31992R0443[1]

A Tanács 443/92/EGK rendelete (1992. február 25.) az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi és műszaki segítségről és a velük folytatott gazdasági együttműködésről

A TANÁCS 443/92/EGK RENDELETE

(1992. február 25.)

az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi és műszaki segítségről és a velük folytatott gazdasági együttműködésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel a Közösség 1976 óta folytat pénzügyi és műszaki együttműködést az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal (ALA) és a közelmúltban gazdasági együttműködésbe is kezdett ezen országokkal; mivel az együttműködés e formái részei a fejlődő országokkal mint egységes csoporttal történő átfogó együttműködési politikának, amely magában foglalja a fejlődő országok kereskedelmének kibővítését a multilaterális kereskedelmi rendszerbe történő integrálás útján, az érintett nemzetközi szervezetek megfelelő intézkedéseit és olyan külön intézkedéseket, mint az általános közösségi preferencia rendszer;

mivel a jelenlegi európai politikai fejlődés és a Közösségnek a fejlődő országokban világszerte növekvő befolyása igazolja - a közösségi intézkedések kiegészítő jellegét megfelelően figyelembe véve - az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal történő kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés és az ezen országoknak nyújtott közösségi fejlesztési támogatás fenntartását, az együttműködés kibővítését a két régió további országaira vagy ágazataira és ezen erőfeszítések és politikák megemelt finanszírozását annak biztosítása érdekében, hogy ezeket minden egyes régióban jobban hozzáigazítsák a nemzeti és helyi szükségletekhez;

mivel az Európai Tanács számos alkalommal megerősítette a Közösség politikai akaratát a világ olyan régióival történő együttműködés elmélyítésére vonatkozóan, ahol még mindig nem megfelelő a fejlettségi szint, valamint arra vonatkozóan, hogy mindezt a Közösség és tagállamai megerősített, összehangolt és sokoldalú erőfeszítés útján teszik;

mivel az Európai Tanács 1991. június 28-29-i luxembourgi ülésén felkérte a Közösséget és tagállamait, hogy a közösségi együttműködési politikán keresztül és a harmadik országokkal kötött gazdasági és együttműködési megállapodások emberi jogi klauzulákkal történő ellátásával aktívan segítsék elő az emberi jogok érvényesülését és valamennyi egyén vagy csoport megkülönböztetés nélküli részvételét a társadalom életében, különösen szem előtt tartva a nők szerepét;

mivel az Európai Parlament számos alkalommal részletesen megvizsgálta az ügyet és az együttműködés megerősítését, valamint a támogatás hatékonyabb és átláthatóbb voltának biztosítása érdekében a hatályban lévő joganyag felülvizsgálatát kérte;

mivel 1991. február 4-én a Tanács végső döntést hozott az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal történő együttműködésre vonatkozó iránymutatásokról, különös tekintettel bizonyos prioritásokra és ágazatokra, valamint az ezek részére szétosztandó források növelésének és jelzésértékű középtávú beütemezésük megalkotásának igényére;

mivel az Európai Parlament és a Tanács a hagyományos cselekvési területeket megtartva új prioritásokat jelölt meg elsősorban a környezetvédelem, a fejlődés emberi dimenziója és a Közösségnek és partnerországainak kölcsönösen érdekében álló gazdasági együttműködés szükségességének vonatkozásában;

mivel gondoskodni kell az e rendeletben említett segítségnyújtás és az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó egyéb támogatások fedezetéről;

mivel a kezdeti ötéves időszakra (1991-1995) valószínűleg 2 750 millió ECU szükséges az e rendelet hatálya alá tartozó segítségnyújtás és az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó egyéb támogatások finanszírozására;

mivel az 1991-1992-es támogatási időszakra a jelenlegi pénzügyi tervek alapján valószínűleg 1069,8 millió ECU szükséges;

