasztásra, úgy a korábbi felügyelő bizottságok tagjainak és elnökeinek, valamint a könyvvizsgálóknak a megbízatása az új Felügyelő Bizottság, illetve könyvvizsgáló megválasztásakor szűnik meg.

(4)[700] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 111/A. § (3) bekezdését és 125. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor hivatalban lévő Elnökre és a Médiatanácsnak a hatálybalépéskor hivatalban lévő elnökére is alkalmazni kell. A Módtv. hatálybalépése a hatálybalépéskor hivatalban lévő Elnök és a Médiatanácsnak a hatálybalépéskor hivatalban lévő elnöke és tagjai megbízatásának fennállását nem érinti.

(5)[701] Az 1. számú mellékletnek a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 1. pont o) alpontja alapján a Közszolgálati Testület tagjának jelölésére jogosult szervezet első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül gondoskodik új tag delegálásáról, azzal, hogy az új tag mandátuma a Módtv2. hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjai mandátumának a lejáratáig tart.

211/A. §[702] A Televíziós Filmkollégium tagjainak és a Mecenatúra Felügyelő Bizottsága tagjainak megbízatása 2019. december 31. napjával megszűnik. A Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium jogutódja 2019. december 31. napjától a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok

212. § (1) Az Rttv. alapján megalkotott Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatot annak megalkotója köteles összhangba hozni a Közszolgálati Kódexszel, vagy ennek hiányában köteles azt hatályon kívül helyezni.

(1a)[703] A Kódex rendelkezéseit 2015. szeptember 30-ig módosítani kell a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvényben foglaltakkal összhangban. E módosításra a Kódex elfogadásának szabályait - 95. § (2) bekezdés - kell alkalmazni.

(2) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. megalapítása előtt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (2) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók.

213. § (1) A 2011. évben a Közszolgálati Kuratórium, az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók a 2011. évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesülnek. Az e törvényben meghatározott közszolgálati finanszírozási módot és mértéket (a közszolgálati hozzájárulást) elsőként a 2012. évre vonatkozóan kell alkalmazni. A 2011. évben az Alap pénzügyi forrásai közé tartozik az Rttv. szerinti üzemben tartási díj is.

(2) Az 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott vagyonnal összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás illetékmentes. Az Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatják az Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató által ajánlatkérőként e törvény hatálybalépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek - a közszolgálati médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával - átszállnak az Alapra.

(5) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzítettek szerint megvalósuló vagyonátadás során a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített szerződésekhez, a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelik. Ilyen jellegű igények az Alappal szemben nem érvényesíthetők.

(6)[704] Az állami adóhatóság az Alapnak és a közszolgálati médiaszolgáltatóknak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § (3) bekezdésén alapuló kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók által közösen megjelölt időponttal engedélyezheti.

(7)[705] E § (6) bekezdése, valamint a 108. § (11) bekezdése 2011. január 1. napjától alkalmazható.

214. § (1) Az e törvényben foglaltak érvényesülése érdekében a műsorterjesztők és a közszolgálati médiaszolgáltatók kezdeményezhetik a másik félnél a 2010. december 31. előtt kötött műsorterjesztési szerződések felülvizsgálatát és módosítását. A szerződések módosítására irányuló tárgyalások elől egyik fél sem zárkózhat el.

(2)[706] Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel való közlésétől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerződés tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél jogvitás eljárást kezdeményezhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályai szerint.

215. § A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. művészeti együtteseinek fenntartásáról és fejlesztéséről a művészeti színvonal megőrzése érdekében e törvény hatálybalépését követően az Alap gondoskodik. A kultúráért felelős miniszter és az Alap szerződésben megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról.

215/A. §[707] (1) A Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. Az egyesülés végrehajtásához szükséges tulajdonosi döntéseket - az Mttv. 91. § b) pontjában foglaltaktól eltérően - a Közalapítvány jogosult és köteles legkésőbb 2015. március 31-ig meghozni. Az Országgyűlés köteles az egyesüléssel összefüggésben a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratát módosítani. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra módosul.

(2) A Közszolgálati Közalapítvány az egyesülésről egy ülésen határoz. Az egyesülés cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges további intézkedéseket a Duna Televízió Zárkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság a Közszolgálati Közalapítvánnyal, az Alappal és az egyesüléssel érintett további társaságokkal együttműködésben köteles megtenni annak érdekében, hogy az átalakulás időpontja 2015. július 1. napjával következzen be.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságok egyesülése vonatkozásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó:

a) az Átv. 9. §-ában, 10. § (2)-(4) bekezdésében és 14. § (5) bekezdésében, a Ptk. 3:40. §-ában, valamint a Ctv. 57. § (1a) és (5) bekezdésében és 1. Melléklet III. 5. pontjában foglalt szabályok nem alkalmazandók;

b) a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése akként alkalmazandó, hogy nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének;

c) a Ctv. 57. § (1) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a kérelem elbírálására nyitva álló határidő tíz munkanap.

