A Pécsi Ítélőtábla Bf.13/2017/4. számú határozata kábítószer birtoklásának bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 258. §, 338. §, 339. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 80. §, 85. §, 176. §, 179. §, 461. §] Bírók: Bencze Beáta, Hudvágner András, Krémer László

Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.13/2017/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2017. évi október hó 27. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság a kábítószer birtoklásának bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék 3.B.3/2017/10/III. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- a vádlott cselekményét a Btk.179.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kábítószer birtoklása bűntettének minősíti;

- a vele szemben kiszabott büntetést - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának egyidejű mellőzésével - 2 (kettő) év szabadságvesztésre enyhíti;

- a szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti;

- a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjával, illetve az előzetes fogvatartás beszámításával kapcsolatos ítéleti rendelkezés a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén kerülhet alkalmazásra;

- a vádlott helyesen az eljárás során felmerült 521.063 (ötszázhuszonegyezer-hatvanhárom) forint bűnügyi költséget köteles az állam részére megfizetni, a fennmaradó 317.280 (háromszáztizenhétezer-kettőszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen enyhébb büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazása érdekében a vádlott és védője jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelenlévő képviselője útján a cselekmény enyhébb - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 179.§ (1) bekezdésének b) pontja szerinti - minősítésére és a vádlottat terhelő bűnügyi költség összegének mérséklésére, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Perbeszédében ehhez a védő is csatlakozott annak hangsúlyozásával, hogy az enyhébb minősítéshez igazodóan egyben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 348.§ (1) bekezdése értelmében - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjában írtakra - az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette:

A vádlottól a házkutatás során lefoglalt 28,9 gramm tömegű gyantadarabok tiszta hatóanyag-tartalma 0,1876 gramm (4. számú bűnjel), a 91,63 gramm tömegű növényi ágvégződések tiszta hatóanyag-tartalma 1,069 gramm (19., 20., 22.2. számú bűnjelek), a 44,11 gramm tömegű növényi anyagok tiszta hatóanyag-tartalma 0,09 gramm (3., 5.1., 9.1., 10., 15., 16.1., 17. és 22.3.2. számú bűnjelek), míg a 209,72 gramm tömegű növényi ágvégződések tiszta hatóanyag-tartalma 1,9 gramm (22.1. számú bűnjel). A tiszta hatóanyag-tartalom összesen 3,2466 gramm, mely a jelentős mennyiség alsó határának 2,7055 százaléka (THC). (szakértő 3 igazságügyi vegyészszakértő szakvéleménye a nyomozati iratok 117-129. oldalain.)

A lefoglalt 59 növényegyed a csekély mennyiséget - 5 tő - meghaladja, a jelentős mennyiséget - 100 tő - azonban nem éri el, annak 59 százaléka.

A vádlott a kábítószer-termesztést, illetve tartást mindösszesen a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő, annak 61,7055 százalékát kitevő kábítószer vonatkozásában követte el.

A vádlott 2016. szeptember 7. napja előtt kannabinoid tartalmú kábítószert fogyasztott (igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény tartalma, nyomozati iratok 148. oldal).

-------------------------

Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól; az teljeskörűen felderített, hiánytalan, téves ténybeli következtetést vagy iratellenes megállapítást nem tartalmaz.

A bizonyítási eljárást az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, oly módon, hogy a felmerülő ténybeli és jogi kérdésekben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Sajátossága volt az ügynek, hogy a ....., ......... utca ... szám alatti ingatlanban a nyomozó hatóság - eredményes házkutatás keretében - 59 darab növényegyedet és olyan növényi anyagokat foglalt le, amelyek kannabinoid vegyületeket tartalmaztak. Előállítását követően a vádlott is beismerő vallomást tett a tettenérésével közvetlenül összefüggésbe hozható tényekre, melynek tartalmát a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek, valamint az igazságügyi szakértői vélemények is alátámasztották.

Ezen egybehangzó bizonyítékokat semmi nem cáfolta, így az azokon alapuló tényállás - összhangban a Be.75.§ (1) bekezdésében írt követelményekkel - a történeti valóságot tartalmazza.

A tényállás kiegészítését és helyesbítését - amint arra a fellebbviteli főügyészség helytállóan utalt - az tette szükségessé, hogy az elsőfokú bíróság a Btk. értelmező rendelkezéseiben foglaltak ellenére a lefoglalt 59 darab növényegyedhez kötődő kábítószer mennyiségét vegyészszakértői vélemény, és nem azok száma alapján állapította meg, illetve figyelmen kívül hagyta, hogy a nyomozó hatóság a vádlottól kannabinoid tartalmú gyantadarabokat, növényi anyagokat és növényi ágvégződéseket is lefoglalt.

A Btk.461.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a Btk.176-180.§ alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen lévő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget meghaladja. A 461.§ (2) bekezdése értelmében a 176-180.§ alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt. A (3) bekezdés a) pontja értelmében jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (100 tő).

A Btk.461.§-ának fentiekben hivatkozott rendelkezései tehát megfelelő eligazítást nyújtanak a bűncselekmény minősítését meghatározó csekély, illetve jelentős mennyiség meghatározásához a már fogyasztásra előkészített marihuána, és a növényegyedek együttes megléte esetén is. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben külön-külön meg kell határozni a tiszta hatóanyag-tartalom, illetve a növényegyedek száma alapján azt, hogy a minősítés szempontjából irányadó mennyiség hány százalékát teszik ki, majd a különböző módon kiszámított százalékos értékeket összegezni kell.

Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése körében rögzítette a vádlottól a házkutatás során lefoglalt kannabinoid tartalmú gyantadarabok, növényi anyagok és növényi ágvégződések tiszta hatóanyag-tartalmát is.