mivel az 1993-1995-ös időszakra vonatkozó támogatás fedezetére rendelkezésre bocsátandó összegeket a meglévő közösségi pénzügyi keret tartalmazza, és mivel az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokat az 1993-1995-ös időszakban ugyanolyan elsőbbség illeti, mint az 1991-1992-es időszakban;

mivel az 1995 utáni időszakra nyújtandó közösségi támogatás mértékét a vonatkozó eljárásokkal összhangban kell megállapítani;

mivel az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi és műszaki segítségre és az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal történő gazdasági együttműködés irányítására alkalmazandó szabályokat meg kell alkotni;

mivel szükséges hatályon kívül helyezni a nem társult fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és műszaki segítségnyújtásról szóló, 1981. február 17-i 442/81/EGK tanácsi rendeletet ( 3 );

mivel a Szerződés a 235. cikkben foglaltak kivételével nem ír elő külön hatáskört e rendelet elfogadásához,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Közösség folytatja és kiszélesíti a közösségi együttműködést azon ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal (továbbiakban: ALA fejlődő országok), amelyek nem szerződő felei a Lomé-i Egyezménynek, vagy amelyekre a Közösségnek a mediterrán harmadik országokkal folytatott együttműködési politikája nem irányul. Ezen együttműködés a tagállamok által nyújtott segítség mellett pénzügyi és műszaki fejlesztési segítségnyújtást és gazdasági együttműködést foglal magában. Ezzel összefüggésben a Közösség kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy kölcsönös érdekből folytatott politikai, gazdasági és szociális kérdéseket felölelő, erősödő párbeszéd segítségével támogassa az emberi jogokat, a demokratizálódás folyamatát, a hatékony kormányzást, a környezetvédelmet, a kereskedelem liberalizációját és a kulturális dimenzió erősítését.

2. cikk

A közösségi fejlesztési és együttműködési politika célja az emberiség fejlődése.

Tudatában annak, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok valamint a demokratikus alapelvek tisztelete és érvényesülése előfeltétele a tényleges, tartós gazdasági és szociális fejlődésnek, a Közösség megnövelt támogatást nyújt azon országoknak, amelyek leginkább elkötelezettek a fenti elvek iránt, különös tekintettel ezen elveknek a gyakorlatba történő átültetésére szolgáló pozitív kezdeményezésekre.

Az emberi jogok és a demokratikus alapelvek alapvető és ismétlődő megsértése esetén a Közösség módosíthatja, vagy akár fel is függesztheti az érintett országokkal történő együttműködés végrehajtását, és az együttműködést az arra rászoruló lakosságot közvetlenül támogató tevékenységekre korlátozhatja.

3. cikk

Valamennyi ALA fejlődő ország jogosult pénzügyi és műszaki segítségnyújtásra és gazdasági együttműködésre. A támogatásban részesülők és az együttműködő partnerek nemcsak országok vagy régiók lehetnek, hanem decentralizált hatóságok, regionális szervezetek, közintézmények, helyi vagy hagyományos közösségek, magánintézmények és működtetőik, ideértve a szövetkezeteket és a nem kormányzati szervezeteket is. Az egyes országok és régiók szükségleteit és prioritásait figyelembe kell venni az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások odaítélésénél.

Pénzügyi és műszaki segítségnyújtás

4. cikk

A pénzügyi és műszaki segítségnyújtás elsődlegesen a lakosság legszegényebb rétegeit és a két régió legszegényebb országait célozza meg programok és projektek végrehajtása útján bármilyen olyan ágazatban, ahol a közösségi támogatás fontos szerepet játszhat. Különösen olyan területeken kell intézkedéseket tenni, ahol a nemzeti, gazdasági vagy emberi erőforrások nehezen mobilizálhatók, de amelyek stratégiai jelentősséggel bírnak az érintett országok fejlődése vagy a nemzetközi közösség mint egész szempontjából.

