A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27069/2014/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Maár Zsuzsanna

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.069/2014/18. szám

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Balla Szilárd Ügyvédi Iroda által képviselt (felperes neve) (felperes címe) felperesnek,- a dr. Kecskeméti Mária jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (8000 Székesfehérvár, Bástya u. 8.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

a bíróság az alperes 3521311477 iktatószámú másodfokú határozatát a kiszabott adóbírság és megállapított késedelmi pótlék tekintetében hatályon kívül helyezi, és az alperest e körben új eljárásra kötelezi.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra, az abban közölt időben és módon - 425.800,- (négyszázhuszonötezer-nyolcszáz) Ft illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 150.000,- (százötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztály, mint elsőfokú adóhatóság a felperesnél a 12/07/350137/1861 számú megbízólevéllel 2009. és 2010. évekre innovációs járulék adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott.

A vizsgálat a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának jelzése alapján indult. A Kiemelt Adózók Igazgatóságának revizorai az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést végeztek a ... Alapítvány nevű adózónál. A lefolytatott kapcsolódó vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az Alapítvány által kötött szerződések esetében alvállalkozók végezték a kutatási tevékenységet, az Alapítvány pedig csak közvetítőként vett részt a kutatásokban. Az Alapítvány iratanyagából az is megállapításra került, hogy sok azonos témájú és feladat meghatározású kutatási tevékenységet végeztek különböző megrendelők számára. Mindezek alapján felmerült annak a lehetősége, hogy az Alapítvány ugyanazon kutatási-fejlesztési dokumentációt több gazdasági társaság részére is értékesítette, melynek következtében az azonos tanulmányokat megvásárló társaságok jogtalanul éltek az innovációs járulékuk csökkentés lehetőségével.

A felperes, mint megrendelő 2009. szeptember 23. napján kutatás-fejlesztési szerződést kötött a ... Alapítvánnyal, melyben a felperes megrendelte az Alapítványtól az "Elméleti alapok feltárása, modellek és algoritmusok kidolgozása különböző célú mintarendszer kialakítása, termelésirányítási rendszer modulok fejlesztése érdekében" című kutatást. A szerződésben foglalt vállalkozói díj évente 3.700.000,- Ft + ÁFA volt.

A felperes az Alapítvánnyal kötött kutatás-fejlesztési szerződés alapján 2009. évben 3.221.000,- Ft-tal csökkentette az innovációs járulékfizetési kötelezettségét.

Az adóhatóság a rendelkezésre bocsátott iratanyag alapján megállapította, hogy a Kutatási Jelentés 2009. december 7-i dátummal készült el ...ban. A jelentést nem a ... Alapítvány, hanem a ... székhelyű ... Kft. készítette az Alapítvány alvállalkozójaként.

Az Alapítvánnyal 2009. szeptember 23-án megkötött kutatás-fejlesztési szerződés 1. számú melléklete tartalmazta, hogy az elvégzett kutató-fejlesztő munka eredményének szerzői, továbbá minden hasznosítással kapcsolatos joga a ... Kft-nél marad. A felperest, mint megrendelőt megilleti a munka során elkészült prototípus alkalmazás használatának a joga. A fejlesztés során született eredményeket a Megrendelő a fejlesztő jóváhagyásával üzleti célból felhasználhatja, azokra minden kiadványában, kiadott publikációjában hivatkozhat.

Az adóhatóság megállapítása szerint a 2009. december 7-i dátummal elkészült "Elméleti alapok feltárása, modellek és algoritmusok kidolgozása különböző célú mintarendszer kialakítása, termelés irányítási rendszer modulok fejlesztése érdekében" című Kutatási jelentés valójában a Linux rendszerre épülő HaXSoN számítástechnikai rendszert tárgyalta és abban a cégtörténeten kívül - ami egy, a felperesre szabott általános leírás volt - semmi nem utalt a felperesi társaságra, mint megrendelőre.

Az adóhatóság a kutatási jelentés minősítése céljából az Art. 95.§ (5a) bekezdése, valamint a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs törvény) 30/G.§ (1) bekezdése alapján megkereste a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH).

Az SZTNH-tól kapott szakértői vélemény szerint a rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott információk alapján a vizsgált tevékenység és az annak eredményeként létrehozott kutatási dokumentáció - annak elkészültekor - nem felelt meg az Innovációs törvény 4.§ 1. pontjában definiált kutatás-fejlesztés egyik típusának sem, tehát a vizsgált tevékenység nem minősül kutatás-fejlesztésnek.

Az elsőfokú adóhatóság a döntését a szakértői véleményre alapította, és megállapította, hogy a felperes által megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költségével nem csökkenthető az éves innovációs járulék összege. A ... Kft. által végzett - és a ... Alapítvány által közvetített - munka nem értelmezhető kutatás-fejlesztésként, ezért az adóhatóság az innovációs járulék tekintetében 2009. évre 3.221.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.

II. A felperes 2010. június 10. napján tudományos kutatási tevékenység tárgyában megbízási szerződést kötött az ... Alapítvánnyal, melyben az "EBPP - Az elektronikus számlabemutatás és fizetés gyakorlatai" témakörben tudományos kutatási tevékenység kifejtésével és az ennek eredményeit dokumentáló tanulmányok elkészítésével bízta meg az Alapítványt. A szerződésben foglalt megbízási díj 4.000.000,- Ft + ÁFA volt.

A felperes az ... Alapítvánnyal megkötött szerződés alapján 2010. évben 3.875.000,- Ft-tal csökkentette az innovációs járulékfizetési kötelezettségét.

A megbízási szerződés alapján elkészült kutatási jelentés két fő részből állt; az első a közlekedési és autóipari szektort bemutató és nemzetközi kitekintést adó rész (első 35 oldal), a második az EBPP folyamatait és szabályait bemutató rész volt (37. oldaltól kezdődően).

Az adóhatóság a kutatási jelentés tartalma alapján megállapította, hogy abban a felperes, mint megbízó nem jelenik meg, a tanulmány a társaságra vonatkozó információkat nem tartalmaz. A kutatási anyag első 35 oldala egy iparági áttekintést tartalmaz, statisztikai adatokat mutat be az autóipari és közlekedési, szállítási szektor hazai és nemzetközi helyzetéről, tulajdonképpen egy általános ismertető. A kutatási anyag második része a 37-93. oldalig foglalkozik az EBPP folyamataival és szabályozásával, a tanulmány az elektronikus fizetés és számlázás hazai és nemzetközi szabályait és problémáit mutatja be. A felperes ezen dokumentáción kívül egyéb szolgáltatást nem kapott az Alapítványtól.