A Győri Ítélőtábla Gf.20181/2016/9. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 141. §, 164. §, 206. §, 229. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 108. §, 301. §, 312. §, 340. §, 355. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 59. §, 74. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Szalai György, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék G.20329/2013/80., *Győri Ítélőtábla Gf.20181/2016/9.*, 3498/2023. (XII. 1.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.181/2016/9/I.

A Győri Ítélőtábla a dr. Bardon István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártalanítás megfizetés iránt indított perében a Győri Törvényszék 2016. június 28. napján kelt G.20.329/2013/80. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 81., Gf.5., az alperes által 82., Gf.6.,7. sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán- megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatja.

Az alperest kártalanítás jogcímén terhelő marasztalás összegét 419.219.833. (Négyszáztizenkilencmillió - kettőszáztizenkilencezer - nyolcszázharminchárom) Ft és ennek az elsőfokú ítéletben írt kamataira leszállítja,

egyéb fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül az iratoknál rójon le további 1.920.000. (Egymillió - kilencszázhúszezer) Ft fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 1.950.000. (Egymillió - kilencszázötvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 3.000.000. (Hárommillió) Ft bruttó másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az alperes jogelődje, a ... 2000. május 23. napján kelt engedélye alapján a ... ... hrsz-ú, határátkelőhely megjelölésű ingatlanon 412 m2 alapterületű felépítményt létesített, amelyet önálló ingatlanként a .../A hrsz. alatt jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. A vagyonkezelő ..., valamint az épület tulajdonos felperes között a korábbi 2000. június 1. napján kelt terület bérleti szerződés hatályát megszüntető földhasználati megállapodás jött létre 2005. június 9. napján. Abban a felperes 2005. július 1. napjától határozatlan időre havi 2.000.Ft/m2 földhasználati díjat vállalt megfizetni a felépítmény alatti földterület használatáért, összesen 824.000.Ft/hó díjat. A szerződésben kikötötték (7. pont), hogy az alperes jogelődje a felépítmény mindenkori tulajdonosának biztosítja annak megközelíthetőségét.

A felperes az általa létesített (a kilépő és belépő forgalmi sáv között elhelyezkedő) épületben a határátkelőhely kilépő és belépő oldaláról is megközelíthető, éjjel-nappal működő pénzváltót, kereskedelmi egységet, wc- és mosdóhelyiséget üzemeltetett. A 2006. november 30. napján kelt bérleti szerződéssel az épület 160 m2 alapterületű büféjét a felperes bérbe adta a ... Kft-nek a 2007. március 1. napjától esedékes 400.000.Ft/hó bérleti díjért, igényt tartva a játékgép bevétel 50%-ára is. A 2007. május 3. napján kelt bérleti szerződéssel a bérbeadó felperes a bérlő H.Zs. egyéni vállalkozónak az épület 7 m2 alapterületű részét ajándék-shop működtetésére adta bérbe a 2007. június 1. napjától esedékes havi 50.000.Ft bérleti díjért.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete 22. cikke előírta a belső határok közúti határátkelőhelyein a folyamatos forgalom valamennyi akadálya megszüntetését, különösen a nem kizárólag a közúti közlekedésbiztonság miatt elrendelt sebességkorlátozásokat. Az EK rendelet végrehajtására a 2057/2007. (III.31.) Korm.határozat (a továbbiakban: Korm.határozat) 3. pontja előírta a pénzügyminiszternek, valamint a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy 2007. december 31-i határidővel a teljes jogú schengeni taggá válásig a belső határszakaszokon megszűnő határátkelőhelyeken a közlekedést akadályozó létesítmények elbontását készítsék elő. 2007. június 21. napján a ..., a ..., ... Zrt. és több más állami szerv részvétele mellett egyeztetést tartottak a schengeni egyezmény miatt a belső határszakaszokon megszűnő határátkelőhelyek akadálymentesítéséről. Ennek során a 2057/2007. (III.31.) Kormányhatározatban előírt szoros határidőn belül az akadálymentesítést két ütemben tartották megvalósíthatónak; az I. ütemben a ideiglenes forgalmi rend bevezetésével ideiglenes forgalomtechnikai eszközökkel az akadálymentes közlekedés minimális feltételeit kívánták biztosítani a magasépítésű létesítmények (kezelőépületek, fülkék, védőtetők) elbontása nélkül, majd a II. ütemben a végleges útpályák (pihenőhelyek) kiépítésével és a magasépítésű létesítmények szükségszerű elbontásával, telekalakítással. A ... ... Zrt-vel kötött vállalkozási szerződést az akadálymentesítésre és a végleges forgalmi rend kialakítására. A ... határátkelőhelyen az akadálymentes átmenő forgalmi sávok kialakítására 60 km-es sebességkorlátozással 2007. december 20. napjáig került sor. Ennek során a kimenő és a bemenő forgalmi sávok között elhelyezkedő felperesi ingatlant mobil betonelemekkel, behajtási lehetőség nélkül zárták el a forgalmi sávoktól. Ennek következtében a felperes pénzváltó, büfé- és mosdóépületét gyakorlatilag elzárták a külvilágtól, az semmilyen módon nem volt megközelíthető az utasforgalom számára. 2008. január 7-én a bérbeadó ..., valamint a bérlő felperes között a 2008. december 31. napjáig terjedő határozott időszakra bérleti szerződés jött létre három darab 5 m2-es földterület bérbeadására pénzváltófülkék elhelyezésére, 90.000.Ft/hó bérleti díjat kikötve. A bérleti szerződés lejárta után a felperes a fülkéket változatlanul, jogalap nélküli birtokosként üzemeltette. A felperes pénzváltó épülete elzárására figyelemmel már nem fizette tovább a korábbi szerződés szerinti 824.000.Ft/hó földhasználati díjat. A ... vagyonkezelési szerződése 2008. október 30-án kelt módosításával a határátkelők a ... vagyonkezeléséből az ... Zrt. vagyonkezelésébe kerültek, a jogutód vagyonkezelői jogát a földhivatal 2009. október 26-án jegyezte be a ... ... hrsz-ú ingatlanra.

A felperes által részben bérbe adott építmény megközelíthetetlensége miatt a felperes bérlői kártérítési igényt érvényesítettek a felperessel szemben. H.Zs. egyéni vállalkozó 7.699.000.Ft, míg a ... Kft. 55.578.000.Ft kártérítést követelt a felperestől. A bérlőkkel a felperes a járásbíróság előtt egyezséget kötött, mely alapján H.Zs.nak 3.849.500.Ft, míg a ... Kft-nek 27.789.000.Ft megfizetését vállalta. Ezekből az összegekből a felperes H.Zs.nak 2.000.000. Ft-t, míg a ... Kft-nek tízmillió forintot fizetett ki ténylegesen.

A felperes és pertársai, a ... Építőipari Kft. és H.Zs. kártérítési keresetét elutasító 2012. április 2. napján kelt ítélettel szembeni fellebbezés folytán eljáró Győri Ítélőtábla a 2013. március 6. napján kelt Gf.II..../2012/10. szám alatti rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperest a ... ... hrsz-ú ingatlanon betonelemek elhelyezésével a felperesnek okozott kárért kártalanítási kötelezettség terheli, míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.