A Szegedi Törvényszék P.21668/2014/19. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 685. §] Bíró: Lakatos Péter

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

7.P.21.668/2014/19. szám

A Szegedi Törvényszék a dr. Nagy Magdolna Ügyvédi Iroda (pártfogó ügyvéd, ügyintéző dr. Nagy Magdolna ügyvéd) által képviselt felperes ... alatti lakos felperesnek - a Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve...sz. alatti székhelyű laperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Szegedi Törvényszéknél.

Tájékoztatja a feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 251. §-ában, vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha ezt a felek kérték, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a le nem rótt illeték viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

Az alperes és két másik holdingtársaság 2008. augusztus hó 19. napján együttműködési megállapodást kötöttek egy autókereskedéssel foglalkozó gazdasági társasággal, amelyben megállapodtak abban, az autókereskedő potenciális vevőinek az alperesi jogelődöt ajánlja finanszírozó partnerként. Az autókereskedő vállalta, közreműködik az alperes és a vevő között létrejövő kölcsön-, lízing-, bérleti szerződések megkötésénél. Az alperes felhatalmazta az autókereskedőt, a nevében és képviseletében kölcsön-, lízing- és bérleti szerződések megkötésére. Az együttműködési megállapodás végrehajtására az autókereskedő részéről eljáró személyeket mellékletben tüntették fel.

A felperes a gépjármű kereskedőnél kiválasztott egy BMW D5-ös típusú gépjárművet. Az alperes a vételár finanszírozása céljából 5 millió forint összegű kölcsönt nyújtott a felperesnek. Az autókereskedő alkalmazottja az alperes cégbélyegzőjét használva írta alá az okiratot, amelyet két tanú is aláírásával látott el a felperesen túlmenően. A kölcsönszerződés értelmében a mértékadó devizanem CHF volt, az induló THM 14,76%. A havi törlesztőrészletek száma 96, míg összege 83.466,- forint. A részletek minden hónap 15 napjáig váltak esedékessé. A szerződés részévé vált az alperes által kidolgozott HIT3/2008. november 1. sz. üzletszabályzat.

A felperes a gépjármű vásárlásakor üzletkötőként dolgozott, azt munkavégzéséhez is használta.

A peres eljárás során az alperes két aláírási joggal rendelkező képviselője a kölcsönszerződést írásban jóváhagyta.

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, a kölcsönszerződés és az opciós szerződés "semmis volta dacára rám oktrojálása alapjaiban sértette az emberi méltóságomat". Az eleve semmis szerződés blanketta formában történő rákényszerítése személyiségi jogsértés. A szerződés érvénytelenségét abban látta megvalósulni, az alakilag nem felel meg a Hpt. 47. § és a rPtk. 217. §-ában írt alaki követelményeknek, miután azt nem az alperes cégjegyzésére jogosult képviselői írták alá, hanem csak egy személy. A szerződés alapján nem állapítható meg a kamat mértéke. Valótlan adat a devizanem meghatározás, miután soha nem közölték vele annak összegét, a szerződés forintkölcsön. Nem tájékoztatták az árfolyamváltozás tényleges kockázatáról, arról, hogy a forint romlása következtében jelentősen megnőnek havi törlesztőrészletei. Az alperes a szerződés rákényszerítésével megsértette az egyenlő bánásmód elvét, miután a blanketta szerződés az alperes javára egyoldalú előnyt biztosít, ezzel gazdasági erőfölényét használta ki. Hivatkozott arra, hogy a szerződés tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaz, illetőleg utalt az ezen tárgyban született törvényekre és a Kúria jogegységi határozataira. Állította a szerződés fogyasztói.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a szerződés fogyasztói jellegét a felperes írásbeli nyilatkozataira hivatkozva, amelyekben állította, a kölcsönből vásárolt gépjármű munkaeszköze volt. Miután a szerződéssel elérni kívánt cél nem kizárólagosan az önálló foglalkozásán, gazdasági tevékenységén kívüli, ezért a szerződés nem fogyasztói. A szerződés deviza alapú kölcsönszerződés, erre utal a mértékadó devizanem meghatározás. Az ilyen típusú szerződéseknél a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása növeli a törlesztőrészletet, erősödése pedig csökkenti azt, ez nem tisztességtelen. Az üzletszabályzat fizikailag egységet képez a kölcsönszerződéssel. Az üzletszabályzat és az egyéb tájékoztatás pontosan tartalmazza a szerződésből eredő kockázatokat. Az együttműködési megállapodás alapján a gépjármű-kereskedő jogosult volt eljárni a szerződés megkötésekor, így megállapodáson alapuló ügyleti képviseletet látott el. Utalt a látszaton alapuló képviselet rPtk-beli szabályaira, valamint arra, hogy a peres eljárás során az eljárt személy magatartását az alperes cégjegyzésre jogosult két képviselője írásban jóváhagyta. A kamat a szerződés alapján megállapítható, azt a bírói gyakorlat szerint nem kell százalékos formában meghatározni, a feltétel az, hogy kiszámítható legyen. A szerződés a felperes által hivatkozott okból nem tekinthető érvénytelennek, ezért az emberi méltósághoz való jog sérelme nem következett be, egyébként is mellérendelt, egyenjogú felekként kötötték a szerződést. A jogsértés megállapítására egyébként is csak akkor van lehetőség, ha az igényt érvényesítő személyisége lényegét alkotó tulajdonságok és ismérvek miatt valósult meg a jogsértés.

A tényállást a csatolt iratok tartalma alapján állapította meg.

A felperes keresete a l a p t a l a n.

Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait (Alaptörvény - Szabadság és Felelősség I. cikk (1) és (2) bekezdés). Az emberi méltóság sérthetetlen (Alaptörvény - Szabadság és Felelősség II. cikk).

Ezen rendelkezésekkel összhangban a rPtk. szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak (rPtk. 75. § (1) bekezdés).

A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az emberi méltóság megsértése (rPkt. 76. §).

A felperes személyiségi jogainak megsértését az által tartotta megvalósultnak, hogy egy eleve érvénytelen szerződés megkötését erőltette rá az alperes.