A Fővárosi Törvényszék Bf.13036/2015/11. számú határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 40. §, 42. §, 99. §, 137. §, 316. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 237. §, 258. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 370. §, 371. §, 372. §, 373. §] Bírók: Keszthelyi Csaba, Koós Béla Gergely, Szokol Attila

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.23177/2013/133., *Fővárosi Törvényszék Bf.13036/2015/11.*, Kúria Bfv.1200/2016/6.

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

25.Bf.XIV-XVI.13.036/2015/11.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2016. év március hó 25. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. szeptember 9. napján kihirdetett 15.B.XIV-XVI.23.177/2013/133. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak vonatkozásában részben megváltoztatja.

I.rendű vádlott neve I.r. vádlott büntetését többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak jelöli, a szabadságvesztést 3 (három) év 6 (hat) hónap fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltást 4 (négy) évre enyhíti.

II.rendű vádlott neve II.r. vádlott büntetését visszaesővel szemben kiszabottnak jelöli, a börtönbüntetést 1 (egy) évre, a közügyektől eltiltást 2 (két) évre mérsékli.

II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a szabadságvesztésbe a 2015. március 6. napjától 2015. szeptember 9. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani.

II.rendű vádlott neve II.r. vádlott - helyesen - 25.400,- (huszonötezer-négyszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére köteles.

Az elsőfokú ítélet bevezető részében feltüntetett tárgyalási napok közül a 2014. július 1-jei, a 2015. január 15-i és a 2015. július 1-jei napokon a bíróság zárt tárgyalást rendelt el.

I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tartózkodási helye cím1

Egyebekben mindkét vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes letartóztatásban töltött időt továbbmenően beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 323. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében. Ezért őt mint különös visszaesőt 5 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b1) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében. Ezért őt mint különös visszaesőt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen - melyet az ügyész perorvoslattal nem támadott - I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a jogi minősítés téves megállapítása miatt, a vádlottak és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője pedig az irányának megjelölése nélkül jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség ... számú átiratában II.rendű vádlott neve II.r. vádlott - különös visszaeső helyett - visszaesői minőségének megállapítását, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítését, a bűnügyi költség összegének kijavítását, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában és a másodfokú nyilvános ülésen elsőként a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárására, mint abszolút hatályon kívül helyezési okra hivatkozott. Okfejtése szerint a bíróságnak lehetősége volt a tárgyalóteremből eltávolítani a vádlottakat a sértett és a tanúk kihallgatásának idejére, a hallgatóság kizárását azonban semmi nem indokolta, a bíróság indokolatlanul tekintette a hallgatóságot a vádlottak társainak. Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a 2015. július 1-jei tárgyaláson, a sértett és személy1 tanú elbocsátása után, továbbra is fenntartotta a zárt tárgyalást, holott annak oka megszűnt. Álláspontja szerint a cselekmény jogi minősítése is téves, a tényállásban rögzített burkolt fenyegetés még a zsarolás alapesetének megállapítására sem ad alapot. E körben hivatkozott arra is, hogy az állítólagos fenyegetést személy2 sértetten kívül senki sem támasztotta alá. Érvelése szerint a cselekmény lopásként sem értékelhető, ugyanis személy3 tanúvallomása, illetőleg a "..." felirattal ellátott nyugták igazolják, hogy a tankolás a későbbi fizetés szándékával történt. Álláspontja szerint az alkalmazott büntető törvény is téves, védencére a 2012. évi C. törvény kedvezőbb. Mindezek alapján elsődlegesen - abszolút hatályon kívül helyezési okra hivatkozással - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kerületi bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a cselekmény lopásként minősítését és a büntetés enyhítését, harmadlagosan pedig védence felmentését indítványozta.

II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője a másodfokú eljárás során - írásbeli beadványában, illetőleg perbeszédében - ugyancsak a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárását sérelmezte. Hivatkozása szerint a vádlottak tárgyaláson megjelent férfi és női hozzátartozói, az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben, félelemkeltőnek nem nevezhetők, a nyilvánosság kizárására okot nem szolgáltattak, és személy2őn kívül egyetlen tanú sem számolt be arról, hogy fenyegetéstől tartana. A többi tanúnál fel sem merült a hozzátartozói kör tárgyalási jelenlétével kapcsolatos fenyegetettség, így a nyilvánosság kizárása esetükben feltétlenül törvénysértő volt. Példálózva utalt arra, hogy személy4 kihallgatására is a vádlottak távollétében és zárt tárgyaláson került sor, pedig e tanú azt nyilatkozta, II.rendű vádlott neve soha nem fenyegette meg, és az ismerősei sem. Kiemelte, hogy a 79. tárgyalási jegyzőkönyv 4. és 7. oldala között rögzített eseményekre is zárt tárgyaláson került sor, amikor tanúkihallgatás nem is történt, így ez mindenképpen törvénysértő volt. Mindezekre tekintettel elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Másodlagosan - e tekintetben egyetértve a főügyészi állásponttal - a büntetés enyhítését indítványozta, ugyanakkor álláspontja szerint a büntetési célok pénzbüntetéssel is elérhetők. E körben további enyhítő körülményként hivatkozott a bűncselekményi értékhatárhoz közeli elkövetési értékre és az időmúlásra, illetőleg kiemelte, hogy a kár teljes mértékű megtérítésének nyomatéka jelentős.

Az enyhítést célzó fellebbezések megalapozottak.

A másodfokú bíróság a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen, a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta.

Elsőként a védelem által hivatkozott abszolút hatályon kívül helyezési ok megállapíthatóságát vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a 23-I. sorszám alatti végzését a Be. 237. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére nem indokolta. Ugyanakkor a Be. 373. § (1) bekezdés II/f) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárása képez, a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozat indokolásának elmulasztása csupán relatív eljárási szabálysértésnek minősül, mely - a törvényes ok fennállása esetén - önmagában nem von maga után feltétel nélküli hatályon kívül helyezést. Mindezek mellett megállapítható az is, hogy az eljárási hibát a kerületi bíróság utóbb orvosolta, hiszen a 23. számú tárgyalási jegyzőkönyv szerinti tanúkat a 2015. január 15-i határnapra újra megidézte, amikor is 79-I. sorszám alatti, immár indokolással ellátott végzésével újra a nyilvánosság kizárásáról rendelkezett. Emellett ítéletében is kitért arra, mely okból került sor zárt tárgyalás elrendelésére.