5. cikk

A pénzügyi és műszaki segítségnyújtás szempontjából elsődleges fontosságú a vidéki ágazat fejlesztése és az élelmezés-biztonság szintjének javítása. E tekintetben az élelmiszersegély más fejlesztési eszközökbe történő integrálása elősegítheti azt, hogy e segélyfajta megvalósítsa sajátos szerepét és célját. A foglalkoztatottság növelése érdekében a vidéki ágazat közösségi támogatásának a vidéki területeket kiszolgáló kisvárosokra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaznia kell. Figyelembe kell venni a magánszektor, így a kis- és középvállalkozások gazdasági, jogi és szociális körülményeinek javítását is.

A környezet és a természeti erőforrások védelme, valamint a fenntartható fejlődés hosszú távon elsőbbséget élveznek. Az 1991-1995-ös időszakra 10 %-ot, a támogatás szükséges pénzügyi erőforrásainak súlyozott átlagát kell elkülöníteni kifejezetten a környezet, különösen a trópusi erdők védelmét szolgáló projektek számára.

Valamennyi művelet vonatkozásában figyelembe kell venni a környezet és a természeti erőforrások védelmét.

Különös figyelmet kell fordítani a kábítószer elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre. Fokozni kell a Közösség együttműködését az ALA fejlődő országokkal a kábítószer elleni küzdelem elősegítésében a termelő országok gazdasági fejlődésének általánosabb összefüggéseiről ezen országoknak az Európai Közösséggel történő együttműködéséről folytatott párbeszédek alapján. A fenti együttműködés kiterjed a humanitárius és fejlesztési támogatásokat magukba foglaló intézkedésekre.

Az együttműködés fenti módjának célkitűzése azt vonja maga után, hogy a fejlődés emberi dimenziója valamennyi cselekvési területen jelen van.

A fejlődés kulturális dimenziójának állandó célkitűzésként kell szerepelni minden olyan tevékenységben és programban, amelyben a Közösség részt vesz.

A támogatást megfelelően, többek között a demokrácia, a hatékony kormányzás és az emberi jogok elterjesztését célzó projektek között kell felosztani.

Továbbá gondoskodni kell nem csak annak biztosításáról, hogy a projektek és a programok által okozott változások ne járjanak hátrányos következményekkel a nők helyzetére és szerepére, hanem annak biztosításáról is, hogy különleges intézkedéseket vagy akár projekteket is alkalmazzanak abból a célból, hogy azonos jogok alapján növeljék a nők aktív részvételét a gyártási folyamatban és annak eredményeiben, valamint a társadalmi tevékenységekben és a döntéshozatalban.

Különös figyelmet kell fordítani a gyermekek védelmére is.

Az etnikai kisebbségekre különös figyelmet kell fordítani életkörülményeik javítására szolgáló, ugyanakkor kulturális identitásukat figyelembe vevő intézkedések útján.

Különös figyelmet kell fordítani a demográfiai kérdésekre, különösen azokra, amelyek a népességnövekedéssel kapcsolatosak.

A fejlesztési projektekre és programokra szánt közösségi támogatásnak figyelembe kell vennie a makroökonómiai és ágazati problémákat, továbbá azon tevékenységeket kell támogatnia, amelyek hatással vannak a gazdaság strukturális felépítésére, az ágazati politikák fejlődésére, valamint az intézmények fejlődésére. A hatékonyság és az együttműködés szintjének növelése érdekében törekedni kell a megfelelő nemzetközi intézményekkel és kétoldalú támogatókkal folytatott párbeszédre és együttműködésre.

A fejlesztési folyamatban várhatóan stratégiai szerepet tölt be a fejlődő országok nemzeti intézményeinek támogatása és a fejlesztési politikák és projektek irányítására vonatkozó kapacitásuk erősítése.

Fontos szerepe van a fejlődő országok és a Közösség közötti megfelelő párbeszéd fenntartásának.

