A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37615/2010/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 4. §, 28. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék K.20155/2010/13., *Kúria Kfv.37615/2010/9.*

***********

Kfv.III.37.615/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Halmos Tamás ügyvéd által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata felperesnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr.Bacsa Judit ügyvéd által képviselt Ny. Ingatlanfejlesztési Kft. I.r., a T. Ingatlanfejlesztési Kft. II.r. alperesi beavatkozó - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2010. április 19. napján kelt 14. sorszámú kiegészítő ítéletével érintett 2010. április 13. napján kelt 5.K.20.155/2010/13. számú jogerős ítélete ellen az I.-II.r. alperesi beavatkozók 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5.K.20.155/2010/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a beavatkozókat, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek tizenöt napon belül 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá fizessenek meg az államnak külön felhívásra 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az Ny. belterület 01684/9 hrsz-ú 21 ha 2187 m² területű szemétlerakó telep megjelölésű ingatlan 40000/212687-ed részének 2009. óta az I.r. alperesi beavatkozó, míg 172687/212687-ed részének a II.r. alperesi beavatkozó a tulajdonosa. Az Ny. belterület 01684/1 hrzs-ú 870 m² területű ingatlan egészének szintén 2009. óta II.r. alperesi beavatkozó a tulajdonosa. Ezeken a területeken korábban szeméttelep volt, mindkét ingatlanra tartós környezetkárosítás ténye és építési tilalom van bejegyezve. A mélyen fekvő, korábban vízállásos Ö. tó-nak nevezett területeket 1960. évben kezdték feltölteni kommunális szeméttel, valamint termelői, közte veszélyes hulladékokkal, majd a 4-5 méter vastagságú szemétre a B. Hulladéklerakó 1985-ös lezárásakor félméteres földtakarást hordtak. A környezetvédelmi hatóság 2004. évben a felperest más ingatlanokat is érintően, a volt szeméttelep kármentesítésére kötelezte. 2007. évben a területet a helyi építési szabályzat gazdasági erdőként sorolta be. Ez a területet illetően legfeljebb 2015. évig jelent építési és telekalakítási tilalmat. A felperes 2009. évben kérte az alperesi beavatkozói ingatlanok kisajátítását. Kérelmében az ingatlant terhelő, annak rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszűntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetésére hivatkozott.

Az alperes a 3866-5/2009.Há. számú határozatával a kérelmet elutasította, mert a kérelem alátámasztásául szolgáló indokokat nem tartotta megalapozottnak, és más egyéb indokot, mint ami miatt a kisajátítást kérte, a felperesi önkormányzat hiánypótlási felhívás ellenére sem adott elő.

A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az ingatlant terhelte olyan jog, amely a kisajátítást megalapozná, és kérelme egyéb, abban meg nem jelölt okokból is megalapozott volt.

A megyei bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a felperes kármentesítésre kötelezése a közegészség megóvása érdekében indokolt volt, emellett egy szőlőtelepítéssel kapcsolatos Európai Bíróság által hozott ítéletet is említett, mely a borpiac egyensúlyát és a borok minőségének javítását célozta az ún. Hauer esetben. A bíróság érdemben kifogásolta az építési tilalomra és a tartós környezetkárosításra vonatkozó iratok beszerzésének elmaradását az alperes részéről, ezzel arra utalva, hogy az alperes a tényállást a határozat hozatalához kellő mélységben nem tisztázta, majd egyéb kérdéseket taglalt.

Az új eljárásban előírta az alperes számára a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kst./ 2. § m/ és n/ pontjának vizsgálatát, továbbá a 4. §-ában említett közérdekű erdőtelepítésnek, mint kisajátítást megalapozó célnak a vizsgálatát.