A Fővárosi Törvényszék M.71602/2020/50. számú határozata munkabér tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (2) bek.] Bírók: Asbóth Balázs, Gáti Magda, Korbélyi Anna Magdolna

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

1.M.71602/2020/50.

A Fővárosi Törvényszék mint munkaügyi bíróság

a Rátkai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Rátkai Ildikó, felp. képv. címe) által képviselt Felperes1 (Cím2.) felperesnek a képviselő1 ügyvéd alp. képv. címe) által képviselt Alperes1 (1101 Budapest, Kőbányai út 49. C. lépcsőház 2.) alperes ellen munkabér és egyéb anyagi juttatások iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül

- a 2017. június 1. napjától 2017. október 29. napjáig terjedő időszakra 2.207.208 (kettőmillió-kettőszázhétezer-kettőszáznyolc) forint elmaradt munkabért és ezen összeg után 2018. november 30. napjától a megfizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot,

- a 2017. január 1. napjától 2017. október 29. napjáig terjedően számított időszakra 557.142 (ötszázötvenhétezer-egyszáznegyvenkettő) forint szabadságmegváltást és ezen összeg után 2017. november 7. napjától a megfizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot,

- a versenytilalmi megállapodás ellenértéke címén 2.700.000 (kettőmillió-hétszázezer) forintot és ezen összeg után 2017. október 30. napjától a megfizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot,

- prémium címén 36.098.900 (harminchatmillió-kilencvennyolcezer-kilencszáz) forintot és ezen összeg után 2017. október 30. napjától a megfizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, és

- 3.183.700 (hárommillió-száznyolcvanháromezer-hétszáz) forint + ÁFA perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat, így

- az igazolást a munkabért terhelő tartozásokokról;

- igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról;

- adatlapot a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnésekor;

- igazolólapot az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához;

- jövedelemigazolást az egészségbiztosítási ellátás megállapításához.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára külön felhívásra 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a peres felek a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál elektronikus úton terjeszthetnek elő.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A megállapított tényállás

A felperes a 2011. szeptember 6. napján kelt munkaszerződéssel 2011. szeptember 9. napjától kezdődően létesített munkaviszonyt az alperessel. A felperes a munkaviszonyát megelőzően, 2009. és 2011. között munkaviszonyon kívül látta el az alperes elnöki feladatait. A felperes elnökségét követően tanú3t választotta a közgyűlés elnökké, aki azonban - egyéb elfoglaltságaira tekintettel - az elnöki feladatokat csak azzal a feltétellel vállalta, hogy a felperes ügyvezető elnökként végezze a napi ügymenet irányítása során felmerülő feladatokat.

[2] Az alperes Szervezti és Működési szabályzatának V.2. pontja szerint a szövetség elnöke jogosult kvázi meghatalmazottként az alapszabály és az SZMSZ szabályai szerint ügyvezető elnököt kinevezni, legfeljebb a saját mandátuma lejártának végéig.

[3] A munkaszerződés 2. pontja szerint a felperes munkaköre a Alperes1 ügyvezető elnöke, a munkavállaló felett a munkáltatói jogokat az alperes elnöke gyakorolja. A munkaszerződésben rögzítésre került, hogy az alperes kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, amelynek operatív irányítása, vezetése, a napi ügyek intézése az elnök döntése alapján az ügyvezető elnök feladata, aki a hivatali munkát irányító személy, a munkáltató tisztségviselője. Az ügyvezető elnök köteles betartani az elnök utasításait. Az ügyvezető elnök az elnök irányítása mellett a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei, illetőleg az alapszabály és az egyéb szabályzatok keretei között a szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását irányítja, továbbá az elnök által részére delegált feladatokat ellátja. Az ügyvezető elnök az elnöknek tartozik beszámolási, elszámolási kötelezettséggel. Az elnök által ráruházott képviseleti jogkör gyakorlása során tett jognyilatkozataiért az alperes, illetve harmadik személy felé az elnök tartozik felelősséggel. Folyamatosan kapcsolatot tart és irányítja a szövetség más tisztségviselőit, így különösen a főtitkárt, szövetségi kapitányt, utánpótlási igazgatót, szakágvezetőket. Az ügyvezető elnök feladat és hatásköre a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a mellékelt munkaköri leírásban kerül részletesen meghatározásra.

[4] A munkaszerződés 3. pontjában rögzítésre került továbbá, hogy a munkavállaló feladatkörébe tartozó ügyeket változó munkahelyen, azonban általában a munkáltató székhelyén köteles teljesíteni. A munkavállaló munkája jellegéből is következően, illetve a munkáltató utasítása alapján belföldi és külföldi munkavégzésre egyaránt kötelezhető. Ennek megfelelően a munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt kötelező érvényes útlevéllel és jogosítvánnyal rendelkeznie.