A fejlődő országok közti regionális együttműködés elsőbbséget élvez a pénzügyi és a műszaki segítségnyújtás szempontjából, különösen a következő területeken:

- környezetvédelmi együttműködés,

- régión belüli kereskedelem fejlesztése,

- regionális intézmények erősítése,

- regionális integráció támogatása és a fejlődő országok közötti közös politikák és tevékenységek kialakítása,

- regionális kommunikáció, különös tekintettel a szabványokra, hálózatokra és szolgáltatásokra, ideértve a távközlést is,

- kutatás,

- képzés,

- vidékfejlesztés és élelmezés-biztonság,

- együttműködés az energiaügy területén.

A támogatás egy része felhasználható bármilyen katasztrófa utáni helyreállításra és újjáépítésre, valamint katasztrófa-megelőző intézkedésekre.

6. cikk

A pénzügyi és műszaki segítségnyújtás kiterjed az aránylag fejlettebb ALA fejlődő országokra, különösen a következő sajátos területeken és esetekben:

- demokratizálás és emberi jogok,

- természeti katasztrófák megelőzése, illetve azok bekövetkezése esetén újjáépítés,

- kábítószer elleni küzdelem,

- környezetvédelem és természeti erőforrások,

- intézmények, különösen a közigazgatási szervek erősítése,

- kísérleti rendszerek elsősorban a kivételezett rétegen kívüli lakosság megsegítésére, különösen nagy városhalmazokban,

- regionális együttműködés és integráció, különös figyelmet fordítva a szegény és a viszonylag fejlett országok közti partnerség létrehozását lehetővé tevő regionális együttműködési és integrációs rendszerekre.

Gazdasági együttműködés

7. cikk

A Közösség és partnerországai kölcsönös érdekeinek szolgálatára létrehozott gazdasági együttműködés hozzájárul az ALA fejlődő országok fejlődéséhez azáltal, hogy segíti azokat abban, hogy intézményi kapacitásukat a befektetésnek és a fejlődésnek kedvezőbb környezet kialakítása céljából kiépítsék, és azáltal, hogy a nemzetközi kereskedelem (ideértve az európai egységes piacot) növekedése, valamint a tagállamokból származó üzletemberek, technológia és know-how szerepének különösen a magánszektorban és a kis- és középvállalkozásokban történő növelése miatt megnyílt lehetőségeket a legjobban kihasználják.

A gazdasági együttműködés kiemelt célja a bizalom megteremtése olyan országok támogatásával, amelyek makroökonómiai és szerkezeti politikája nyitott a kereskedelemre és a befektetésre, valamint előmozdítja a technológiaátadásokat, különösen a szellemi tulajdonjog védelme által.

8. cikk

A gazdasági együttműködés három ágazatot foglal magába:

1. A tudományos és technológiai potenciál, valamint a gazdasági, szociális és kulturális környezet fejlesztése képzési rendszerek és know-how átadása útján. A tudományos és technológiai együttműködés, ideértve a csúcstechnológiai programok területén történő együttműködést is, jelentősen fejlődik a több évre szóló kutatási keretprogramok és a Szerződés 130N. cikke rendelkezéseinek végrehajtása alapján. A gazdasági együttműködésnek főként vezetőkre, gazdasági döntéshozókra és irányítókra kell irányulnia, valamint ki kell terjednie valamennyi gazdasági, műszaki és tudományos területre, különös tekintettel az energia, az ipari és városi ökológia és a gyártási technológia területére. Mindkét oldalról támogatni kell a kapcsolatot az intézmények és a kutatóközpontok között, valamint figyelembe kell venni azok képességét a know-how és a modern technológia gyors átvételére, amelyeket azután el lehet terjeszteni a fogadó országban;

2. Az intézményi szerkezet fejlesztése a partnerekkel folytatott elmélyültebb párbeszéddel egyetemben, abból a célból, hogy a gazdasági, jogi, közigazgatási és szociális légkör kedvezőbb legyen a fejlődés számára;

3. A vállalkozások támogatása, például a kereskedem ösztönzésével, képzési és műszaki segítségnyújtási rendszerekkel, vállalkozások közti kapcsolatok létrehozásával, valamint a köztük lévő együttműködés szervezett elősegítésével.