215/B. §[708] (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vagyona - a funkcionális feladathoz kötődő vagyon kivételével - a jelen törvény alapján ellenérték nélkül az állam tulajdonába és az Alap tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. A tulajdonjog átadásáról, valamint az azzal kapcsolatos további feladatok végrehajtásáról a beolvadást követően létrejött Duna Médiaszolgáltató Zrt. és az Alap átadás-átvételi megállapodást köt, amelyben megállapodnak az átvett vagyonhoz kapcsolódó jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek átruházásában is. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató és jogelődei által ajánlatkérőként e törvény hatálybalépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek - a közszolgálati médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával - átszállnak az Alapra.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a közszolgálati médiaszolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek által ellátott társasági működést, azaz az intézmény-fenntartási, illetve belső igazgatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a humánerőforrás gazdálkodási, költségvetés gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá a saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló vagyon. Ezen vagyon pontos körének meghatározására közszolgálati médiaszolgáltató javaslata alapján a Közalapítvány jogosult és köteles.

(3) Az érintett vagyon tulajdonjoga a jelen törvény alapján, a megállapodás létrejöttének napján száll át a magyar államra. A vagyonátadás illetékmentes. Az állam részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett követelések vonatkozásában - a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül megindult felszámolási eljárásban - az átvett vagyon erejéig az Alap kezesként felel.

215/C. §[709] A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap érintett munkavállalóinak munkaszerződéseit módosítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a 108/B. §-ban foglalt előírásoknak. A módosításra irányuló tárgyalásokat 2015. március 31-ig le kell zárni. Amennyiben a felek a munkaszerződések módosítása tárgyában ezen időpontig nem tudnak megállapodni, akkor a munkaszerződésekre 2015. április 1. napjától megfelelően alkalmazni kell a 108/B. §-ban foglaltakat.

215/D. §[710] Az N.S. Média és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság részesedése vonatkozásában az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Alap gyakorolja.

A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályok

216. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban e törvény hatálybalépése után - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács és az Alap az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el az alábbiak szerint:

a) azokban a pályázati eljárásokban, melyekben a Médiatanács e törvény hatálybalépését megelőzően megállapította a pályázat nyertesét, a Médiatanács és az Alap e törvény hatálybalépése után hatósági szerződést köt a nyertes pályázóval e törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával,

b) azokban a folyamatban levő pályázati eljárásokban, melyekben a pályázók már benyújtották ajánlataikat, azonban Médiatanács még nem hirdetett nyertest, vagy nem állapította meg a pályázati eljárás eredménytelenségét, a Médiatanács e törvény hatálybalépését követően a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, az általános pályázati feltételek és a pályázati felhívás pályázatok vizsgálatára, elbírálására és értékelésére vonatkozó rendelkezései szerint jár el, azzal, hogy döntéseit e törvény eljárási szabályainak megfelelően, hatósági eljárásban hozza meg és a nyertes pályázóval hatósági szerződést köt. E folyamatban lévő pályázati eljárások e törvény hatálybalépésével a törvény alapján hatósági ügynek és hatósági eljárási jogviszonynak minősülnek;

c) a 2010. szeptember 6. előtt megindult, analóg, lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelőd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot az 50. § szerint közzéteszi és meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács az 50. § (3) bekezdése szerinti hirdetményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.

(3) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.

(4)[711] Az Smtv. 14. és 16-20. § megsértése miatt lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I. Fejezetében foglalt előírások megsértése miatt a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az e törvény szerinti hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható. E törvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában, 72. § (3) bekezdésében, valamint 74. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek a médiaszolgáltatók, illetve műsorterjesztők 2011. április 1. után kötelesek eleget tenni. Velük szemben e kötelezettségek megsértése miatt hatósági eljárás csak ezen időpont után elkövetett jogsértés miatt indítható.

(5) A 171. §-ban foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a szakhatósági eljárásért a díjat utólag nem kell megfizetni.

(6) A Hatóság és a Médiatanács a 2011. évben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvényben meghatározott források terhére, de a 134. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, valamint a Médiatanácsnak, illetve jogelődeiknek a költségvetésében a 2009. és a 2010. évben képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványából - ideértve a Médiatanács költségvetésében képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványt, valamint a Kormány határozata alapján a 2010. évben a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál zárolt összeget is - tartalékot képez, melyet a digitális átállás megvalósulásáig az azzal kapcsolatos közfeladatok, valamint az Alap közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységének finanszírozására használ fel. A 2010. december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradványt a Hatóság a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használja fel.

(7) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény, valamint a szerződéses kötelezettségek vonatkozásában az e törvényekben, illetve szerződésekben meghatározott Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapon a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot kell érteni.

(8)[712] A 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni. A 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Hatóság elnöke megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan kinevezett elnök megbízatásának kezdetét kell tekinteni. Amennyiben a Hatóság új Elnökét az Országgyűlés a kinevezését követő 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé, úgy a Médiatanács korábbi elnökének megbízatása a Médiatanács új elnökének megválasztásáig fennmarad. Amennyiben a Hatóságnak nincsen kinevezett Elnöke, úgy feladat- és hatásköreit a Médiatanács elnöke - illetve a 131. § (2) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács tagja - gyakorolja.

217. §[713] E törvénynek a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.