A Győri Törvényszék G.20329/2013/80. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 220. §, 251. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 108. §, 301. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 27. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Konarik Attila

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék G.20329/2013/80.*, Győri Ítélőtábla Gf.20181/2016/9., 3498/2023. (XII. 1.) AB végzés

***********

Győri Törvényszpék

G.20.329/2013/80. szám

A Győri Törvényszék a dr. Bardon István (...) ügyvéd által képviselt társaság 1. Kft. (... ) felperesnek a Intézmény 1. (...) alperes ellen kártalanítás megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperest a település 1. külterületi 0000/0/X. hrsz.-ú ingatlan megvásárlására kötelezi, erre figyelemmel kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 137.230.000,- (százharminchétmillió-kettőszázharmincezer) Ft vételárat.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a vételár megfizetését követő 8 napon belül bocsássa az ingatlant az alperes birtokába.

Megkeresi a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy az ingatlan vételára megfizetésének igazolását követően a település 1. külterületi 0000/0/X. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a felperes tulajdonjogát törölje és az alperes tulajdonjogát adásvétel jogcímén jegyezze be.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek dr. Bardon István ügyvéd 0000-0000-00000000 számú letéti számlájára utalással kártalanítás jogcímén 525.255.490,- (ötszázhuszonötmillió-kettőszázötvenötezer-négyszázkilencven) Ft tőkét és ezen összeg után középarányosan 2010. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű évi késedelmi kamatot.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg az alperes részére 2.158.262,- (kettőmillió-százötvennyolcezer-kettőszázhatvankettő) Ft részperköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához, melyet a Győri Törvényszéken kell 6 példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott fellebbezés, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatához.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el - ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni -, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A fenti esetekben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, amennyiben azt a fellebbező fél a fellebbezésében, ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás adatai - a felek előadása, a becsatolt okirati bizonyítékok, az igazságügyi szakértői vélemény - alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az alperes jogelődje, a Intézmény 2. /Intézmény 2./ 2000. május 23. napján kelt engedélye alapján a település 1-i 0000/0 hrsz-ú, határátkelőhely megjelölésű ingatlanon 412 m2 alapterületű felépítményt létesített, melyet önálló ingatlanként 0000/0/X. hrsz. alatt jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. A vagyonkezelő Intézmény 2., valamint az épülettulajdonos felperes között a korábbi 2000. június 1. napján kelt területbérleti szerződés hatályát megszüntető földhasználati megállapodás jött létre 2005. június 9. napján. Abban a felperes 2005. július 1. napjától határozatlan időre havi 2.000,-Ft/m2 földhasználati díjat vállalt megfizetni a felépítmény alatti földterület használatáért, összesen 824.000,-Ft/hó díjat. A szerződésben kikötötték, hogy az alperes jogelődje a felépítmény mindenkori tulajdonosának biztosítja annak megközelíthetőségét.

A felperes az általa létesített (a kilépő és belépő forgalmi sáv között elhelyezkedő) épületben a határátkelőhely kilépő és belépő oldaláról is megközelíthető, éjjel-nappal működő pénzváltót, kereskedelmi egységet, wc- és mosdóhelyiséget üzemeltetett. A felperes 2007. évben autópálya matricát nem árusított, azonban a 2007. decemberében megkötött, erre őt feljogosító újabb szerződése alapján ezen tevékenységet 2008. évtől tovább végezte volna. A wc-, mosdóhelyiség 2008. évtől vált volna fizetőssé a vendégek számára .

A felperes a 2006. november 30. napján kelt bérleti szerződéssel az épület 160 m2 alapterületű büféjét a társaság 2. Kft-nek adta bérbe a 2007. március 1. napjával esedékes 400.000,-Ft/hó bérleti díjért, igényt tartva a játékgép-bevétel 50%-ára is. A 2007. május 3. napján kelt bérleti szerződéssel a bérbeadó felperes személy 1. vállalkozónak az épület 7 m2 alapterületű részét ajándék-shop működtetésére adta bérbe, a 2007. június 1. napjától esedékes havi 50.000,-Ft bérleti díjért.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex létrehozásáról szóló, 2006. március 15. napján kelt 562/2006/EK rendelet 22. cikke előírta a belső határok közúti határátkelőhelyein a forgalom akadályainak megszüntetését, különösen a nem kizárólag a közúti közlekedésbiztonság miatt elrendelt sebességkorlátozások megszüntetésével. Az EK rendelet végrehajtására a 2057/2007. (III. 31.) Kormányhatározat 3. pontja előírta az érintett minisztereknek, hogy 2007. december 31-i határidővel a teljes jogú schengeni taggá válásig a belső határszakaszokon megszűnő határátkelőhelyeken a közlekedést akadályozó létesítmények elbontását készítsék elő. Ennek során az akadálymentesítést két ütemben tartották megvalósíthatónak; az I. ütemben az ideiglenes forgalmi rend bevezetésével ideiglenes forgalomtechnikai eszközökkel az akadálymentes közlekedés minimális feltételeit kívánták biztosítani a magasépítési létesítmények elbontása nélkül, majd a II. ütemben végleges útpályák (pihenőhelyek) kiépítésével és a magasépítési létesítmények szükségszerű elbontásával, telekalakítással.

A település 1-i határátkelőhelyet érintő tervezési folyamatba, az előkészületekbe a felperest nem vonták be, a felperes csak 2007. őszén értesült arról, hogy a határátkelőhely forgalmi rendje meg fog változni, az által használt építmény elzárása várható.