A regionális együttműködés a gazdasági együttműködés fontos területének tekintendő, különösen az alábbi területeken:

- együttműködés az ipari ökológia területén,

- régión belüli kereskedelem,

- gazdasági integráció regionális intézményei,

- regionális politikák,

- kommunikáció, ideértve a távközlést is,

- kutatás és a képzés,

- együttműködés energiaügyben,

- ipari együttműködés.

Végrehajtási eljárások

9. cikk

A pénzügyi és műszaki segítségnyújtást, valamint a gazdasági együttműködés költségeit elsősorban az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott támogatások formájában fedezik.

Ahol lehetséges, minden egyes célkitűzés, ország, vagy adott esetben, régió vonatkozásában iránymutató jellegű ötéves programot kell létrehozni.

Jobb összehangoltság útján a tagállamokkal vagy más adományozókkal történő társfinanszírozásra kell törekedni. A támogatás közösségi jellegét fenn kell tartani.

A nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott vagy harmadik országgal társfinanszírozott szerződéses eljárásokban való részvételt a közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. november 21-i 2112/2005/EK tanácsi rendelet ( 4 ) határozza meg.

10. cikk

(1) A 9. cikkben említett közösségi támogatás a kezdeti ötéves időszak fedezetének (1991-1995) biztosítására szolgál.

(2) A támogatás végrehajtásához szükségesnek vélt közösségi fedezet összege 2 750 millió ECU, amelynek 10 %-át a környezetvédelemre, különösen a trópusi erdők védelmére kell fordítani. Az 1988-1992-es pénzügyi tervek alapján 1069,8 millió ECU előirányozott az 1991-1992-es időszakra.

Az 1993-1995-es időszakra az összeget az akkor hatályban lévő közösségi pénzügyi keret tartalmazza.

(3) A költségvetési hatóság határozza meg a minden egyes évre vonatkozóan rendelkezésre álló előirányzatokat, figyelemmel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet 2. cikkében említett hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveire.

(4) Az e rendelet által szabályozott időszakon túl a támogatás összegét az akkor hatályban lévő eljárásokkal összhangban kell meghatározni.

11. cikk

A pénzügyi és műszaki segítségnyújtás kiterjedhet valamennyi, a projektek és programok ideértve az integrált programok és ágazati projektek kivitelezéséhez szükséges deviza és helyi költségekre.

Különösen a gazdasági együttműködés tevékenységei, a képzési és kutatási programok, valamint a fejlesztési projektek és programok fenntartási és működtetési költségei fedezhetők. Az ilyen költségek azonban a képzési és kutatási programok kivételével csak az indulási szakaszban és csak degresszíven fedezhetők.

Módszeresen keresni kell a partnereknek (országoknak, helyi közösségeknek, vállalkozásoknak, fogadó magánszemélyeknek) a lehetőségeik adta határaikon belüli, továbbá minden egyes tevékenység természetével összhangban lévő, elsősorban pénzügyi formában történő hozzájárulását.

A közösségi finanszírozás nem terjed ki az adók, vámok és díjak megfizetésére, illetve föld vásárlására.

A tanulmányi költségeket, valamint azon szakértőknek a rövid és hosszú távú alkalmazását, akik segítik a támogatásban részesülőket és a Bizottságot az általános stratégiák kialakításában, a tevékenységek kiválasztásában, kivitelezésében, figyelemmel kísérésében és értékelésében, rendes körülmények között közösségi fedezet biztosítja, akár az egyéni tevékenységek finanszírozásának részeként, akár külön.

