A Fővárosi Törvényszék G.40480/2019/23. számú határozata felelősség megállapítása tárgyában. Bíró: Csonka Balázs

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40480/2019/22., *Fővárosi Törvényszék G.40480/2019/23.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40088/2021/9., Kúria Gfv.30096/2022/2.

***********

A Fővárosi Törvényszék a Nyíri Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Nyiri Csaba ügyvéd) által képviselt felperes3 (Cím7) I. rendű és a dr. Horony Levente ügyvéd (Cím8) által képviselt Felperes2 (Cím3) II. rendű felperesnek a Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Iroda (Cím2, ügyintéző: dr. Sziklai Péter ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen felelősség megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes az I. rendű felperes fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel okozati összefüggésben az I. rendű felperesi gazdálkodó szervezet vagyona 16.000.000 (tizenhatmillió) forinttal csökkent.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint perköltséget, valamint az államnak az adóhatóság külön felhívására, az abban megjelölt módon és számlára 36.000 (harminchatezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell írásban, elektronikusan benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy az illeték megfizetésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás:

[1] Az alperes 2010. január 13. napjától 2014. szeptember 1. napjáig volt az I. rendű felperesi társaság önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetője.

[2] Az Ajkai Járásbíróság 2013. október 22. napján kelt 2.P.20.331/2011/57/I. számú ítéletével arra kötelezte az I. rendű felperest, hogy kölcsön jogcímén fizessen meg a II. rendű felperesnek 3.875.000 forintot, ennek 2008. január 1-től a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatát, továbbá 483.840 forint perköltséget. Az ítélet szerint az I. rendű felperes fizetési kötelezettsége 2008. január 1-jén vált esedékessé. A másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék 2014. április 11. napján kelt 1.Pf.20.177/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az alperes által képviselt I. rendű felperesi társaság 2013. szeptember 30. napján kelt adásvételi szerződéssel eladta öt vevőnek - köztük magának az alperesnek - az ajkai helyrajzi szám1 helyrajzi számú, 10926 m2 területű, telephely megnevezésű ingatlant 16.000.000 forint + áfa vételárért. A vevők mindannyian a társaság tagjai. A vételár kiegyenlítése beszámítással történt arra figyelemmel, hogy az okirat 4. pontja szerint a vevők korábban kölcsönt nyújtottak az eladónak.

[4] Az I. rendű felperes ekkor fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A társaságnak a fenti ingatlan mellett egy tervdokumentáció állt a tulajdonában, amit 15.810.000 forintos könyv szerinti értéken tartott nyilván. A terv az ingatlanon megvalósítani szándékozott bevásárlóközpont terve volt. 2013-ban ezen kívül 9.000 forint pénzeszköze volt a társaságnak, egyéb vagyona nem.

[5] A szerződő felek 2014. július 15-én felbontották az adásvételi szerződést, amit az eredeti állapot helyreállítása érdekében a földhivatalhoz benyújtottak. 2014. július 23-án a szerződő felek egy "Közös kérelem" elnevezésű okiratot írtak alá - az I. rendű felperes képviseletében az alperes járt el -, amelyben úgy nyilatkoztak, hogy az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmüket visszavonják. A nyilatkozatot 2014. július 25-én benyújtották a földhivatalhoz. 2015. április 9-én a vevők eladták az ingatlant az Kft1-nek.

[6] A II. rendű felperes 2015. szeptember 2-án benyújtott kérelme alapján a Fővárosi Törvényszék 2016. április 18-án, 11.Fpk.3665/2015/17. számú végzésével rendelte el az I. rendű felperesi társaság felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja: 2016. szeptember 27.

[7] A felszámolási eljárásban a II. rendű felperes 8.767.880 forintos követelését a 40 napos határidőn belüli elfogadott hitelezői igények között tartják nyilván.

[8] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes az I. rendű felperes fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően az ügyvezetői feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a társaság vagyona 16.000.000 forinttal csökkent, amiért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik.

[9] Keresetük jogalapjaként a csődeljárásról és a felszámolás eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdését, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:118. §-át jelölték meg.

[10] Állították, hogy az I. rendű felperesi társaság 2013. szeptember 30-án, az adásvételi szerződés megkötésekor fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A II. rendű felperes követelése már 2008-ban esedékessé vált, ugyanakkor a társaságnak az ingatlanon és a tervdokumentáción kívül egyéb vagyona nem volt. A társaság gazdasági tevékenységet nem folytatott, árbevétele nem volt.

[11] A földhivatalhoz benyújtott közös kérelem aláírásának napján az alperesnek már kétséget kizáróan tisztában kellett lennie a II. rendű felperes követelésével, hiszen addigra már a másodfokú ítélet is megszületett, a követelést teljesíteni kellett. A közös kérelem folytán ugyanakkor az ingatlan kikerült a társaság vagyonából. A beszámítás folytán a társaságnak az eladásból likvid vagyona nem keletkezett. A tervdokumentáció kifejezetten az értékesített telekhez kapcsolódóan készült, így az ingatlan eladásával az is elértéktelenedett, a társaságnak nem maradt vagyona. A beszámítással csökkentek ugyan a társaság kötelezettségei is, azonban a kielégítési sorrendben a tagokat megelőző hitelezők követeléseinek kielégítési alapját, fedezetét elvonták. Ezzel az alperesi magatartás folytán 16.000.000 forinttal csökkent a társasági vagyon.