12. cikk

(1) A pénzügyi és műszaki segítségnyújtás valamint a gazdasági együttműködés egy részét a különleges körülmények között hozandó intézkedésekre tartalékolják, különösen a katasztrófák utáni újjáépítés támogatását szolgáló projektekre, valamint az előre nem látott prioritások megvalósítására, elsősorban olyan országokban, ahol az emberi jogi helyzet vagy más politikai feltétel korábban nem tette lehetővé a közösségi segítségnyújtást. Legfeljebb 15 % irányozható elő erre a célra, amikor a költségvetési hatóság elfogadja az éves előirányzatokat.

(2) Az éves előirányzat 15 %-ának megfelelő fel nem használt összeget adott év július 31-én fel kell szabadítani, hogy azt más módon fel lehessen használni.

13. cikk

A pályázati felhívásokon, adásvételi és egyéb szerződésekben való részvétel lehetősége azonos feltételekkel áll nyitva a tagállamok valamennyi természetes vagy jogi személye számára.

tekintettel a pénzügyi és műszaki segítségnyújtásra, az ilyen részvétel általában kiterjed a fogadó államra és esetenként kiterjedhet más fejlődő országokra is.

Kellőképpen indokolt, kivételes esetekben egyes részmegbízásoknál más eredetű áruk és szolgáltatások is elfogadhatók.

Az e rendelet szerinti pályázati eljárásokban történő részvételre való jogosultságot a jogosultsági szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a 2112/2005/EK rendeletben foglaltak szerint.

14. cikk

Az olyan támogatási projekteket és programokat, amelyek közösségi fedezete meghaladja az 1 millió ECU-t, valamint a jóváhagyott projektek és programok bármely olyan jelentős módosítását és lehetséges túllépését, amely meghaladja az eredetileg elfogadott összeg 20 %-át, a 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ugyanezt az eljárást kell követni az alábbiak meghatározásához szükséges jogi aktusok elfogadásához:

- a fő partnerországokra vonatkozó, több évre szóló, javasolt iránymutatások,

- a tárgy vagy ágazat szerinti együttműködési területek.

15. cikk

(1) A Bizottság végzi a pénzügyi és műszaki segítség, illetve a gazdasági együttműködés adminisztrációját.

(2) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(3) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 5 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(4) A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer minden, az e rendelet alapján támogatható ágazatokkal, projektekkel és műveletekkel kapcsolatos információt megküld a tagállamoknak.

(5) Emellett a közösségi együttműködési programok, illetve a tagállamok által vállalt kétoldalú programok koordinálását e bizottság információcsere útján végzi.

(6) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

A Bizottság e rendelet végrehajtásáról éves beszámolót nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A beszámoló felsorolja a költségvetés végrehajtásának eredményeit a kötelezettségvállalások és kifizetések tekintetében, és bemutatja az év során finanszírozott projekteket és programokat. A beszámoló, lehetőség szerint, tájékoztatást tartalmaz az adott pénzügyi évbeli nemzeti szintű kötelezettségvállalásokról. Egyedi, részletes információt (vállalkozások, nemzetiség stb.) tartalmaz továbbá a projektek és programok végrehajtására odaítélt szerződésekről.

Ezenkívül a Bizottság minden ötéves időszak végén benyújt egy összefoglaló jelentést az elvégzett rendszeres értékelés eredményeiről, amely nem csak a projektek és a programok végrehajtását mutatja be, hanem azt is, hogy tanácsos-e megtartani vagy módosítani a támogatási iránymutatásokat.

17. cikk

(1) A 442/81/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) Bármely, a hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozás az e rendeletre való hivatkozásnak minősül.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 119., 1991.5.4., 6. o. és

HL C 284., 1991.10.31., 4. o.

( 2 ) HL C 267., 1991.10.14., 35. o.

( 3 ) HL L 48., 1981.2.21., 8. o.

( 4 ) HL L 344., 2005.12.27., 23. o.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.